Z. KÁRPÁT DÁNIEL,
Z. KÁRPÁT DÁNIEL,
Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt reagálnék az imént elhangzott keresetlen szavakra, azért megkérdezném, hogy hol van a miniszter asszony. (Zsigó Róbert: Kormányülésen!) Mégis hogy képzelik azt, hogy most már a sokadik vitán fordul elő (Zsigó Róbert: Kormányülésen van!), képviselőtársam, hogy önt hozzák abba kellemetlen helyzetbe (Derültség a kormánypártok soraiban.), hogy államtitkárként képviselnie kell azt, amit a miniszter asszony nem akar. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Nem vesz részt a vitán a sokadik esetben, ez mutatja egyébként, hogy mennyire fontos ennek a kormánynak a fiatalok és a családtámogatás helyzete.
Önök egy nettó látványpékséget hoznak létre, ahol jól hangzónak tűnő retorikai elemekkel átszőtt javaslatokat, jellemzően kilúgozva behoznak ide, ügyelve arra, hogy a lehető legkevesebb ember tudja ezeket igénybe venni, és aztán ennyire tisztelik meg a közösséget, a parlamentet és egyáltalán azt a műfajt, amiről ez az egész szólna. A miniszter asszony megint nincs itt, sokadszorra nincs itt. Egyébként az írásbeli kérdésekre adott választ ugyanebben a stílusban hozzák össze, mint amit Dunai Mónika képviselőtársam az imént produkált.
Bár nem tisztem megvédeni baloldali képviselőtársainkat, hozzánk, jobbikosokhoz mint az önök jobboldali ellenzékéhez nem szólt, de vegyük úgy, hogy az ellenzéket kollektíven bélyegezte meg. Hiszen miről szól ez a javaslat, ami előttünk fekszik? Amúgy én támogatni fogom, ezt szeretném előrebocsátani, még ha kilúgozták az eredeti ötletet és szánalmasan legyengítették, akkor is.
Ez a javaslat arról szól, hogy a 2022-es országgyűlési választások előtt csilingelni fog a bankszámlákon a minimálbéreseknél nagyjából 25 ezer forint. Képviselőtársaim! Miért most hozták be ezt a javaslatot, amikor mi két éve elmondtuk itt, a parlamentben? Nem ugyanezt, hanem egy kicsit jobbat, 29 év alatt teljes szja-mentességről volt szó.
Zsigó Képviselőtársam! Miért nem támogatta akkor ezt a javaslatot? Álljon föl és válaszoljon majd, hogy ami két éve nem válságidőszakban… Ne röhögcséljen! Ne röhögcséljen, mert nagyon komoly a téma! Szedje össze magát, és adjon szakmai választ! Két éve, nem válságidőszakban, szélesebb költségvetési források megléte mellett önök nem támogatták ugyanezt, amit most nagy hangon, kilúgozva behoznak egy válságévben a parlament elé.
Mi meg fogjuk szavazni a 25 alattiak szja-mentességét, csak azt az óriási nagy mellényt tessenek már levenni, kérem szépen! Mert ez a javaslat nem új keletű, évek óta ott hagyhatták volna a pluszforrásokat a magyar fiataloknál, csak önök ezt nem támogatták és nem akarták. Na, most lehet majd bekiabálni, felállni, szót kérni, és megmagyarázni, hogy két éve, amikor bejött ez a javaslat egy sokkal szélesebb körű, erősebb javaslatként, akkor miért nem merték támogatni azt! Mi volt az az ok, ami miatt gyávák voltak támogatni a magyar fiatalokat két évvel ezelőtt és évekkel ezelőtt?
Hiszen mondjuk el, hogy a 25 alattiak szja-mentessége jó dolog. De azt is el kell mondanunk, hogy a másik oldalon ugyanezt a korcsoportot elképesztően sok lépésével büntette ez a kormányzat, és Dunai Mónika ezekre sem tud válaszokat adni. Hiszen a lakáscélú előtakarékosság állami támogatását az önök kormánya tette tönkre, szüntette meg, dózerolta le. Márpedig önök nagyon jól tudják, hogyne tudnák, rengeteg közgazdász és szakértő dolgozik a hátországukban, hogy ezzel, a Fundamentával és egyéb LTP-módszerekkel szedte össze nagyon sok fiatal, mondjuk, a CSOK-önrészrevalót vagy azt a lehetőséget, hogy egyáltalán egy hitel önrészének az összegyűjtögetésével önálló otthonhoz jusson Magyarországon.
