I. A tenger.
I. A tenger.
Mint már a bevezetésben érintettük, Ausztriának és Magyarországnak csak az Adriai tengerben van része, melynek hullámai 2.234 kilométer (301 földrajzi mérföld) hosszú ágban mossák partjait. Két nagyobb és több kisebb tengeröböl nyomúl be szárazföldjébe. A nagyobbak a Trieszt és Fiume melletti öblök, mely utóbbi Quarnerónak is neveztetik. A kisebbekhez tartoznak: a Salonai öböl, a Narenta-csatorna és a fjord-szerűleg alakúlt, vadregényes Bocche di Cattaro (Cattarói öböl).
Gravosa és Ragusa között.
Lichtenfels Edétől
A szárazföld és az előtte sorakozó (isztriai, horvát és dalmát) szigetek között, valamint magok az utóbbiak között is számos keskeny átjáró vagy tengerszoros van, melyek között a következők a legjelentékenyebbek: a Canal della Morlacca vagy a Morlák-csatorna a száraz föld és Veglia, és Cherso meg Lussin szigetek között; a zárai, brazzai, lesinai, curzolai, lagostai és meledai csatorna. Alább délkelet felé, a sziklatömegekkel környezett s az Adria által mosott Ragusa alatt a tengerpart mentében nincsenek már sem nagyobb szigetek, sem csatornák. A Ragusa és Gravosa közti táj rendkivül elragadó.
Ennyi csatorna s még több sziget ily szűk helyen, a tengerpart szakadozott, színes és zátonyos természete, meg a viharos bóra-szél annyi veszélynek és akadálynak teszi ki a hajózást, hogy ezek befolyása alatt oly fajtája nevelődik itten a tengerésznépnek, melynél jobb és kitűnőbb a földkerekség egy országában sem található.
