A lakosság testalkotása. Kluczenko Vazultól, fordította Katona Lajos
A lakosság testalkotása.
Kluczenko Vazultól, fordította Katona Lajos
Kluczenko Vazultól, fordította Katona Lajos
Népszámlálási adatok. – Mikor Bukovina 1775-ben osztrák uralom alá kerűlt, Biedermann számlálása szerint 79.513 lakója volt. A népesség fokozatos szaporúlatát a következő táblázatbál láthatni:
A népesség szaporodása
| |||||
Év
|
A lakosság száma
|
A legutóbbi számlálás óta
eltelt évek száma |
összes szám
|
az egész időre
szóló %-ban |
az egyévi átlagos emelkedés %-a
|
1775
1786
1805
1830
1840
1850
1869
1880
1890
|
79.513
171.731
212.653
282.668
334.088
456.920
513.404
571.671
646.591
|
-
12
20
25
l0
l0
19
11
10
|
-
92.218
41.122
70.015
51.420
122.832
56.484
58.267
74.920
|
-
125
23
32
18
36
12
11
13
|
-
10.4
l.15
1.2
1.8
3.6
0.7
1.0
1.3
|
Az első időszakra (1775–1786) eső 10.4 százaléknyi évi átlagos szaporúlatnak az a magyarázata, hogy Bukovinának Ausztriába történt bekebelezése utáni első években igen nagy volt a gyér lakosságú tartományba a bevándorlás.
Századunk négy első évtizedében Bukovina lakossága szabályszerű növekedést mutat s az évi átlagos szaporúlat ez időközben 1.15–1.8 százalék között ingadozik. Az 1840 és 1850 közötti évtizedben ismét nevezetesb emelkedést tapasztalunk s az évi átlag 3.6 százalékra szökik föl. Ez időközben tehát, a melyre a jobbágyságnak Ausztriában való megszűnése esik, megint tetemes bevándorlásnak kellett történnie, a mit az említett okkal kapcsolatos szabadabb költözködés lett lehetővé. Ellenben már az 1850-től 1869-ig terjedő időköz a szaporodásban tetemes hanyatlást és csak 0.7 százaléknyi évi átlagos emelkedést mutat, a minek okát az 1854., 1855. és főleg az 1866. évi kolera és hagymáz pusztításaiban, továbbá az ismétlődő sulyos inséges években és azoknak a népesség testi jóllétére gyakorolt káros hatásában kell keresnünk. Az imént feltűntetett két utolsó évtizedben a szaporodás ismét rendes mértékű, s az 1880 és 1890 közötti évtizedben csak 0.3 százalékkal nagyobb az évi átlagos szaporúlat, mint a megelőzőben.
Bukovina népessége a tartománynak Ausztriába való bekebelezése óta, a mi 1775-ben történt, 1890-ig kerekszámban 700 százaléknyival emelkedett, s az 1775. évi népesség száma az 1890. évihez úgy aránylik, mint 1 a 8-hoz. A legutóbbi népszámlálás alkalmával összeírt 646.591 jelenlévő lakos közűl 324.469 volt a férfi és 322.122 a nő; 1 000 férfira tehát 993 nő jut s így a nemi százalék 99.3.
Egy-egy négyszögkilométerre 1890-ben 62 lakos esett, az örökös tartományok átlagos 80-ával szemben. E szerint Bukovina Ausztriának gyérebb lakosságú tartományai közé sorolandó. Azonban a lakosság sűrűsége a megelőző időszakokhoz képest szintén tetemes emelkedést mutat, ha számba veszszük, hogy 1880-ban 55, 1869-ben 44 és 1775-ben csak 7.6 lakos jutott egy-egy négyszögkilométerre.
A mi Bukovina lakóinak a korát illeti, az 1890. évi népszámlálás adatai szerint a 14. életévig terjedő gyermekkorra a lakosságnak 38 százaléka, a kereső képességű 15 és 59 év közötti korra 58, a 60 éves és azon fölüli aggkorra pedig csak 4 százaléka esik. Bukovina lakói tehát igen korán halnak el és csak kevesen érnek közűlök 60 évesnél magasabb kort.