Azt mondták itt a parlamentben, hogy nem annyira működnek hatékonyan ezek a rendszerek és cégek. Egyetértek, nem volt egy hatékony működési modell az, ami az LTP-fronton zajlott. De nem az a megoldás, hogy ledózeroljuk, megszüntetjük, és aztán nem rakunk a helyére semmit, hanem az a megoldás, hogy javítunk egy ilyen szisztémán.
Önök, szintén önök voltak itt személyesen a parlamentben akkor, az LTP megszüntetésének vitáján, Rogán Antal lakáslottóját javasolták, hogy majd az fogja kiváltani a lakáscélú előtakarékosságot. Most ugye, nincsen bekiabálgatás, képviselőtársaim? Mert önök is érzik azt, hogy Rogán Antal lakáslottója nem volt képes helyettesíteni a lakáscélú előtakarékosság állami lábát. Ha lenne önökben a neoliberális érzéketlenségen felül egy kis valóságismeret (Nacsa Lőrinc összecsapja a két kezét.), akkor tudnák azt, hogy a társasházak esetében egy tipikus élethelyzet - önöktől távol áll, de azért ismertetem -, egy kazáncsere esetében egy társasház hogyan cseréltette a kazánt az utóbbi tíz év nagy többségében. Úgy, hogy államilag támogatott lakáscélú előtakarékossággal a lakosok összeadták ezt egy közös számlán, az állam mellétett valamit nagyon helyesen, és végül azt a vágyott beruházást foganatosítani tudták. Ennek az állami támogatását önök megszüntették.
Még egyszer mondom, fiatalok tömegeire hatott negatív módon az, hogy önök ezt megszüntették. Egyáltalán a lakhatási kataklizmát is helybenhagyják, egy vegytisztán neoliberális támogatási modelljük érvényesül a CSOK esetében is. Miniszterek tudnak nyaralót építeni belőle és tízmilliós nagyságrendű támogatást felvenni, aztán megmagyarázzák, hogy nem nyaraló. Fogadjuk el, jó! De akkor sem biztos, hogy egy CSOK arra lett volna kitalálva, hogy százmilliós vagy akár több százmilliós ingatlanokra vegyék fel a nem rászoruló honfitársaink.
(11.20)
Talán megegyezhetünk abban, hogy az önök felső vezetése nem rászoruló a CSOK esetében. Én nem azt akarom mondani, hogy a hatályos jogszabályokkal ne éljenek. De, éljenek, és nem sajnálom önöktől, de azt szeretném kihozni ezekből a mondatokból, hogy a nehezebb helyzetben lévőknek pedig nem jutnak ezekből a forrásokból. Önök nem gondolnak az albérletben élőkre, önök nem gondolnak azokra, akik bérlakásban el tudnák képzelni az életüket egy sokkal szélesebb térben, akár még egy gyermeket vállalva. Önök vegytisztán a szerencsés társadalmi helyzetűekre, a gazdagokra gondolnak, ők tudják kimaxolni a kedvezménytömeget, a nehezebb helyzetben lévő, valóban rászorulóknak pedig jó esetben kedvezményes hitel jut. Erre mondom azt, hogy ez egy vegytisztán neoliberális gazdasági modell lenyomata, és ilyen az önök családtámogatási rendszere.
Régen fel kellett volna húznunk egy közösen kialakított bérlakásprogramot Magyarországon, hogy az a néhány százezer fiatal, aki kacérkodik sajnos a kényszerű kivándorlás gondolatával, valódi életlehetőségeket kapjon itthon. Képviselőtársaim, ők nem fognak CSOK-kal új építésű lakóparki lakást vásárolni, mint önök, nem fognak, mert nem tudnak. Ők a CSOK önrészével szedték össze LTP-vel támogatott módszerekkel azt a néhány millió forintot, amivel be lehet lépni egyáltalán ebbe a világba. Elvesztették a realitásérzéküket, ha úgy gondolják, hogy számukra nem kell üzenetet küldeni.
Azt látjuk - az szja-mentességről vitatkozunk -, szerintünk kilúgozták ezt a modellt, de mi támogatni fogjuk. Optimista forgatókönyv, 30-40-50 ezer forint ott marad egy fiatal kezében. Ez jó dolog, tehát ne vitassuk el azt, ami jó. Viszont talán egyezzünk meg abban, hogy a jövőkép nélküli fiatalok, akik önálló otthonra nem tudnak a magyar bérszínvonal mellett szert tenni, azok nem a 30-40-50 ezer forint miatt fognak az itthon maradás mellett dönteni, hanem mondjuk, azért, ha a miniszter nem vonul ki a vitáról, ha megtisztelik őket, ha érdemi társadalmi üzeneteket küldenek nekik is, ha figyelembe veszik az építő ellenzéki javaslatokat.
