Budapest ásványos vizei és fürdői. Ilosvay Lajostól
Budapest ásványos vizei és fürdői.
Ilosvay Lajostól
Ilosvay Lajostól
A Lukács-fürdő és a Császár-fürdő.
Háry Gyulától
Valamely város fejlődésének nem szükségképi föltétele, hogy természeti adományokban bővelkedjék: tudomány, művészet, ipar, kereskedelem a legmostohább vidéken is tanyát üthet, pezsgő életet varázsolhat elő; de, ha fekvése megragadóan szép, ha vízi és szárazföldi útjaival nagy forgalom középpontja, ha a szenvedő emberiség bajainak enyhítésére különleges gyógyító forrásokban gazdag, melyek az idegeneket oda zarándokolni kényszerítvén, az idegenek forgalmát növelik, a város hírét messzire elviszik: akkor a politikai és társadalmi tényezők törekvései ama város fejlesztése körűl olyan nagy természetes támogatásban részesűlnek, melyet pénzérték szerint megbecsűlni lehetetlen. Ilyen, a természet különös adományaiban bővelkedő város hazánk fő- és székvárosa, Budapest is.
Nem kell magyarnak lenni, hogy fekvésének festői szépsége gyönyörre hangoljon; nem kell különös talentom fölismerni, hogy nyugat és kelet felé vezető olcsó vízi útjai, társúlva a különböző irányból ide vezető szárazföldi útakkal, kereskedelmi góczponttá teszik, s nem kell különös természettudományi ismeret, hogy a területén fölszínre kerülő ásványos vizekben sokat érő természetadta kincset lehessen fölfedezni. Ha Budapestnek semmi egyebe nem volna, csak ásványos vizei: már azok is elégségesek lennének fejődésének jövőt biztosítani, ha megfontoljuk, hogy vannak földrészünknek városai, melyek ásványos vizeik révén évről-évre hihetetlen mértékben gyarapodnak, s vannak egyes ásványos vizek körűl telepek, melyek elképzelhetetlen gyorsasággal nőttek nagyra. Nem kutatjuk: vajjon Budapestnek a gyógyászat és közgazdaság tekintetéből annyira fontos ásványos vizei olyképen vannak-e értékesítve, miként kitűnő tulajdonságuk és bőségük szerint értékesíthetők volnának; czélunk egyszerűen csak az, hogy e vagyon minősége fölött szemlét tartsunk; összefoglaljuk, hogy idáig Budapesten miféle ásványos vizeket ismertek föl s fölemlítsük, hogy azokat miképen értékesítik.
Budapest ásványos vizei helyrajzi tekintetben három nevezetes följegyezni valóra jogosítanak. Először a Duna jobb partján, a Lágymányoson, vagy a Kelenföldön azon a lapályon, mely a Gellért-hegytől Budafok felé terjed s keletre a Dunáig ér, fordúlnak elő hideg keserűvíz-források; másodszor a Dunának mind a jobb, mint a bal partján, sőt magában a Duna medrében is kiszámíthatatlan mennyiségben találunk hévvizeket; harmadszor a Duna bal partján a pesti oldal futóhomokja alól hideg vasas források kerűlnek felszínre.
A keserű- és hévvizek értékéről chemiai elemzés alapján bizonyost mondhatunk; azonban a vasas vizek chemiai szempontból még kevéssé ismeretesek, ennélfogva egyszerűen megemlítjük, hogy a Hársfa-útczában és Nyár-útczában már úgy szólván ős idők óta látogatott vasasvízfürdők vannak.
Piaczi forgalomban a keserűvizek emelkedtek hírnévre, s bár nincs oly régi multja, mint a püllnai és saidschützi vizeknek, melyek már a múlt században kiviteli czikkek voltak, mindazáltal minden földrészen útat törtek maguknak s a karlsbadi vizeket kivéve alig van más, mely annyira széles körben és olyan nagy mennyiségben volna elterjedve, mint a budai keserűvizek.
A hévvizeket ivásra csak Budapesten a források mellett használják; az ártézi-kút vizét fürdőknek a városban házhoz is szállítják; azonban a hévvizek, mint kereskedelmi czikkek, alárendelt szerepűek, s főrendeltetésök a források körűl épűlt fürdők táplálása.