Családi állapot szerint Bukovinában a legutóbbi népszámlálás szerint 100 férfi lakos közűl 61 nőtlen, 37 házas és 2 özvegy, a nők közűl pedig 56 hajadon, 37 férjes 7 özvegy volt. Ezzel szemben az összes ausztriai tartományokban 63 nőtlen (2-vel több, mint Bukovinában), 34 házas (3-mal kevesebb, mint Bukovinában) és 3 özvegy férfi (1-gyel több, mint Bukovinában), 59 hajadon (3-mal több, mint Bukovinában), 33 férjes (4-gyel kevesebb, mint Bukovinában) és 8 özvegy nő volt (tehát 1-gyel több, mint Bukovinában). Ebből kitetszőleg Bukovinában nagyobb a lakosság családalapító kedve és szüksége, mint áltatán véve az összes osztrák tartományokban.
Román férfi és nő.
Fénykép után, Hecht Vilmostól.
A lakosság a felekezetek közt következőképen oszlik meg:
Összesen
|
l.000 lakosonként
| |
Római katholikus . . . . . . . . . . . .
Görög . . . ". . . . . . . . .
Örmény . . ". . . . . . . . . .
Ó-katholikus . . . . . . . . . . . . . .
Görög-keleti . . . . . . . . . . . . . .
Örmény nem egyesült . . . . . . . . . .
Ág. hitv. evangelikus . . . . . . . . . . .
Helv. . . . . . . ". . . . .
Lippován . . . . . . . . . . . . . . . .
|
72.389
19.810
747
2
450.773
546
15.868
476
3.213
|
111.95
30.64
1.16
0.00
697.15
0.84
24.54
0.74
4.97
|
Zsidó . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Mohamedán . . . . . . . . . . . . . . . .
Felekezetnélküli . . . . . . . . . . . . . .
|
82.717
3
47
|
127.93
0.01
0.07
|
E kimutatás szerint a lakosság legnagyobb része görög-keleti vallású; e felekezet mellett pedig feltűnően nagy a zsidók száma, mely fölűlmúlja a római katholikusokét. A 3.213 lippován egy sajátszerű ó-orosz felekezet híve.
A társalgási nyelvet illetőleg a legutóbbi népszámlálás adatai ezek:
Összesen
|
1.000 lakosonként
| |
Rutén nyelvű . . . . . . . . . . . . . . .
Román . . ". . . . . . . . . . . . .
Német . . ". . . . . . . . . . . . .
Lengyel . ". . . . . . . . . . . . . .
Magyar . " . . . . . . . . . . . . .
Egyéb . . . ". . . . . . . . . . . . .
|
268.367
208.301
133.501
23.604
8.139
583
|
417.70
324.21
207.78
36.74
12.67
0.90
|
A lakosság legnagyobb része (74 százaléka) a rutén, vagy a román nyelvvel él. Ez a kettő a benszülött népesség nyelve. A kettő közűl azonban a rutén valamivel elterjedtebb, s minthogy a társalgási nyelv legalább általánosságban az illetők nemzetiségét is mutatja, kimondhatjuk, hogy a rutén nemzetiségűek száma Bukovinában valamivel nagyobb, mint a románoké.
Kotzman, Wiźnitz, Czernowitz környéke és Szereth közigazgatási kerűleteiben, tehát a tartomány éjszaki és nyugati részén a rutének vannak többségben; míg ellenben Gurahumora, Radautz, Suczawa, Kimpolung és Storoźynetz kerűletekben, tehát a tartomány déli és keleti részén a románság kerekedik fölűl.
A rutén és román nyelven kivűl a német is igen el van terjedve a tartományban. Hogy a magasb néposztályok társas érintkezésében, majdnem minden középiskolában, a hivatalokban és a tartománygyűlésben a német a köznyelv, az oly több nyelvű tartományban, a minő Bukovina, egészen természetes. Különben sok bukovinai beszél még az alsóbb néposztályok soraiban is három-négy nyelvet elég folyékonyan, még pedig többnyire németűl, ruténúl, románúl és lengyelűl.
