DR. ÁGOSTHÁZY SZABOLCS IMRE,
DR. ÁGOSTHÁZY SZABOLCS IMRE,
DR. ÁGOSTHÁZY SZABOLCS IMRE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretném megköszönni az ellenzéki pártoknak, hogy kezdeményezték ezt a politikai vitanapot, mert számunkra is fontos, hogy ebben a környezetben is legyen módunk beszélni a következő évek uniós forrásainak a hatékony magyarországi felhasználásáról. Bízunk abban, hogy ez a vitanap is hozzájárul ahhoz, hogy ne csak kritikusként, de partnerként is tekinthessünk önökre a következő években.
A kormány számára kiemelten fontos, hogy a Magyarországot megillető uniós fejlesztési forrásokról széles körű egyeztetést folytassunk. Erre az elmúlt hónapokban nagy hangsúlyt fektettünk, és az utóbbi hetekben ez a folyamat a Bizottság elismerése mellett is felgyorsult. Fontos számunkra, hogy meghallgassuk a magyar emberek véleményét és javaslatait, meghallgassuk az őket képviselő civil és szakmai szervezeteket, városvezetőket, érdekképviseleteket. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy hatékony párbeszéd zajlik ezekkel a szereplőkkel, a mai vitanap egy újabb kiváló lehetőség erre. A kormány mindenkori célja, hogy az uniós forrásokat az elérhető legnagyobb hatékonysággal a magyar családok és a gazdaság fejlesztésére fordítsa.
A 2014-20-as programozási időszakról egypár szóban: ennek adatai alapján elmondhatjuk, hogy ezt sikerrel teljesítettük, összesen 637 pályázati felhívást jelentettünk meg, amelyek során közel 11 100 milliárd forint értékben hirdettünk meg forrásokat. Az európai uniós fejlesztési források lehívásának tekintetében is jól állunk ebben a ciklusban, európai összehasonlításban is a jó tagállamok közé tartozunk, az Európai Bizottság eddig a keretünk 60 százalékát utalta át, ennél számottevően nagyobb összegeket pedig a magyar nemzeti költségvetés már megelőlegezettként kifizetett a támogatottaknak.
Az előttünk álló ’21-27-es fejlesztéspolitikai ciklus forrásainak tervezésekor és felhasználásakor bátran építhetünk és építünk az előző időszak sikereire, az észszerűsített intézményrendszerre és eljárásokra, a sikeres forrásfelhasználás tapasztalataira; egyúttal alkalmazkodnunk kell az új kihívásokhoz is. Magyarország számára az elmúlt tíz év eredményei biztosították azt a szilárd alapot, amelyről kiindulva a vírus okozta válság első szakaszára eredményesen tudtunk reagálni, és az EU egyik legjobb egészségügyi és gazdasági védekezését tudtuk felmutatni. Az előttünk álló fejlesztési ciklus pénzügyi tervezése során is ez a szilárd alap segít minket abban, hogy ne pusztán válságkezelésre használjuk a nekünk járó uniós forrásokat, hanem segítségükkel magas hozzáadott értéket legyünk képesek előállítani.
Tisztelt Képviselők! Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogyan az önök előtt is ismert, az Európai Unió keretköltségvetése, azaz a többéves pénzügyi keret hét évre határozza meg a költségvetési támpontokat a következő időszakra. A többéves pénzügyi keret és a most első és valószínűleg egyszeri alkalommal emellé társuló „Következő nemzedék” uniós helyreállítási eszköz főösszege, vagyis az Európai Unió 27 tagállamára együttesen jutó összeg mintegy 1800 milliárd euró. Ebből Magyarország részesedéséről azt tudom elmondani önöknek, hogy a keretköltségvetési részből 10 780 milliárd forint, a „Következő nemzedék” eszközzel kiegészülve összesen 18 060 milliárd forint az, ami Magyarországnak a következő években jár.
Hangsúlyoznunk kell, hogy a keretköltségvetés tekintetében Magyarország Kormánya komoly eredményeket ért el tavaly nyáron Brüsszelben. A tárgyalások utolsó fordulójában a tagállamok közti legnagyobb kohéziósforrás-növekményt, mintegy 2 milliárd eurót sikerült Magyarország számára biztosítani. A költségvetésben mintegy 7020 milliárd forint áll majd rendelkezésre hazánk számára a kohéziós politika keretében - ez az összeg még a magyar nemzeti hozzájárulás nélkül értendő -, a közös agrárpolitika keretében pedig mintegy 3710 milliárd forinttal gazdálkodhatunk, ehhez szintén hozzá kell majd számítani a magyar nemzeti költségvetés hozzáadott forrásait.