A budai oldal keserűvizeiről 1852 óta van tudomásunk. Midőn egy budai polgár zöldséges kertjének öntözésére kútat fúrva vizet keresett és talált, nem is álmodta, hogy egykor virágzó kereskedelmi czikkre bukkant. Veteményes kert ilyen bő és bizonyos termést aligha hozott valaha! Jég el nem veri, fagy tönkre nem teszi az évi termést; csak a sok eső árthat neki, mert a vízben oldott sók viszonylagos sulya a nagy higítás következtében csekélyebb, tehát a minőség silányabb lehet; különben ama kútakban a jövedelemnek addig tartó forrása van, a míg a keserűvíz képződésének föltételei meg nem semmisűlnek.
A keserűvíz képződésének föltételei az eddigi magyarázat értelmében helyi természetűek. E magyarázat dr. Szabó József egyetemi tanártól származik és annyira természetes, hogy ellene alapos kifogás eddig nem emelkedett. A keserűvíz főalkatrészei gyanánt a kénsavas magnesiumot és kénsavas natriumot tekintjük. E sók előállítására pazarúl javadalmazott laboratorium áll rendelkezésre a Kelenföldet nyugatról és éjszaknyugatról határoló hegyekben. Kiindúlási nyers termékek: dolomit, a dolomit takarója márga és tályag a bennök elszórt pyrittel, a levegő oxigénje és víz. A pyritet, ezt a vasból és kénből álló és a levegőköri hatásokra könnyen változó vegyűletet víz jelenlétében a levegő oxigénje megtámadja; alkatrészei közűl a vasat vasoxidhydrattá, a ként kénsavvá alakítja. A föladat többi része a kénsavé. Ez a dolomitot, mely szénsavas calciumból és szénsavas magnesiumból áll, kénsavas calciummá és kénsavas magnesiummá változtatja s a szénsavat kötött állapotából kiszabadítja. A kénsavas calcium vízben nehezen olható; nagy része közel a képződés helyéhez kristályos gipsz alakjában kiválik, csekélyebb része a könnyebben oldható kénsavas magnesiummal a talajba szivárgott vízben föloldva tovább halad. A fölszabadúlt szénsav vízben oldva a dolomit lazítását, föloldását és a tályagban levő földpát elmállását idézi elő. A földpát, főleg natriumföldpát kevesebb kaliumföldpát társaságában: ezek a keserűviz képződéséhez natriummal, kaliummal és chlorral járúlnak. A kénsav a budai keserűvizben akkora mennyiségben van jelen, hogy midőn az alkatrészeket sókká csoportosítjuk, annak egy részét natriummal összekötve kell föltennünk.
A vízoldat, mely a Kelenföldet határoló hegyekről a Kelenföld talajába szivárog, a Duna felé nem találhat útat, mert a Gellért-hegy lankás nyúlványa dél felé húzódva, éjszak-déli irányban a Duna és e források gyűjtői között egy víztől áthatlan réteget képez.
E keserűvizek a változó hőmérsékletű forrásokhoz tartoznak. Közép hőmérsékletük: 10.9° C. Hőmérsékletök legkisebb márcziusban, legnagyobb szeptemberben; de a legnagyobb különbség csak 6° C. A hőmérséklet ingadozása azt bizonyítja, hogy e keserűvizek olyan mélységben képződnek és gyűlnek össze, melyre a nap hevének még hatása van.
A kelenföldi keserűvíz-források az egész határnak három, egymástól többé-kevésbbé elkülönített részén fordúlnak elő.
Legterjedelmesebb forrás-csoport a lágymányosi, azon a lapályon, mely a Gellért- és Sas-hegy között támadt völgynyílás folytatása. A források a magyar államvasútak Bécs felé vezető útvonalától délre, a kelenföldi állomástól keletre feküsznek. A források közűl a Szent István, Hunyadi Mátyás I. II., Széchenyi István, Deák Ferencz, Heinrich és Hildegarde egyesített keserűsós-források vize a külkereskedelembe „budai király-keserűvíz” néven kerűl. „Erzsébet”, „Hunyadi Mátyás”, „Széchenyi István”, „Deák Ferencz” források vize e nevükön csak belföldi fogyasztásra van szánva. E források közűl legkevesebb szilárd maradékot tartalmaz a „Hildegarde”, legtöbbet a „Hunyadi Mátyás”. Amannak szilárd maradéka 1.000 sulyrészben 20.22, emezé 52.4264 sulyrész.