A lakosság műveltségét nézve az 1890 deczember 31-iki népszámlálás adatai azt mutatják, hogy 1.000 férfi közűl 798.8, 1.000 nőnemű lakos közűl pedig 861.7 volt az írni-olvasni nem tudó, míg az összes osztrák tartományokban 389.5, illetőleg 413.3. Ha e tekintetben az utóbbi évek folyamán némi javúlás mutatkozik is, bizony a vidéki lakosság Bukovinában tagadhatatlanúl igen alacsony műveltségi fokon áll.
A testi és szellemi fogyatkozások tekintetében a legutóbbi népszámlálás a következő adatokat szolgáltatta:
Összesen
|
1000 lakosonként
| ||
Bukovinában
|
Ausztriában
| ||
Mind a két szemére vak . . . . . . . . . .
Siketnéma . . . . . . . . . . . . . . . .
Elmebajos . . . . . . . . . . . . . . . .
Hülye . . . . . . . . . . . . . . . . . .
|
464
730
511
259
|
7.2
11.2
7.9
4.0
|
8.1
12.9
18.0
6.6
|
A hülyeség csupán a Moldava folyamvidékén terűlő Gurahumora és Kimpolung kerűletek néhány falvára szorítkozik s rendesen oly helyeken, a hol egyúttal golyvásság is mutatkozik a lakosság között.
A lakosság testi fejlettségéről és testalkatáról a sorozó bizottságok tapasztalatai nyújtanak áttekintést. Az 1895-ben katonaállítás alá kerűlt 100–100 ifjú közűl bevált:
Az újonczjutalékba
|
A póttartalékba
|
Összesen
| |
Czernowitz városában . . . . . . . . . . .
Czernowitz környéke kerűletében . . . . . .
Gurahumora . . . . . ."
Kimpolung . . . . . . ."
Kotzman . . . . . . . . "
Radautz . . . . . . . . ."
Szereth . . . . . . . . . "
Storoźynetz . . . . . ."
Suczawa . . . . . . . "
Wiźnitz . . . . . . . . "
Egész Bukovinában "
|
27.6
25.4
345
233
17.0
33.2
20.0
19.8
30.2
22.8
24.6
|
7.9
11.1
8.2
3.3
4.0
10.9
9.3
10.3
43
5.0
7.6
|
35.5
36.5
42.7
26.6
21.0
441
29.3
30.1
345
27.8
32.1
|
100 katonaköteles közűl az első korosztályban 32.7, a másodikban 21.5 és a harmadikban 42.6 százalék (ebből a póttartalékba 23.3 százalék) vált be. Az első korosztályból tehát körűlbelűl csak minden harmadik ember volt eléggé fejlett és erős a katonai szolgálatra.
Mint a fönti táblázatból látható, a tartományban sorozás alá kerűlteknek 24.6 százalékát sorozták az újonczjutalékba. Ez arányszám a tartomány egyes részei szerint Kotzman kerűlet 17 és Gurahumora kerűlet 34.5 százaléka között ingadozik.
A katonai szolgálatra való alkalmasságnak a testmagassághoz való arányát a következő táblázat mutatja:
Testmagasság centiméterekben
|
Alkalmasok százaléka
|
171–175
180 és több
176–180
166–170
161–165
155–160
153–154
|
37.5
36.1
35.6
35.5
33.6
27.6
8.4
|
Az alkalmatlanság okáúl az 1895-ben sorozás alá kerűltek 62 százalékánál testi gyöngeség, 3.8 százalékánál a lábak, 3.1 százalékánál a fej vagy törzs hiányos vagy korcs fejlődése, 2.5 százalékánál értágúlás, 2.3 százalékánál szembetegségek, 2.2 százalékánál golyva, végűl 1.8 százalékánál sérvek mutatkoztak.