Ha röviden és átfogóan akarjuk megfogalmazni a legfontosabb súlypontokat, a következő időszakban a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség, az infrastruktúra és a munkahelyteremtés lesz továbbra is a fókuszban. A hazánknak járó kohéziós forrásokat meghatározott szakpolitikai célkitűzések mentén költhetjük el. A tervezett fő beavatkozásaink azt a célt szolgálják mint legmagasabb rangú uniós fejlesztéspolitikai célunk, hogy hazánk 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama között legyen. Értelemszerűen tíz év múlvára azt nem érdemes vállalnunk, hogy az öt leggazdagabb ország közé fogunk tartozni, bár, remélem, úton vagyunk efelé is, de azt igen, hogy a magyar életszínvonal az élhetőség tekintetében valóban az öt legélhetőbb tagállam közé emeljen bennünket.
Mint ahogyan az közismert, a zöld- és digitális fejlesztésekre jelentős hangsúly helyeződik a következő időszakban. A tagállamoknak számos olyan követelményt kell teljesíteniük, amellyel hozzájárulnak a zöld- és digitális átmenetekhez. Hazánk nemcsak megfelelni kíván ezeknek az elvárásoknak, hanem ösztönzi az ilyen típusú beruházásokat. Erre a vita későbbi szakaszaiban még módunk lesz kitérni, de az összes uniós elvárást mind a digitális, mind a zöldátállás tekintetében Magyarországnak nem esik nehezére teljesíteni, ennél a saját szándékaink szerint is magasabb ráfordításokat tudunk biztosítani.
Az Unió által meghatározott, Magyarország számára is követendő öt szakpolitikai célkitűzésről egynéhány gondolatban; ez ugye, az az öt szakpolitikai célkitűzés, amely nemcsak számunkra fontos, hanem az összes, a 27 európai tagállam számára közösen meghatározott cél. Elsőként ilyen az intelligensebb Európa, azaz az innovatív és intelligens ipari átalakulás. Másodikként említem a népszerű nevén Green Dealt, azaz az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és zöldebb Európát. Majd a jobban összekapcsolt Európa, a szociálisabb Európa és a polgárokhoz közelebb álló Európa zárja ezeket a szakpolitikai célkitűzéseket. Akkor néhány mondatban ezekről, hogy Magyarország viszonylatában ezek végrehajtása mi mindent fog jelenteni.
Az intelligensebb Európa célkitűzés beavatkozásaival azt szeretnénk elérni, hogy Magyarország lényegesen javítsa a gazdaság versenyképességét, az üzleti folyamatokat és a termelés hatékonyságát, növelve ezzel a hazánkban előállított értékeket és megteremtve a tartós bérnövekedés fennmaradásának előfeltételeit. Támogatni kívánjuk a vállalkozások technológiai és szervezeti megújulását, a globális kihívásokhoz való alkalmazkodását, a nemzetközi értékláncokba való bekapcsolódását és a digitalizáltság növekedését.
(15.20)
A kutatási és innovációs kapacitások fejlesztésére minden korábbinál nagyobb összegeket tervezünk fordítani. Célunk, hogy korszerű digitális megoldások, technológiák és szolgáltatások kerüljenek bevezetésre a kis- és középvállalkozások működése és a közszolgáltatások területén is. Ezekben az elmúlt években nagyot léptünk előre, célunk, hogy a következő időszakban az európai legjobbak közé tartozzunk e területek tekintetében is.
A „zöldebb, karbonszegény és ellenálló Európa” célkitűzése keretében a klíma- és környezetvédelmi célok elérését segítjük elő. Mind a magyar gazdaság versenyképessége, mind az egyéni jólét szempontjából egyre fontosabbá válik a környezeti és természeti erőforrásaink fenntartható használata. Ehhez a gazdaságos és környezetileg is fenntartható energiatermeléssel és biztonságos hálózatokkal, intelligens megoldásokkal, megújuló és bővülő kapacitású közművekkel, tisztább üzemű városi közlekedéssel, valamint az érintett térségek gazdaságának alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátásával kívánunk hozzájárulni. Támogatjuk a megújulóenergia-alapú egyéni és közösségi áram- és hőtermelés, továbbá a villamosenergia-hálózatok klasszikus és intelligens fejlesztését és rugalmasságának növelését, beleértve a területi fejlesztések keretében megvalósuló helyi önkormányzati energetikai fejlesztéseket is.