Az egyik csoporthoz tartozó keserűvíz-források egy díszes fürdőtelepen vannak. A fürdő neve: Erzsébet sósfürdő; – egyetlen keserűvíz-fürdő Budapesten. A telep elég szerencsés fekvésű; dél, nyugat és éjszak felől – a budafoki magaslatoktól a Gellért-hegyig – jól mívelt, szelídebb emelkedésű hegyek környezik, csak éjszakkelet és kelet felől vész el a látás a síkság végtelenében. Egészen mellette semmiféle nagyobb lakott terület; egy parkozott tanya a határ közepében, a régebben boráról oly híres Sas-hegy előtt. A fürdő berendezése s a telep külső díszítése évről-évre emelkedik, s főleg női betegségekben vált be kitűnőnek. A fürdőigazgatóság a keserűviz szilárd alkatrészeit kiválasztva, forgalomba bocsát egy sót, melylyel bárhol lehet keserűsós fürdőt rögtönözni. E fürdő megteremtője és fentartója Mattoni Henrik.
A lágymányosi határrész másik kitűnő vize az „Aesculap” forrásból kerűl ki, s 1000 sulyrészben 37.2824 sulyrész szilárd anyag van.
A lágymányosi forrásoktól délnyugatra a buda-fehérvári vasúttól nyugatra találjuk az őrmezei forrásokat. Ezek a „ Ferencz József ”, az „Árpád”, a „Rákóczi György”, a „Victoria”, a „Rákóczi” és a „Hunyadi László” forrás.
A keserűvíz-források harmadik csoportja a kőérbereki dűlő lapályán az Örsöd nevű völgyben fekszik és az őrmezei forrásoktól a Dobogó-hegy választja el. Ma már több mint 90 kútból merik azt a vizet, a mely „Hunyadi János” névvel indúl a világba. Ez a telep a Saxlchner András czég tulajdona és évenként 5–6 millió palackot bocsát útra a szélrózsa minden irányában.
A budai keserűvíz kereskedelem Saxlehner András nevével elválaszthatatlanúl össze van kapcsolva. A budai keserűvizet ő ismertette meg a külfölddel, s állandó és biztos piaczot ő teremtett azoknak. A keserűvíz kereskedelemben való értékesítésének egyik szigorú föltétele, hogy lehetőleg állandó töménységű víz kerüljön forgalomba. A „Hunyadi János” keserűvíz összetételében ingadozás alig észlelhető. A töménység állandósítását Saxlehner András úgy érte el, hogy sok kút vizét egy nagy víztartóba gyűjtötte össze s ebből töltötte a palaczkokat. A tőle megállapított módszert ma is sikerrel alkalmazzák, s minthogy a „Hunyadi János” keserűvíz forrás telep területe nagy s a meglevő kútak számát még mindig lehet szaporítani, hosszú időkre van biztosítva a „Hunyadi János” keserűvíz állandó töménysége.
Az Erzsébet sósfürdő.
Háry Gyulától
Egy másik természetes kincse Budapestnek sok és kitűnő sajátságú hévvize.
A Duna jobb partján levő források részben ezer évesnél is régibb, részben több száz éves múlttal dicsekedhetnek; ellenben a Margit-szigeten és a Duna bal partján levő városligeti ártézi-kút csak az utóbbi idők műve. A budai oldalon nem volt nehéz e forrásokra bukkanni, mert természetes szökőkútak alakjában maguk jelentkeztek; de a margitszigeti és a városligeti ártézi-kút csak a helyi geologiai állapotok ismeretének alapján készűlhettek el.
