D. Az Adriai tenger vidéke.
D. Az Adriai tenger vidéke.
E vidék az osztrák területből Tirol egy részét, Karinthiában a Canal-völgy nyugati felét, Isztriában Görz vidékét, Krajnának és Horvátországnak egyes kis részeit, egész Dalmácziát, valamint Boszniának délnyugati, Herczegovinának pedig déli részét foglalja magában.
α) A Po folyamvidékéhez csak a Chiese és a Sarca folyók völgyei tartoznak. A Chiese délnyugati Tirolban, a Val Daone hátterében, az Adamello hegycsomóba mélyen bevágódó vad és lakatlan völgyben fakad. Tirolt Ladrone mellett hagyja el s az Oglióba szakad. A Sarca az Adamello keleti tövében a Bedole- vagy Mandron-havasból ered végig folyik a Val Genován, aztán a Val Rendenán Tioneig, Riva mellett mint fő tápláló ér lép a Garda-tóba, melyet Mincio név alatt hagy el.
β) Az Ecs egyike az Alpesek nagyobb folyamainak s úgy folyásának keresztbe menő irányánál, mint a folyását kisérő hegylánczoknál fogva különös figyelemre méltó. Reschenscheideck mellett fakad Tirolban, még a naudersi keresztvölgyben három kis tavat képez, erős rohammal siet lefelé a Glurns melletti völgylépcsőbe, hol keletre fordúl s aztán egy mély völgygyel keresztűltöri az Oetzthali és Ortler-Alpesek gálatömegeit. Meran előtt, a meddig az Ecs völgye a Vinstgau vagy Vintschgau nevet viseli, a folyó hirtelen mintegy 200 méterrel változtatja színtáját, aztán délkelet, Bozennél pedig dél felé kanyarodik, Roveredóig virágzó, népes völgyvidéken hömpölyög végig, s végül Tirolt az Ala és Borghetto sziklás szorúlataival hagyja el. Az Ecs teljes hosszúsága 415 kilométer vagy 56 mérföld, melyből 223 kilométer vagy 30 mérföld esik Ausztriára. Mellékfolyói jobb felől: a Nosbach vagy a Noce, mely a Val di Soléból fakad, a melyen keresztűl a Tonal-szorosig vivő út vezet; bal felől: a Paszer, az Eisack, mely a Brenneren fakad, Brixennél fölveszi a Toblachi mezőről és a Pusterthalból érkező Rienzet s Bozennél szakad az Ecsbe; s végre az Avisio.
γ) Most már egy sor kevésbbé jelentékeny parti folyó következik és pedig: a Brenta, a Caldonazzo-tó lefolyása Perginénél, Dél-Tirolban, mely folyónak völgye Primolanónál, hol a monarchia területét elhagyja, Valsuganának neveztetik. A Boita révén Ampezzónál és a Fella révén a Canalvölgy karinthiai részében; a Piave és a Tagliamento folyamvidékeiben is részesül Ausztria. Az Isonzo a Terglou mellett fakad, Görzig szakadatlan völgyszoroson fut végig s Monfalconénál végződik. A Zermagna Horvátországban és Dalmácziában. A Kerka a dinari Alpesekben fakad, előbb négy kisebb, majd Scardonánál egy nagyobb vízzuhatagot képez s a sebenicói csatornába rohan. A Cetina egyike Dalmáczia bújkáló folyóinak, mely hirtelen eltűnik, aztán megint felbukkan s Almissánál szakad a tengerbe. A Narenta Herczegovina hegyeiből ered, Metkovicsnál a tengerparti lapályra száll alá, hol partjait erősen elposványítja s 130 méter szélességben ömlilk a Canale di Narentába.