Ugyancsak elő kívánjuk segíteni az energiatakarékos, valamint digitális és okostechnológiák elterjesztését, valamint épületenergetikai beruházásokat lakó-, közszolgáltatási, önkormányzati, vállalkozási és kormányzati ingatlanokon. Beavatkozási területek továbbá a vízminőség védelmét és az aszálykezelést is integráló vízgazdálkodási fejlesztések, illetve a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség fejlesztése. Felgyorsítjuk a körforgásos gazdaságra való átállás folyamatát, ami több szakpolitikai célkitűzés és operatív program együttműködésében valósul meg, átfogva a gazdaságfejlesztési, hulladékgazdálkodási beruházásokat és a helyi szintű beavatkozásokat. Fejlesztjük a közüzemi ivóvíz- és szennyvízhálózatokat, felszámoljuk az ivóvízellátási hiányokat. Szintén ennek a célkitűzésnek a beavatkozási területe a szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztése alacsony fenntartási költségű közműves szennyvízelvezetési, -tisztítási rendszerek kiépítésével. Idetartozik a szennyezett ipari és barnamezős területek kármentesítése is az adott területek jövőbeni gazdasági, illetve jóléti célú hasznosítása érdekében.
Fontos célkitűzés a Natura 2000-es területek és a zöldinfrastruktúra megőrzése, szeretnénk megteremteni az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható hasznosítását biztosító ökológiai és infrastrukturális feltételeket, valamint az akvakultúra- és halászati politikával összhangban fejleszteni kívánjuk az információs rendszereket.
A „zöldebb és karbonszegény Európa” szakpolitikai célkitűzés természetesen a légszennyezés csökkentéséhez és a megújuló energia részarányának növeléséhez is hozzájárul, többek között az épületek megújuló energiaforrásra épülő fűtési és hűtési rendszereinek kiépítésével. Fejleszteni kívánjuk továbbá a kötöttpályás, tiszta üzemű városi mobilitáshálózatot és eszközállományt, beleértve az utasélmény számottevő növelésének szempontját is. A zöld átállást célzó országspecifikus ajánlás megvalósítása érdekében fejleszteni, javítani kívánjuk az alternatív hajtású, kiemelten az elektromos egyéni közlekedési módot és kerékpáros közlekedés feltételeit. Célunk, hogy Magyarország az elektromos közlekedés arányát tekintve vezető helyre kerül a szomszédos országok között.
A „jobban összekapcsolt Európa” célkitűzés kere-tében a gyors és kényelmes közlekedés újgenerációs infrastruktúrájának megteremtését támogatjuk. A célkitűzések a transzeurópai közlekedési hálózat, azaz a TEN-T és a vasúti teherforgalom vonatkozásában összhangban vannak az EU fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájával, illetve a tömegközlekedés és a TEN-T fejlesztése esetében a nemzeti közlekedési stratégiával. Fejleszteni kívánjuk a gyorsforgalmi úthálózatot, korszerűsíteni a vasútvonalakat, korszerű járműveket kívánunk beszerezni, a közúthálózatokon pedig a közlekedésbiztonság javítása és a hiányzó hálózati összeköttetések kiépítése a cél. E célkitűzés keretében szeretnénk megvalósítani a nagy sávszélességű országos hálózatok kialakítását is.
A „szociális Európa” szakpolitikai célkitűzés beavatkozásaival a gyarapodó, egészséges és a munkaerőpiacon versenyképes társadalom alapjait erősítjük meg. A munkaerőpiaci beavatkozások rövid és középtávon is közvetlenül hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez, a hosszú távú versenyképesség alapjait ugyanakkor az egészségügy, a köznevelés, szakképzés, felsőoktatás és a szociális intézményrendszer eszközei, valamint a kapcsolódó ágazatközi együttműködések teremtik meg. A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztésével a minőségi és korszerű oktatási szolgáltatások megteremtését és a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását kívánjuk elérni. Ehhez szorosan kapcsolódik az inkluzív oktatás további megerősítése, a szakképzettség megszerzésének támogatását ösztönző, a duális képzőhelyek körének bővítését szolgáló programok támogatása, összhangban az országspecifikus ajánlásokkal és a szakképzés 4.0 stratégiájával.