A hévvizek közűl Szabó József szerint első csoportba tartoznak a langyos források, melyek az ó-budai határban vannak. Ha a békásmegyeri két forrást is fölemlítjük, az Ó-Budától éjszakra terjedő határon öt forrást ismerünk. Ezek közűl a lőpormalmi forrás van értékesítve, mely a „római fürdő” nyílt medenczéjét táplálja. E langyos források 20–24° C. hőmérsékletűek. 1.000 sulyrész vízben 0.48–0.68 sulyrész szilárd maradék van. A „római fürdő” idővel mind a fővárosi, mind a vidéki közönségnek kétségkivűl kedvelt nyári tartózkodási helye lesz. Környéke természetes szépségekben nem szegényebb, mint az Erzsébet sósfürdőé; egy eltűnt kornak emlékei, Aquincum romjai is vonzzák oda a közönséget.
A második csoportban találjuk a szigeti hévforrásokat. Ezek közűl a közönség ma csak egyet ismer, a margitszigeti hévforrást, melynek kútja Zsigmondy Vilmos egyik mesterműve. A fúrást 1866 deczember 21-én kezdték meg s 1867 május 14-én már be volt fejezve. A többiek, melyek a Margit-sziget éjszaki vége és a pesti part között fekvő „fürdőszigeten” voltak, a Duna szabályozása folytán szigetestül együtt a víz alá kerűltek. A fürdőszigeten talált faragott márványkövekből következtették, hogy ama szigeten fürdők voltak. Szabó József 1856 november 16-án a tizenegy forrás hőmérsékletét 41° C.-nak találta akkor, mikor a Duna vize 4° C. volt. Azok a források most is megvannak; e mellett bizonyit, hogy felettök a Duna sohasem fagy be.
A margitszigeti hévforrás kútja 118.5 méter; vizének hőmérséklete 43,3° C. és 1.000 sulyrész vízben Than Károly egyetemi tanár elemzése szerint 0.8856 sulyrész szilárd anyag van. A víz kéntartalmú s nevezetes, hogy benne a kén carbonyl-sulphid alakban van. A Margit-sziget József főherczeg tulajdona, ki fejedelmi bőkezűséggel és ízléssel e szigetet nemcsak Budapestnek, de egész Magyarországnak is legszebben mívelt parkjává alakította.
A Hunyadi János keserűvíz palaczkozása. Vízszivattyúzás egyik kútból.
Jantyik Mátyástól
A sziget a Duna kellő közepében távol esik az útczák zajától; levegőjét por nem szennyezi; lakásai díszesek és kényelmesek; árnyas sétaútjai szélesek, tiszták; mindenfelé a buja növényzet életerős üde-zöld színe, mely az élet iránt csak reménynyel tölt el. Ásványos vízhez bájosabb keret alig képzelhető. A sziget épületeinek háromszáz szobája már kevés a vendégek számára.
Harmadik csoportba sorozhatjuk a margitszigeti forráshoz legközelebb eső úgy nevezett József-hegyi hévforrásokat. E források hőmérséklete és összetétele fölötte változatos. A hőmérsékletet 17–61° C., a szilárd alkatrészek sulya 1.000 sulyrészben 0.62 és 1.08 sulyrész között ingadozik. E vizek, miként az eddig említett hévvizek, alkali-földfémes vizek, már alig észrevehető kéntartalommal. Érdekes megfigyelések tanúskodnak a mellett, hogy a Duna jobb partján levő hévvizek egymással összeköttetésben állanak. Midőn 1819-ben a magyar királyi kincstár a Császár-malom helyreállításakor a József-hegy tövében levő tavat lecsapoltatta, mind a Császár-fürdő mind a Király-fürdő meleg forrása leapadt, s minthogy a munkálat több hónapig tartott, a tó lecsapolását a Rudas-fürdő is megérezte és vize 47 centimétert sülyedt. Hasonló jelenség fordúlt elő 1858-ban is a Lukács-fürdőben tett munkálatok alkalmával. A József-hegyi forráscsoport táplálja a Császár-, Lukács- és Király-fürdőt.
