KÁLLÓ GERGELY
KÁLLÓ GERGELY
KÁLLÓ GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kicsit úgy érzem magam, illetve kicsit úgy érezzük magunkat Dunaújvárosban, mint az ókori görög mondavilágból, illetve történelemből ismert Laokoón. Ki is volt Laokoón?
Laokoón trójai pap volt, aki idejekorán figyelmeztette a trójaiakat a görög veszélyre. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem lehet a görögökben megbízni, és hogyha így tesznek a trójaiak, akkor viszont csúnya bukás lesz a vége. Addig is elment, hogy magába a trójai falóba figyelmeztetésképpen a lándzsáját is beledöfte, haszontalanul, hiszen a trójaiak nem hallgattak Laokoónra. Trója el is bukott.
Miért érezzük magunkat Dunaújvárosban mi is úgy, mint Laokoón? Ugyanis mi állandóan figyelmeztetjük önöket. Szeptember óta az önkormányzat, a szakszervezet, a cégvezetés, magam is mint parlamenti képviselő, figyelmeztetjük a kormányzatot a Vasműben felmerülő problémákra. Szóltunk akkor, amikor példátlan módon felmondták a kollektív szerződést, ezáltal juttatásoktól megfosztva a dolgozókat. Szóltunk akkor, amikor először kapták meg két részletben a vasműs dolgozók a fizetésüket, és ez a helyzet azóta is tart.
Szólt az önkormányzat felterjesztés formájában, én is rengetegszer szólaltam fel itt, az Országház falain belül, szólt a szakszervezet, jelezték a problémákat a szakszervezetek, a cégvezetés is jelezte a problémát, de önök ez idáig - bocsánat, egy halvány Facebook-bejegyzést azért tett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter - nem tettek semmit.
Pedig azért keringenek arról a hírek, hogy önök azért tettek, önök azért tesznek, önök azért a színfalak mögött dolgoznak, de míg ezeket a híreket halljuk, a bizonytalanság a vasműs dolgozókban egyre nő. De nemcsak a dolgozókban, a városlakókban. Mi tudjuk, hogy mit jelent számunkra a Vasmű.
Ha él a gyár, él a város. Ha nem él a gyár, akkor óriási baj lesz nemcsak Dunaújvárosban, hanem az egész térségben. Önök ennyi figyelmeztetés, ennyi felszólítás, ennyi kérés ellenére a Vasművel kapcsolatban mind a mai napig hallgatnak. Egyszer-kétszer, amikor már válaszolniuk kell, akkor kényszeredetten azt mondják, hogy azért nem segít a kormányzat a Vasműn, mert az magáncég, és magáncégen nem kell segíteni. A Vasmű magáncég, segítse magát.
Nem akarom mondani, hogy az elmúlt hónapokban Mészáros Lőrincék, Tiborcz Istvánék a turisztikai szektorból, ami az ő tulajdonuk, hány milliárd forintot kaptak. Elmondom önöknek, hogy körülbelül a feléből mi jócskán meg tudtuk volna oldani a Vasmű helyzetét. És ezek mind magáncégek voltak, drága uraim! Nem állami cégek, magáncégek! Sőt, elmondom, hogy annyi embert sem foglalkoztatnak, annyi család megélhetését sem biztosítják, mint amennyit a Vasmű biztosít. Több ezer, tízezer családnak biztosítja a Vasmű a megélhetését. Kis- és középvállalkozások százai épülnek a Vasműre.
És még az sem magyarázat, hogy régi, ócska gyár, nincs kereslet a termékeire. A vasipari termékek Európában szárnyalnak. Rengeteget adnak el belőle, nagyon jó árfolyamon, tehát még az sem mentség, hogy egy régi pénznyelőt temetnének be, ha oda pénzt adnának. Ez nem igaz. A Vasműn lehet segíteni.
És mit látunk most? Mi kevesek, szakszervezetek, cégvezetés, önkormányzat, parlamenti képviselők vagyunk a leghangosabbak. És önök, a többség, a kétharmados többség a leghalkabbak ez ügyben. Miért van ez, uraim?
Önöknek nem volt fontos a térség ipara? Önöknek nem fontos Fejér megye gazdasága? Önöknek nem fontos Magyarország legnagyobb vasipari cége? Önöknek nem fontos az ott dolgozó? Az ott dolgozó szakember és az ott dolgozók szaktudása? Segítségünket ajánlottuk fel, mert ebben a kérdésben nem ismerünk pártpolitikát. Még a helyi fideszes képviselők is megszavazták azt a felterjesztést, amiben mi segítséget kértünk. De önök mind a mai napig hallgatnak.
Kérem, uraim, tegyünk közösen a Vasműért! Ne legyen a Vasmű a következő Trója! Köszönöm, hogy meghallgattak. Maradok a körzetem szolgája. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