Dunai Mónika azt mondta, hogy mindent megszavaznak, ami a fiatalok érdekét szolgálja. Én két éve benyújtottam azt, hogy a lakáscélú állami előtakarékosság álljon vissza egy normális modellben. Miért nem szavazták meg? Miért szavaztak a magyar fiatalok ellen? És az a problémám ezzel az egésszel, hogy látványpékségelemeket hoznak be. A választások előtt, még egyszer mondom, egy-két tízezer forint a minimálbéresek számláján ott lesz, de miért nem kellett ez a modell egy sokkal ügyesebb, modernebb kiszerelésben, mint az önöké két évvel ezelőtt? Magyarázzák már meg! És akkor sokkal több forrás állt rendelkezésre ez ügyben.
Azt is látjuk ugyanakkor, hogy mintha a munka világát, a munkavállalók, munkaadók világát nem annyira ismerné ez a kormányzat közelről, hiszen abban a csomagban, amit benyújtottak, nincsen semmi garancia arra nézve, hogy a munkaadó ne nyelje le ezt a kedvezményt. Példának okáért mit tesz a kormány és mit üzen azoknak, akiknek a következő fizetésemelésnél azt fogják mondani, hogy barátom, te most az szja-kedvezménnyel több tízezer forinttal beljebb vagy, akkor most nem kapsz fizetésemelést, pedig többet dolgozol, jobban dolgozol. Nem azt mondom, hogy parancsuralmi módszerrel bele kellene szólni cégek magánéletébe, mert ez távol áll tőlem. Piacbarát személetmódú emberként és közgazdászként talán el tudnám én is mondani néhány képviselőtársamnak, hogy működik közelről ez a világ, de azt mindenképpen állítom, hogy egy tisztességesen működő monitoringrendszerre szükség lenne, amely vizsgálja azt, hogy milyen, a munkavállalókat hátrányosan érintő folyamatok következnek be emiatt.
Azt is látjuk, hogy a kormány behozza ezt a javaslatot, de azért nem hagyja ki a lehetőséget, hogy a saját családtámogatási rendszerét méltassa, pedig ha egy családtámogatási rendszert méltathatna valami, azok a demográfiai adatok, és ezek a demográfiai adatok sajnos siralmasak, katasztrofálisak. Mindig azt csinálja a kormány, hogy a mélyrepüléses éveket követően megvár egy évet, amikor szerencsére egy kis visszarendeződés következik be, s aztán vezércikkek sokaságában előadja, hogy óriási demográfiai trendforduló történt, nőtt az élveszületések száma. Azt felejtik el elmondani, hogy a mostani minimális növekmény sajnos még a 2016-os szint elérését sem teszi lehetővé.
Valamit nagyon elnézett demográfiai téren Magyarország Kormánya, hiszen az élveszülések száma szinte sajnos folyamatosan csökken. Az utóbbi tíz évben kettő kis púp volt megfigyelhető, az egyik a családi adókedvezmények nagyon helyesen bevezetett rendszere, a másik a babaváró támogatás nagyon helyesen bevezetett rendszere. Mind a kettő nagyjából egyéves átmeneti hatással nagyjából 2 ezerrel tudta növelni az élveszületések számát, de még egyszer mondom, ez arra sem volt elég, képviselőtársaim, hogy a 2016-os szintet újra elérjük.
Folyamatos zuhanás mutatkozik tehát, és erre jön egy javaslat a babaváróhoz, amit benyújtottam, ami egy teljesen logikus javaslat, hiszen önök, Zsigó államtitkár úr, miniszter asszony elmondja, hogy mindenben támogatni kell a 35-45 közötti korosztályban lévő hölgyeket, akik most futnak ki majd abból az életkorból, amikor még gyermeket tudnak vállalni, és az ő támogatásuk nemzeti érdek. Én ezzel egyetértek, csak a helyzet az, hogy önök kiszámolták a babaváró támogatást, és beleraktak egy életkori határt, amely még az utolsó nagy létszámú, 35-45 közötti korosztályt kettévágja, és 65 ezer magyar hölgyet kizár a babaváró felvételének a lehetőségéből.