A Császár-fürdő szemközt fekszik a Margit-sziget déli végével, a József-hegy tövében. Első épületei a török hódoltság idejéből valók; de vizét már az Árpád-házi királyok korában is ismerték. A mellékelt török fölírás, mely a gőzfürdőbe vezető folyosó ajtaja mellett egy kőlapba volt vésve, azt bizonyítja, hogy a mai gőz-, egykori törökfürdő 1570-ben már készen állott. A fölírás Vámbéry fordítása szerint a következőleg szól: „Mahomed futása után 978. évben (1570 Krisztus születése után). Szokoli Musztafa basa nagyvezér. Ha a tiszteletekben gazdag nagyvezér béke idején vagyonát jótékony művekre fordította, ez nem csoda. Hisz ő mindig a Próféta hagyományai szerint cselekedett. Ő egy fürdőt épített, melyhez hasonlót az ég még nem látott. Boldog hon (Dewlet-Abad) a neve; szolgáljon példáúl”. A fürdő keletkezését a következő mondat jelzi: „Musztafa basa volt az alkotó; az építmény valóban elragadó”.
A törökök kiűzése után a Császár-fürdő különböző birtokosok kezein volt. 1806-ban Marczibányi István tulajdona lett, ki aztán az irgalmasrendi szerzeteseknek ajándékozta s azok birtokában van ma is. A Császár-fürdő négyszögben épűlt; folyosói fűthetők s ezért télben is használható gyógyfürdő. A gőzfürdő melegvíz-medenczéjébe 50 köbméter víz fér. 1.860 négyszögméternyi férfi-uszodája csak nyárban, ellenben 247.783 négyszögméter területű fedett női uszodája hideg időben is használható. Nevezetes a Császár-fürdő iszap-fürdője is, nők és férfiak számára külön-külön. Az iszap-fürdő vizének hőmérséklete 40° C., az iszapé 43–44° C. A berendezést a tükör-, török-, továbbá porczellán-, márvány- és czinkkádfürdők egészítik ki. Van a telepen népfürdő is, külön férfiak és nők számára, személyenként öt krajczárért. Alkalmazzák az elektromos gyógyítás módszerét s a massaget is. Az összes fürdőket bőven meggyőzik a hévforrások; szám szerint tíz van és hőmérsékletük 28.2–64.75° C. között változik. Vízbőségök 24 óra alatt 11.700 köbméter. Az „ivó”- és „kápolna”-forrást 1890-ben elemezte Hankó Vilmos. Amabban a szilárd alkatrészek sulya 1.000 sulyrészben 1.2319, emebben 1.350 sulyrész.
A császár-fürdői török felírat 1570-ből.
Újabb időben a Császár-fürdő mint mulatóhely sokat vesztett elevenségéből. Vannak nők, nem a legfiatalabbak már, kik nagy lelkesedéssel beszélgetnek a Császár-fürdőnek egykor országos hírű báljairól. Nyári délutánokon azonban udvara és parkja most is nagyon be van népesedve.
A Császár-fürdő tőszomszédságában, tőle délre van a Lukács-fürdő. 1884-ig kincstári birtok volt, azóta a Palotai-család tulajdona. Az ország-út a fürdőtelepet két részre osztja. A József-hegy alatt van egy nagy vízmedencze, neve „Malom-tó” (régebbi irodalmi adatok szerint „halas-tó”), állítólag Musztafa basa alkotása. A tó vizének hőmérséklete 24.6–29° C. között váltakozik; ha a Duna vize magasan áll, hőmérséklete 3–4° C.-al is emelkedik. Nehány növénytani nevezetessége van e tónak. Partján tenyészik a Sium angustifolium; a benne levő köveken fedezte föl Heufler lovag a más helyütt ismeretlen Anhaltia flabellum nevű algát, de leghíresebb arról, hogy újabban ismét díszeleg benne a Nymphea thermalis, mely egy időben teljesen kipusztúlt belőle. A fürdők a Lukács-fürdőnek a Duna felől fekvő részében vannak s a férfi- és női uszoda és a zuhanyok víztartója a „Malom-tó”. A Lukács-fürdőnek tizenegy forrása van; hőmérsékletök 26.5–58.8° C. Szilárd alkatrészekben leggazdagabb az I. „ivó-kút”, mely Molnár János elemzése szerint 1.000 sulyrész vízben 0.8184 sulyrész szilárd anyagot tartalmaz; hőmérséklete 58° C. E forrásokban is van kéntartalmú gáz föloldva. A Lukács-fürdő vízbősége a fürdőtulajdonos állítása szerint 24 óra alatt 36.800 köbméter. A Lukács-fürdő az utóbbi évek alatt nagy átalakúláson ment keresztűl. Gőzfürdővel, uszodákkal bővítették; az elektromos és massage gyógyítás módszerét is alkalmazzák; iszap-fürdőjét berendezték téli használatra is, és emeltek a Duna-parton egy kétemeletes palotát, melyben a fürdővendégek lakást, étkező, társalgó és szórakozó helyeket együtt találhatnak. A palota földszíntjében a régi fürdők megmaradtak, de csínnal át vannak alakítva. E telepnek fölemlítést érdemlő különlegessége iszapfürdője. A fürdő tojásdad alakú; hossza 30, szélessége 18 méter. Vize némely helyen 27° C., másutt 35° C. s a keleti részén 60° C. A tó körűl 138 külön zárt fürdő van a tóba nyíló kijárással úgy, hogy a kinek tetszik, kimehet a tóba is.