A legtöbb szembajos Kotzman és Radautz kerűleteiből való; a golyvásoknak pedig majdnem egy harmada Kimpolung kerűletéből; értágúlás miatt leginkább a kotzmani és radautzi kerűlet katonakötelesei közűl kellett egyeseket alkalmatlanoknak itélni; a legtöbb sérv miatt alkalmatlan a kotzmani és a gurahumorai kerűletből való volt; a lábak korcs vagy hiányos fejlettsége miatt pedig a legszámosabban a suczawai és a szerethi kerűletből nem váltak be.
A be nem váltak közűl. 74.6 százalékot csak azon idő szerint alkalmatlannak, 23.6 százalékot fegyver alá nem valónak, 2.8 százalékot pedig egyáltalán alkalmatlannak kellett itélni.
A lakosság testalkotásának teljesebb képéhez további adatokat a népesség mozgalmának arányai nyújtanak.
Az 1889 és 1895 közötti évek átlagában 1.000 lakosra 8.37 házasságkötés esett. E szerint minden 120 lakosra jut egy-egy. Ennek az arányszámnak 1895-ben az egyes politikai kerűletek szerint Czernowitz városban 105 és Wiźnitz kerűletben 130 volt a két szélső határa.
A Wiźnitz kerűletben kötött házasságnak aránylag csekély száma abból magyarázható, hogy az ott nagy számban lakó orthodox zsidók (chassida felekezetűek) többnyire csupán rituális, de jogilag nem érvényes házasságot kötnek.
Az 1886 és 1895 közötti évtizedben 1.000 lakosra 45.8 születés esett. E szám 1895-ben a tartomány egyes részeiben a kotzmani kerűlet 55.5 és Czernowitz város 39.9 értékei között volt középarányos. Kotzman, Szereth és Czernowitz kör nyékének kerűletei, tehát a legnagyobb részt rutén lakosságú vidékek, 1894- és 1895-ben a születések arányszámával föléje emelkedtek a tartományi átlagnak. Hogy Wiźnitz kerűlete, melynek lakossága között szintén a rutének vannak többségben, a születések arányszámával utolsó előtti helyen áll, annak az a magyarázata, hogy az e kerűlet hegyvidékét lakó huculok nem igen szaporák.
Az 1881-től 1895-ig terjedő időközben 1.000 lakosra évenként átlag 31.0 haláleset jut, a mely halálozási arányszám az 1882. évbeli 40.0 és 1893-beli 28.0 közt ingadozott. Ha e halálozási százalékot a születések arányszámával vetjük egybe, átlag évi 1.3 százalékkal több a születéseké.
1890 és 1895 közt a születések évi átlagos többlete kerekszámban 8.200-at tett.
A tartomány egyes részeinek halálozási arányszámát nézve azt látjuk, hogy 1.000 lakosonként 1895-ben 23.9 esik a kimpolungi kerűletben, míg a kotzmaniban 39.5. Ennek föltűnően magas arányszámát részben a születéseknek szintén magas aránya, de részint e kerűlet sok községének egészségtelen földje is magyarázza.
A születések 1895-ben a kimpolungi, radautzi és gura humorai, tehát a legnagyobb részt román lakosságú kerűletekben voltak a legkedvezőbbek, ellenben Czernowitz városban, valamint a rutének lakta Czernowitz vidékén és Kotzman kerűletben a legkedvezőtlenebbek.
A születések nagy arányszámához képest nagy az egész tartományban az egy éven alúli gyermekek halandósága is, a mennyiben 100 újszülött közűl évenként átlag 22 hal meg életének első esztendejében. E halálesetek az összes halálozások számának 33 százalékát teszik.
A halandóságnak a korhoz való arányát tekintve az első 5 évközben elhalt gyermekek 1895-ben 59.5, az 5 és 15 év közt elhaltaké 9.5, a 15 és 30 év közöttieké 5, a 30 és 50 év közöttieké 8.4, az 50 és 70 év közöttieké 11.8 és a 70 éven fölűl elhalt egyéneké 5.7 százalékkal járúl a halálozások összes számához.