A humán tényezők esetében fokozottan jelentkeznek az ország versenyképességének növelését nehezítő területi különbségek. Ezek csökkentése érde-kében kiemelt figyelmet kell fordítani a legkevésbé fejlett régiók és a legkevésbé fejlett járások további fejlesztéseire. Csökkenteni kívánjuk az egészségügyi ellátórendszer kórházközpontúságát. Ezt a szakellátás átalakításával és az alapellátás megerősítésével, a megfelelő humán kapacitások pótlásával és a lakóhelyközeli egészségügyi szolgáltatások hozzáférésének javításával szeretnénk elérni.
Támogatjuk a minőségi, a XXI. század elvárásainak megfelelő korszerű oktatást, beleértve a formális, nem formális és informális tanulást és a széles körű tehetséggondozást. A lemorzsolódás csökkentése és a tanulók iskolai eredményességének javítása érdekében a fejlesztésre szoruló iskolákat komplex támogatásban részesítjük. Aktív programokkal segítjük a munkaerőpiac helyreállítását, a munkában maradást, az álláskeresők és az inaktívak munkába állását és foglalkoztathatóságának javítását, természetesen a területi szükségletek figyelembevétele mellett.
Hangsúlyos a munkaerő-fejlesztés, a vállalkozások és az állampolgárok alkalmazkodóképességének erősítése. Fontos a foglalkoztatás feltételeinek javítása, ezen belül a munkahelyi egészség és biztonság erősítése és a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztésének támogatása. A nem tanuló és nem dolgozó 15-29 éves fiatalok számára az elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedéshez konkrét segítség felajánlására van szükség foglalkoztatás, vállalkozóvá váláshoz nyújtott támogatás, gyakornoki lehetőségek vagy munkaerőpiaci képzés formájában. A beavatkozások részeként támogatjuk a felsőoktatási intézmények profiljához illeszkedő oktatási és képzési innovációk megvalósítását, inkluzív, hallgatóközpontú és rugalmas duális tanulási utak kialakítását, a tudományos életre való felkészülés elősegítését.
Ugyancsak fontos cél a befogadó és hátránykompenzációt erősítő szakképzés megvalósítása. A szociális és gyermekvédelmi rendszer előtt álló, elsősorban az idősödéssel összefüggő kihívásoknak való megfelelés érdekében támogatjuk az új típusú szolgáltatások bevezetését, a meglévő ellátások továbbfejlesztését és kapacitásbővítését. További kiemelt feladat az ágazatban dolgozók fluktuációjának csökkentése is. A hátrányos helyzetű személyek, köztük kiemelten a megváltozott munkaképességűek, valamint a romák foglalkoztatottsági helyzetének javítását az iskolai végzettség növelésével, valamint az előítéletek csökkentésével szeretnénk elérni. Mérsékelni kell a súlyos anyagi deprivációval érintettség mértékét, ami különösen vonatkozik a hátrányos helyzetű gyermekekre, kiemelten a romákra. A célcsoport számára a legkorábbi életkortól biztosítani kell az életutat végigkísérő programokat. A területi társadalmi hátrányok mérséklése összehangolt humán és infrastrukturális fejlesztésekkel lehetséges csak. A legalacsonyabb mutatóval rendelkező települések komplex fejlesztése szükséges, a szegregált körülmények között élők helyzetének javítása összehangolt fejlesztésekkel valósulhat csak meg.
A „polgárokhoz közelebb álló Európa” mint közös uniós szakpolitikai célkitűzés beavatkozásainak középpontjában Magyarországon a területi különbségek csökkentéséhez kapcsolódóan a térségek és a települések fejlesztése áll. A célkitűzés keretein belül integrált települési stratégiákon alapuló, a térségi és helyi fejlesztési igényekhez és adottságokhoz igazodó fejlesztések valósulnak meg az érintett területi és helyi szereplők bevonásával.