A József-hegyi hévvíz-források egyikétől kapja vizét a Fő-utczában levő Király-fürdő is. A Lukács-fürdőtől 664 méter hosszú vascső vezeti le odáig a vizet. A víz hőmérséklete 43.7° C., bősége 24 óra alatt 1.920 köbméter; a forrás chemiai összetétele közelebbről ismeretlen. E fürdőt eddig inkább csak tisztaság s nem a víz gyógyító ereje kedveért használták; közelebbről nagyobb javításon esett keresztűl ez is. Most gőz-, kő-, kád- és török-fürdőjén, továbbá egy nagyobb és egy kisebb népfürdőjén kivűl hidegvíz-gyógyintézete is van.
A Margit-fürdő a Margit-szigeten.
Rauscher Lajostól
A hévforrások negyedik csoportja a Gellért-hegy körűl van s a Rácz-, Rudas- és Sáros-fürdő táplálkozik e csoport forrásaiból. Hőmérsékletök kisebb, mint a József-hegy körűli forrásoké; legfölebb 45,5° C.-ig emelkedik; a szilárd alkatrészek sulya 1.000-ben 1.5. A Gellért-hegy körűli hévforrások között csak egy van olyan, melyben kéntartalmú gáz jelenlétét megállapítani sikerűlt. Ez a Hungaria-forrás.
A Rácz-fürdő a Gellért-hegy éjszaki tövében a Tabánban van. Hihetőleg Mátyás király korából maradt fenn. 1860-ban dr. Heinrich N. János birtokába kerűlt s ő alakította át Budapest egyik legfényesebb fürdőjévé. Két forrása van; a régebbinek hőmérséklete 43.5° C., az újabbé 42.5° C. 1.000 sulyrész vízben 1.4889 sulyrész szilárd alkatrész van. 24 óra alatt a régi forrás 2.444 köbméter vizet szolgáltat. E fürdő hírét főleg keleti pompával és kényelemmel berendezett gőzfürdője alapította meg, mely gőzfürdőnek két nagy osztálya közűl egyik a férfiak, másik a nők számára naphosszat nyitva áll.
A Rácz-fürdőtől délkeletre a Duna-parton van a Rudas-fürdő. Egy közös fürdőjét még 1556-ban Musztafa basa építtette. Hihető hogy e fürdők már a törökök itt tartózkodása előtt is ismeretesek voltak. A törökök kiűzése után Buda tulajdonába kerűlt s ma Budapest fővárosé. A fürdőtelep öt forrása a Gellért-hegy tövében fakad s a víz ugyanott egy nagy medenczében gyűl össze, honnan a telepet átszelő utcza alatt jut a fürdő víztartójába. A Rudas-fürdő vize kristálytiszta, szagtalan; hőmérséklete 45° C. s 1.000 sulyrészben 1.533 sulyrész szilárd alkatrészt tartalmaz. A Rudas-fürdő forrásainak vízbősége 24 óra alatt 1.090 köbméter. E fürdő összes helyiségeit tisztaság és nemes ízlés jellemzi, de különösen gőzfürdője ritkítja párját. A főváros kiváló gondot fordít rá, hogy a Rudas-fürdő versenytársaival szemben helyt álljon.
