Éghajlat. Ballif Fülöptől, fordította Pethő Gyula
Éghajlat.
Ballif Fülöptől, fordította Pethő Gyula
Ballif Fülöptől, fordította Pethő Gyula
Azon a terűleten, mely a Szávától lassanként a vízválasztó gerinczének 2.000 métert meghaladó magasságaig emelkedik és azután délre az Adriai tenger felé hirtelen hanyatlik alá, viszonylag csekély, mindössze két szélességi foknyi téren nagy éghajlati ellentétek fordúlnak elő. Bosznia tele nagyon szigorú. Szerajevóban (540 méter), melyet a bosnyák hegyvidék közepes magasságú helyei képviselőjeűl lehet tekinteni, januárius hónap középhőmérséklete –1.9 fok.* Rendkivűli hideg napokon a hőmérő –27 fokig sülyed; míg ellenben Bécsben, mely 4 szélességi fokkal éjszakibb fekvésű, de a tengerszín fölött csak 200 méter magasságú, januárius középhőmérséklete –1.6 fok, s absolut minimuma 1829 óta nem haladta meg a –25.5 fokot.
Minden hőmérséklet Celsius-fokokban van kifejezve.
Kedvezőbb és megközelítőleg ugyanolyan, mint Bécsben, a tavasz (április 9.6 fok) és a nyár (július 19.7 fok); míg őszszel (október 11.4 fok) már észrevehetőleg nyilvánúl a déli fekvés okozta hőemelkedés. Ennek következtében Bosznia hegyeinek közép fekvésű helyein sem hiányzik az a melegmennyiség, melyet a becsesebb gabnafélék teljes megérésökre megkivánnak. A közepes évi szélsőségek szembeszökő különbségei (Szerajevo 54.0, Bécs 48.0), valamint a nagy napi ingadozások is, emezek különösen nyáron, a Balkán-félszigetnek szélsőségekre hajló éghajlatával egyezők s ez a tengerhez közel eső Herczegovinában még érezhető.
Herczegovina mélyebb fekvésű helyein azonban már subtropusi melegek járnak. Mosztár állomáson (64 méter), mely ezt a terűletet jellemzi, januáriusban +4.9 fok a középhőmérséklet; karácsonykor a szabadban nyíló rózsa ott nem ritkaság, de annál ritkább a hótakaró, mert a csak nehány nap eső hó ritkán állandó. Tavasza meleg (április 13.8 fok) s teljes virágos pompájában három héttel hamarább köszönt be, mint Szerajevóban. Nyara azonban forró (júliusban 25.9 fok) 45.8 fokig emelkedő maximális hőmérsékletekkel; az ősz melegtöbblete Szerajevóéhoz képest 5.4 fok. Ezeknek a hőviszonyoknak megfelel a növényzet képe is: a füge-, olaj- és mandulafák olyanok itt, mint Olaszország déli tájain. A dohány és a szőlő legnemesebb termékeiket szolgáltatják; a gránátvirágok tüzes piros színe hangúlatos változatosságot vegyít a déli növényzet sötét zöldjébe. A tengerpart hatása következtében azonban Herczegovinának még a magasabban fekvő medenczéiben is olyan meleg jár, mely éghajlatilag nagyon kedvező reá nézve Boszniának ugyanolyan magas fekvésű részeihez képest. Gačkó közelében (960 méter), a hol a tél középhőmérséklete melegebb, mint Szerajevóban s a nyár és az ősz is csak kevéssel hüvösebb, az éjszaki szelektől védett fekvésénél fogva (a Crnica-medencze 850 méter) még a tengerit is sikerrel termesztik.
Esőzésekkel Bosznia igen gazdagon meg van áldva; és, a mi a mezőgazdaságra különösen becses, ezek az esőzések az év folyamán meglehetős egyenletesen oszlanak el. Az évi összeg a Szávától a magasabb fekvésű hegyes vidék felé növekszik. Szerajevóban 80 centiméter, a körűlbelűl 1.000 méternyi magas fensíkokon 100 centiméterre, sőt többre is emelkedik. Szerajevóban télre 22 százalék, tavaszra 22, nyárra 24, őszre 32 százalék esik az esőzés mennyiségéből 53, illetőleg 43, 30 és 37 erős és havas napon. A havazás még májusban sem ritkaság.
Jóval több az esőzés Herczegovinában. A mennyiség ott is a magasság növekedtével és a tengerparttól való távolság szerint emelkedik. Magán a tengerparton, 43. és 45. szélességi fokok között, 70–100 centiméternyi az évi esőzés; Mosztárban már 112 centiméter; a tartomány magasabb fekvésű részein 182 centiméterig emelkedik. Legtöbb az esőzés őszszel, az évi összeg 32 százaléka. A nyár nagy szárazságán kivűl, mikor csak 13 százalék eső esik, e tekintetben is tapasztalható e vidéknek a tengerparttal való kapcsolata.
Az esős napok évi összege (106) jóval csekélyebb, mint Boszniában; nyáron, különösen a mélyebb fekvésű helyeken és ha csupán az igazán bő esőket veszszük tekintetbe, a minimumra (4–6 napra) csökken. Gazdasági tekintetből ebben van Herczegovinának egyik legnagyobb éghajlati árnyékoldala. A bóra hatása következtében nyáron a levegő kevés nedvességet tartalmaz (Mosztárban 56 százalék); a nagy melegek kiszárítják a földet és síettetik az elpárolgást. A növénytenyészet eped a nedvesség után, melyet a természet megtagad tőle. Ezeknél fogva, mint a Földközitenger déli partvidékein mindenütt, Herczegovinában is rendkivűl hálás tere kinálkozik a mesterséges öntözésnek, mely nagyon bujává teheti a tenyészetet.
E tenyészet fölé a délvidék derűlt sötét kék ege borúl. Míg az osztrák tartományok éjszakibb tájain novemberben és deczemberben az égboltozatnak 70–80 százalékát felhő borítja: Herczegovinában csak 48 százalék a borúlás, és mikor az említett tájakon a legderűltebb hónapokban az égnek még 45–50 századrésze felleges, Herczegovinában a felhőzet csak vagy 22 századrésznyi. Az ország belseje felé növekszik ugyan (Szerajevóban az évi közép 55 százalék), de az éjszaki tájakhoz képest nagyon elmarad, kivált nyáron (38 százalék).
Az útas, a ki elől a felhőfátyol az Alpeseket oly gyakran elrejti és a kinek útazási örömeit a gyakori esős napok annyira megkeserítik, nyáron biztosan számíthat rá, hogy a déli természet és a bosnyák hegységek szépségeit a legderűltebb verőfényben szemlélheti.