(15.30)
A célkitűzés részét képezi a helyi térségi adottságokra és vonzerőre építő, tematikusan és térségileg integrált és összehangolt turisztikai fejlesztések támogatása is. A területi célok eléréséhez, a területi kihívások kezeléséhez az ágazati operatív programok érdemi és célzott beavatkozásait össze kell hangolni az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció területi céljaival. A szakpolitikai célkitűzés keretében integrált területi programok megvalósítását tervezzük minden megyében. A programok helyi gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, turisztikai, közszolgáltatás-fejlesztési, energetikai, városfejlesztési, szociális, városrehabilitációs és humán fejlesztési tartalommal kerülnek kidolgozásra. A programoknak a legkevésbé fejlett régiók megyéinek fejlesztésére kell elsősorban fókuszálniuk. A 36 komplex programmal fejlesztésre kerülő járás esetében támogatni kívánjuk a helyi gazdaságfejlesztést és felzárkózást támogató fejlesztéseket az érintett megyék integrált területi programjain keresztül. A három kiemelt térség, azaz a Balaton kiemelt üdülőkörzet, a tokaji borvidék, illetve a Közép-Duna mente fejlesztése érdekében összehangolt megyei fejlesztéseket kell megvalósítani, szintén az érintett megyék integrált területi programjain keresztül. A célkitűzés keretében szeretnénk elősegíteni a városok és városi térségek fenntartható, integrált társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődését. Településfejlesztéssel, zöldfelületi infrastruktúra-fejlesztésekkel és a humán fejlesztési programok segítségével javítani kívánjuk Budapest élhetőségét is. Az integrált társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlődés érdekében a városi és vidéki területeken egyaránt fejleszteni szeretnénk a kulturális örökséget és attrakciókat.
Tisztelt Országgyűlés! A szakpolitikai célkitűzések ismertetése után röviden bemutatom önöknek a tervezett operatív programokat. A 2014-2020-as időszakban kialakult szerkezethez képest a programok és a végrehajtás struktúrája lényegében változatlan marad. Ezek bizonyították a magyarországi hatékonyságukat és hasznosságukat. Ezt az európai uniós tárgyalásokon is megerősítették felénk. Emellett a tartalmak és hangsúlyok alkalmazkodnak az új kihívásainkhoz.
Elsőként az integrált közlekedésfejlesztési operatív program „plusz” követi a 2014-2020 közötti programozási periódus, úgynevezett IKOP prioritásait, figyelembe véve az új keretrendszert. A közlekedésfejlesztés továbbra is fontos eszköze a gazdaságfejlesztésnek, valamint a területi kohéziónak. Mindazonáltal az európai zöldmegállapodással összhangban nagy hangsúlyt helyez a fenntartható közlekedési formák támogatására, a kötöttpályás közösségi közlekedés és kerékpáros közlekedés fejlesztésére, az egyes közlekedési módok összekapcsolására, valamint a motorizált közlekedés környezetbarátabbá tételére az alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra bővítése révén. A közösségi közlekedésben részt vevő járműállomány mielőbbi cseréjével, tiszta és energiahatékony közúti járművek beszerzésének támogatásával, illetve az alternatív tüzelőanyagok előállításának ösztönzésével szintén hozzájárulunk ehhez. A program beavatkozási területei kiterjednek a hajózással kapcsolatos fejlesztéseinkre is.
A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program „plusz” a 2014-2020 között végrehajtott GINOP folytatásának tekinthető. Stratégiai irányait a Magyarország Kormánya által 2019 őszén elfogadott, „A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégiája 2019-2030”, azaz a kkv-stratégia című dokumentum jelöli ki. A GINOP Plusz intézkedéseinek célja, hogy a vállalkozások technológiájukat, működésüket megújítva kedvezőbb pozíciót alakítsanak ki hazai és külföldi piacokon a globális értékláncokban. Ezzel hozzájárulnak a társadalom életszínvonalának javulásához, a foglalkoztatás bővítéséhez és a munkahelyek védelméhez.
Jövőnk szempontjából meghatározó az új tudás létrehozása, a tudás átadása és hasznosítása, a gazdaság versenyképességének javításához a XXI. században elengedhetetlen a tudásgazdaság kiépítése. Ehhez a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer további szereplőinek támogatása is szükséges. A „Magyarország kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiája 2021-2030”, azaz a KFI-stratégia víziója egy magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdaság és társadalom létrehozása. A KFI-stratégia három pillére alapján a GINOP KFI-beavatkozásai a tudástermelést, tudásáramlást és a tudásfelhasználást egyaránt támogatják. A szakképzés területének fő céljai az oktatás eredményességének és minőségének javítása, a hátrányos helyzetű csoportok minőségi többségi oktatásban való részvételének és esélyegyenlőségének biztosítása, valamint a tanulói lemorzsolódás mérséklése.