A Rudas-fürdőtől délre, egy szemnek nagyon tetsző épületben van a szegényebb sorsúak társasfürdője. Balra a nők, jobbra a férfiak a lehető legmérsékeltebb árért, tíz krajczárért, fürödhetnek.
A Rudas-fürdőtől éjszak-nyugatra a Propeller vendégfogadó hátulsó udvarában van a fennebb fölemlített Hungaria-forrás. Hőmérséklete 33.7° C. és Balló Mátyás elemzése szerint 1.000 sulyrész vízben 1.4265 sulyrész szilárd alkatrész van. Ez a mennyiség nem több, mint a mennyi a Rudas-fürdő vizében is megvan, de lithium- és bromtartalmánál fogva válik figyelemre méltóvá. A budapesti hévvizek közűl a margitszigeti forrást közelíti meg, de ezt a szilárd maradék mennyiségével túlszárnyalja. Sajátságos, hogy a Gellért-hegy körűl fakadó hévvizek közűl csak épen a Hungaria-forrásban lehet hydrogensulphidot fölismerni.
A Rudas-fürdő gőzfürdőjének nagy medenczéje.
Vágó Páltól
A Rudas-fürdőtől a Gellért-hegy alatt vezető úton dél felé haladva, kis távolban a Sáros-fürdőhöz érünk. E fürdő alapításának ideje is a múlt homályában vész el. A XV. század óta fordúlnak elő róla adatok. Buda visszafoglalása után előbb kincstári, majd magán, aztán városi tulajdon lett; 1809 óta ismét magánbirtok. A Sáros-fürdő nevét a forrásából kiváló sajátszerű nyúlós iszaptól kapta. Vize a Gellért-hegy sziklái között nyolcz forrásból fakad. A források hőmérséklete a Duna vízállása szerint 44–48.7° C. között változik; magasabb vízállásnál a hőmérséklet magasabb. Szabályozza a Duna a források vízbőségét is. Az oldva tartott szilárd alkatrészek minőségileg és mennyiségileg csaknem azonosak a Rudas-fürdő vizének szilárd alkatrészeivel: 1.000 sulyrészben van 1.58 sulyrész. A fürdő télen is használható.
Van a Sáros-fürdőnek egy nagy vízmedenczéje, melyben épen úgy, mint a Lukács-fürdő nagy iszapfürdőjében beteg férfiak és nők együtt fürödnek. Csakis ily berendezéssel vált lehetővé, hogy szegénysorsú betegek is használhassák a csúzos bántalmakban hatalmas gyógyító erejű fürdőt hat krajczárért.
És most a Sáros-fürdő közelében állomásozó csavargőzössel keljünk át a Duna bal partjára s menjünk ki a Városligetbe az ártézi-kúthoz s a vele kapcsolatos fürdőhöz. A városligeti ártézi-kút a fővárosi hévvizek ötödik csoportjának egyetlen képviselője. 1868-tól 1878-ig készűlt az ártézi-kút és egyedűl Zsigmondy Vilmos meggyőződésén alapúló kitartásának köszönhetjük, hogy e nevezetes vállalat mint befejezett mű áll előttünk. 970 méter mélységből tör fel a víz 73.92° C. hőmérséklettel. Legmelegebb a budapesti források között. Than Károly elemzése szerint 1.000 sulyrész vízben 1.8801 sulyrész szilárd alkatrész van; ez a margitszigeti hévforrás szilárd alkatrészeinek sulyát több mint kétszer meghaladja. A többi helyi hévvizekhez képest sok benne a szénbioxid és hydrogensulphid. A forrás a Nádor-szigeti fürdőt táplálja, mely ez idő szerint még sokkal kisebb, hogysem a jobbparti fürdőkkel összehasonlítható volna. Remélhetőleg e fürdő fejlődni fog, mert a városnak tetemes része erre van útasítva. Jövője már csak azért is biztosabb, mert helyzeténél fogva a fürdői élet követelményeinek jobban eleget tehet, mint a Duna jobb oldalán épűlt fürdők, melyek mind zajos, nagy forgalmú utczákban feküsznek.