Én benyújtottam egy módosító javaslatot, hogy vegyük ki ezt az értelmetlen életkori korlátozást, annak a 65 ezer nőnek is, ha szeretné, joga van gyermeket vállalni és ehhez támogatást kapni. Nacsa képviselőtársam, mit csináltak önök? El sem jöttek a bizottsági ülésre, ahol ezt a javaslatot lehetett volna tárgyalni, bojkottálták az ülést távolmaradásukkal. Szégyen és gyalázat! Ezek után önök bennünket ne oktassanak ki családpolitikából, amikor a munkahelyükre sem járnak be! Mit képzelnek önök magukról, hogy egy ilyen fontos javaslat esetében távolmaradással büntetik azokat a magyar hölgyeket, akik egyébként erre a támogatásra jogosultak lennének?! De itt most Zsigó államtitkár úr előtt a lehetőség, válaszoljon, támogatják-e a babaváró hitelből az értelmetlen életkori korlát kivételét, mert ennek a korlátnak egy oka van, a spórolás. Önök spórolni akarnak a kedvezményezetteken a legfontosabb nemzetstratégiai kérdésben.
Dunai képviselőtársam, én támogatom a négygyermekes édesanyák szja-mentességét. A helyzet az, hogy miniszterelnök úr, ha visszaemlékszik, viszont nem erről beszélt. Emlékeznek? Orbán Viktor a háromgyermekes édesanyák szja-mentességével kampányolt, csak aztán önök kiszámolták, hogy ez lehet, hogy akkor egy kicsit drága lenne, nézzünk egy olyan korcsoportot és társadalmi csoportot, ahol kevesebben vannak. Megtalálták a lényegesen, és sajnos lényegesen kevesebben lévő négygyermekeseket, ahol egyébként az érintett korosztály fele a négy gyermek nevelése folytán nem feltétlenül aktív munkapiaci szereplő. Tehát kiválasztottak egy kellőképpen szűk korcsoportot, odairányították a kedvezményt a háromgyermekesek ekkora tábora helyett a négygyermekesek akkora táborával, és aztán reklámozzák saját magukat ezzel, miközben a saját miniszterelnökük ígérete nem erről szólt.
Beszéljék meg ezt házon belül, de én arra kérem önöket, van költségvetési mozgástér erre, próbálják meg kiterjeszteni ezt a rendszert, de ameddig legalább az eredeti ígéretüket nem tartják be, kérjük, hogy ne bennünket oktassanak ki, hanem gondolják végig azt, hogy miért spórolnak a kedvezményezetteken.
Én nem akarom a családtámogatási rendszernek elvitatni a különböző jótékony hatásait és azt, hogy sok forrást csoportosítanak ide, én ennek örülök, egyáltalán nem vagyok ellendrukker, ami szerintem magyar világrekord, az az, hogy ennyire sok idecsoportosított forrás ellenére ennyire kevés eredményt értek el. Ez valami egészen elképesztő hungarikum, mert önök úgy gondolják, hogy pénzzel mindent meg lehet oldani. A helyzet nem ez. Lakhatási programra van szükség, köznyugalomra van szükség, hogy egy országban kedve legyen egy fiatalnak élni, családot vállalni, a kényszerű elvándorlás gondolata meg se forduljon a fejében, és egyáltalán, olyan klímát kell kialakítani, amely nem erőszakoskodva meg másokat kioktatva akar családpolitikát csinálni, hanem ösztönözve, motiválva, támogatva és segítve. Csak az önök minden megjelenése, a kioktató hangvételű videóik, az az elképesztő nagy mellény, amit hordanak, bizony, attól félek, hogy nagyon sokakat elriaszt attól, amit önök is szeretnének, és egyébként én is szeretnék, hogy a magyar demográfiaitrend-forduló bekövetkezzen. De, képviselőtársaim, ehhez empátia és türelem kell, nem pedig kioktatás, mert nincsenek olyan eredmények sajnos, amelyekre önök büszkék lehetnének. Még egyszer mondom, hungarikum és negatív rekord, hogy ennyire sok költségvetési forrás feláldozásával ennyire kevés eredményt érnek el.
A helyzet az, hogy a szociális hálót vissza kell foltozni, ha önök itt eredményt akarnak elérni. Nem kell például 14 ezer családot elhelyezés nélkül kilakoltatni, mert ugyanolyan értékes emberek ők is családi célokkal, gyermekvállalási tervekkel, csak önök elvették tőlük ezeket. Nem kell megszüntetni a lakáscélú állami előtakarékosságot, nem kell nőket kirekeszteni a babaváró támogatásból, és egyáltalán, szélesíteni kell, racionalizálni az egész támogatási rendszert, és nem feltétlenül az önök neoliberális modellje felett, nem miniszteri fizetéssel tízmilliókat igénybe venni adott esetben CSOK-ra, hanem a valóban rászorulókon segíteni, ez a megoldás. Ha ilyen csomaggal állnak elő, mi támogatni fogjuk önöket. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