Új programként jelenik meg a digitális megújulás operatív program a közszolgáltatási fejlesztési operatív program folytatásaként, de annál számottevően tágabb támogatási tartalommal. A gazdasági és társadalmi versenyképesség megtartásához elengedhetetlen a közszolgáltatások hatékony és lehető legmagasabb szintű elektronizált és automatizált működése, fejlesztése. Ezek a feladatok kapnak helyet a DIMOP programban. A program egységes szemléletmód mellett kívánja összehangolni az ágazati szakpolitikai beruházásokat és az innovatív technológiák alkalmazását, hogy egységes szolgáltatási rétegeken keresztül adatintenzív megközelítésben járuljon hozzá az egyes szakpolitikai feladatok digitális beruházásaihoz.
Az emberierőforrás-fejlesztési operatív program „plusz” célja a szociális felzárkózás támogatása Magyarországon. Az operatív program a negyedik szakpolitikai célkitűzést, azaz a szociálisabb Európa vízióját támogatja Magyarországon, ám kiegészítő jelleggel hozzájárul az ötödik célkitűzéshez, azaz a polgáraihoz közelebb álló Európához is. Az EFOP Plusz öt humán szakterület fejlesztéseit foglalja magában, ezek az egészségügy, köznevelés, társadalmi felzárkózás, szociális, valamint család- és ifjúságpolitika, amelyekhez a kultúra és a sport is hozzájárul.
A környezeti és energiahatékonysági operatív program „plusz” vonatkozásában ki kell emelnünk, hogy a globális kihívásokra, így az éghajlatváltozásra, a környezetszennyezésre, a biológiai sokféleség csökkenésére, a természeti erőforrások túlzott kihasználására egyre kevésbé adhatók elszigetelt szakmai válaszok. A KEHOP Plusz ezért a környezeti energiahatékonysági operatív program folytatása, és a felsorolt problémák helyi kezeléséhez, a klímasemleges gazdaság eléréséhez kíván hozzájárulni.
Az elmúlt időszak egyik legsikeresebb operatív programja, a TOP, a terület- és településfejlesztési operatív program szintén folytatást kap a korábbiaknál jelentősen nagyobb forráshányaddal az operatív programok között. Magyarország kevésbé fejlett régióinak és fejlett régióinak területi alapú térségi és településfejlesztéseit támogatja. Kiemelt szempont a TOP program keretében, hogy ez az, amelyeket az önkormányzatokkal, megyei önkormányzatokkal, illetve a fővárossal való teljes együttműködésben valósítunk meg.
A korábbi időszaktól eltérően lesz végrehajtási operatív program. Ilyen eddig nem volt, kivéve a 2007-2013-as periódusban. Ezzel fogjuk üzemeltetni a kedvezményezettek munkáját segítő állami végrehajtási rendszert, hogy a programjainkat és a forrásfelhasználást a kedvezményezettek oldalán is hatékonyabbá tehessük.
Tisztelt Ház! Most térnék rá röviden a másik egyszerinek ígérkező uniós finanszírozási lábra, a „Next Generation EU” eszközhöz tartozó nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi terv egyes elemeire. Ez az a program, amelyet a Covid-19-válságra válaszul fogadtak el a tagállamok, és jelentős, Magyarország tekintetében mintegy 6000 milliárd forintos támogatást fog biztosítani a következő hat évben. Ez a program arra fókuszál, hogy a tagállamok kezelni tudják a Covid-19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait. Különös hangsúlyt fektetünk ebben a körben uniós és magyar szinten is a klímaalkalmazkodás elősegítésére, illetve a társadalmak és a gazdaságok további digitalizációjára is. Mint már említettem, a helyreállítási eszköz keretében a magyar boríték közel 5900 milliárd forint. Ennek keretében reformokat és beruházásokat hajtunk végre.
(15.40)
Ennek az összegnek 2510 milliárd forintos része vissza nem térítendő támogatás, és az Unió gazdaságtörténetében egy szignifikáns lépésként - hogy előrelépésként-e vagy sem, ezt majd az idő eldönti -, de ez a program tartalmaz egy 3380 milliárd forintos hitelkeretet is Magyarország számára.