Ismertetésünk Budapest ásványos vizeiről és fürdőiről hézagos lenne, ha csupán csak a keserű- és hévvizeket meg a hévvizek körűl épűlt fürdőket sorolnók fel. Ásványos vizeinkhez számíthatunk még egyet, melyet csaknem annyi joggal nevezhetnénk mesterségesnek, mint természetesnek: ez nem egyéb mint lehűtött és szénsavval telített ártézi-kútvíz. Már fennebb említve volt, hogy a hévvizeket csak a helyszínén, melegen iszszák, de kereskedésbe nem kerülnek. Utóbbi időben támadt az a szerencsés gondolat, hogy a szerves fertőző anyagoktól mentes hévvizeket jövedelmezőleg lehetne értékesíteni, ha kelletlen ízöket szénsavval megjavítnák. A kisérletek, melyeket a margitszigeti és a városligeti ártézi kút vizével végeztek, a várakozásnak fényesen megfeleltek. Az ártézi kútvízzel csinált ilyen ásványos víz már 1888 óta keresett élvezeti czikk.
Természetes meleg vizű fürdőinken kivűl több kifogástalanúl, sőt fényűzéssel berendezett s Duna-vízzel táplált melegfürdőnk van, melyek mind a köztisztaság, mind a gyógyítás érdekeit szolgálják. A Ferencz-József-téren a „Diana-fürdő” gőz- és kádfürdőkkel, az Erzsébet-körúton a „Körúti fürdő és hidegvíz-gyógyintézet”, az Üllői-úton a Gschwindt-féle fürdő, a Kazinczy-útczában a Tarcsay-féle gőzfürdő, mind jó hírnek örvendő vállalatok. De föl kell említenünk a hidegvíz-gyógyintézeteket is, melyek a Sváb-hegytől a Hermina-útig a főváros különböző pontjain mind sűrűbben keletkeznek. A budai oldalon a Sváb-hegyen, a Város-majorban és Király-fürdőben, – a pesti oldalon a Szentkirályi- és Valero-útczában, az Erzsébet-körúton, a Városligeti fasoron és a Hermina-úton találunk szakértelemmel vezetett hidegvíz-gyógyintézeteket. E fürdőkben és gyógyintézetekben elektromosság és massage, mint gyógyító tényezők, szintén alkalmazvák.
Buda-Újlakon a Zsigmond-útczában, továbbá a Gschwindt-féle fürdőben maláta-fürdőnk is van. Ezeken az állandó fürdőkön kivűl a nyári hónapokban a Duna mindkét partján számos Duna-fürdő áll a közönség rendelkezésére.
Miután e vállalatok mind sikerűlnek, látszik, hogy közönségünk a fürdőket szükségeseknek tartja s fentartásukhoz önkéntes adójával szívesen hozzájárúl. Valószínű, hogy Budapest keserű-, sós- és hévvizeivel valaha a legnagyobb és leghíresebb fürdő-városok egyike lesz.
Keserűviz-kereskedelmünk nagyságáról bizonyos adatokkal nem rendelkezünk, sőt fürdőink közűl is csak a főváros tulajdonában levő Rudas- és Nádor-szigeti fürdők forgalmáról vannak hivatalos adataink. Ha azonban azt tekintjük, hogy a keserűvíz kiaknázására alakúlt vállalatok mily számosak, hinnünk kell, hogy a budai keserűvizek nem csekély jövedelem forrásai; és ha a következő számokat megtekintjük, melyek a főváros tulajdonában levő Rudas- és a Nádor-szigeti fürdőnek az utolsó két évben tapasztalt személyforgalmát és bevételét tűntetik föl:
| Rudas-fürdő: | 1891 | 1892 |
| Személyforgalom | 182.006 | 184.645 |
| Bevétel | 73.133 | 74.480 forint, |
Nádor-szigeti fürdő:
| Személyforgalom | 89.328 | 100.174 |
| Bevétel | 32.679 | 36.318 forint, |
akkor következtethetjük, hogy Budapest fürdői, ámbár erős verseny közepette kell élniök, még szebb jövőnek nézhetnek elébe.
A Rácz-fürdő a Gellért-hegyről nézve.
Háry Gyulától