Magyarország a saját nemzeti stratégiai terveinkkel összhangban kilenc olyan komponenst határozott meg, amelyre lefordítjuk a közös európai célkitűzéseket. E kilenc komponens a következő: demográfia és köznevelés, egyetemek megújítása, felzárkózó települések és régiók, Magyarország vízgazdálkodása, fenntartható zöldközlekedés, energetika, azaz a zöldátállás, körforgásos gazdaság, digitalizáció, valamint az egészségügy. Ezekről a komponensekről, illetve a tartalmukról a kormány ez év február elején egy külön kormányhatározatot fogadott el.
A demográfia és köznevelés a kormány hagyományos, az elmúlt évek tapasztalatai alapján immár hagyományosnak tekinthető demográfiai kezdeményezéseit támogatja, valamint a köznevelési rendszer fenntarthatóbbá és modernizáltabbá tételét fogja elősegíteni.
Az egyetemek és felsőoktatási intézmények támogatása, valamint a tudományos és innovációs parkok tekintetében minden korábbinál nagyobb támogatást kívánunk biztosítani a felsőoktatásra, és megteremteni az iparágak és a felsőoktatás tudásintenzív iparágának az összekapcsolását.
A települések és régiók felzárkóztatása tekintetében Magyarország legelmaradottabb településeit fogjuk fejleszteni, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat korábban már pilotjelleggel elindított programjainak a kibővítésével és továbbvitelével. Ez első körben háromszáz olyan települést érint, amelyek lakosságának tapasztalataink szerint a többsége a roma közösségből származik. Helyzetre, élethelyzetre, települési sajátosságokra szabott fejlesztési programokat biztosítunk számukra.
A vízgazdálkodás-komponensben kívánjuk megoldani Magyarországnak az elmúlt évtizedekben megsérült vízgazdálkodási képességeinek a helyreállítását, alapvetően az árvizek okozta károk csökkentéséhez és az így Magyarországon megjelenő többletvízmennyiséghez kapcsolódó, a természetes élőhelyek helyreállításához szükséges intézkedések támogatásával.
A fenntartható zöldközlekedés tekintetében elsősorban a vasúti infrastruktúrára, az elektromos buszhálózatokra fogunk fókuszálni, kiemelt hangsúllyal a főváros és agglomerációja közötti közlekedési kapcsolatok megerősítésére.
Az energetika-, azaz a zöldátállás-komponens tekintetében pedig az időjárásfüggő megújulóenergia-hálózatoknak a központi hálózatokra való befogadási kapacitásaival, újabb naperőművek, geotermális erőművek fejlesztésével, helyi, lokalizált, települési erőművek kialakításával fogunk foglalkozni.
A körforgásos gazdaság pedig, semmi újat nem árulunk el ebben a tekintetben, a hulladék anyagában való újrahasznosítását fogja elősegíteni annak érde-kében, hogy ne a depóniákra kerüljön a hulladékunk.
A digitalizációkomponenssel, összhangban a már bemutatott DIMOP programmal, elősegítjük mindazokat a célokat, amelyek európai összevetésben is a gazdaság és a társadalom digitális készségeinek a fejlesztését segítik elő.
És utolsóként említem, de a legfontosabb e tekintetben az egészségügyi komponens, ahol alapvetően a kórházi hálózat infrastruktúrájának, az alapellátási szolgáltatásoknak a megerősítésére, illetve az orvosok és ápolók jobb elismerésére helyezzük a hangsúlyt.
Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Magyarország Kormánya felkészült és kiváló szakembereink tapasztalatára, munkájára alapozza a következő fejlesztéspolitikai ciklus célkitűzéseinek a meghatározását, a források felhasználásának hatékony tervezését. Az a tapasztalatom az elmúlt hónapok kapcsán, hogy bár ez a hazai közbeszédben ritkán tükröződik, de nagyon közel állunk a magyar fejlesztési célokkal és a magyar fejlesztési stratégiákkal az Európai Unió közös elvárásaihoz és célkitűzéseihez. A vita későbbi folyamán talán lesz alkalmunk arról beszélni, hogy európai összevetésben hogy állunk a Bizottsággal folytatott tárgyalásokban, és abban kérjük az önök javaslatait, akár kritikus észrevételeit, hogy egységes nemzeti álláspontot alakíthassunk ki az Európai Unió felé. Abban bízunk, hogy az Európai Bizottság, illetve a Tanács az összes fejlesztési programunkat ez év nyarán jóvá fogja hagyni, és ezzel a következő hat, illetve tíz évben Magyarországon minden eddiginél intenzívebb fejlesztéspolitikai programokat tudunk végrehajtani. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