Rutén férfi.
Fénykép után, Hecht Vilmostól.
A 15 éves kort el nem érők óriási százalékát, mely az egésznek kétharmadánál is több, részint az első életévbeli nagy halandóság magyarázza meg, minthogy az első 15 évben elhaltak számának a fele erre a korra esik; de továbbá része van benne a kivált gyermekeket érő ragadós betegségek (vörheny, diphteria, szamárhurút) okozta igen nagy halandóságnak is, mely betegségek Bukovinában úgyszólván állandóan és járványszerűen pusztítanak. Az 50 és 70 év közt elhaltaknak aránylag nagy száma pedig arra vall, hogy ebben a korosztályban már rohamosan emelkedik, a mint különben már az előző korosztályban is kezd növekedni, a halálozási százalék, a mi csak megegyezik azzal a már imént kifejezett tapasztalattal, hogy Bukovinának csak aránylag igen kevés lakója ér magasabb kort.
Igen érdeles adatok kerűlnek ki a halálozási aránynak az elhaltak vallásával való egybevetéséből. 1.000 izraelita közűl az 1892. és 1893. évben átlag 19, ugyanannyi ág. hitv. evangelikus (többnyire német gyarmatos) közűl 22.7, 1.000 római katholikus (többnyire városi és mezővárosi) közűl 29.8, 1.000 görög-kath. (nagyobbrészt külvárosi lakó) közűl 30 és végűl 1.000 görög-keleti közűl, a kik többnyire benszülött falusiak, 35 halt el.
A benszülött törzsökös falusi lakosság nagy halálozási arányszáma, mely az említett két évben 1.000 lakóra átlag 48.9, részint a nagy születési arányból magyarázható. De nagy része van benne annak a rosz szokásnak is, hogy a falusi lakosság csak a legritkább esetben fordúl orvosi segítséghez és járványos betegségekben nem hajt az orvosi rendeletekre.
A halálesetek okait illetőleg 1890-ben 100.000 lakosonként a következő adatokat találjuk:
Ragadós betegségek
|
Bukovinában
|
Egész Ausztriában
|
Himlő . . . . . . . . . . . . . . . . . .
|
19
|
25
|
Kanyaró . . . . . . . . . . . . . . . . .
|
57
|
64
|
Vörheny . . . . . . . . . . . . . . . . .
|
111
|
51
|
Hagymáz . . . . . . . . . . . . . . . . .
|
113
|
47
|
Vérhas . . . . . . . . . . . . . . . . . .
|
168
|
46
|
Szamárhurút . . . . . . . . . . . . . . . .
|
265
|
115
|
Diphteria . . . . . . . . . . . . . . . . .
|
179
|
120
|
Veszettség . . . . . . . . . . . . . . . .
|
2
|
–
|
A fertőző betegségek okozta halálesetek összege
|
914
|
468
|
Hucul nő.
Fénykép után, Hecht Vilmostól.
Továbbá:
Bukovinában
|
Egész Ausztriában
| |
Született gyengeség (az egy éven alúliaknál) . .
|
647
|
388
|
A légzőszervek gyúladásos bántalmai . . . . .
|
235
|
348
|
Tüdősorvadás . . . . . . . . . . . . . .
|
361
|
394
|
Bélhurút . . . . . . . . . . . . . . . . .
|
94
|
194
|
Gutaütés . . . . . . . . . . . . . . . .
|
36
|
68
|
Rák . . . . . . . . . . . . . . . . . .
|
29
|
55
|
Végelgyengűlés . . . . . . . . . . . . . .
|
268
|
300
|
Egyéb betegségek . . . . . . . . . . . .
|
583
|
711
|
Erőszakos halál . . . . . . . . . . . . .
|
41
|
44
|
A halálesetek összege
|
3.208
|
2.923
|
Ebből a táblázatból is kitetszik, hogy Bukovinának az egész Ausztriáéhoz mérten nagy halálozási arányszámát egyrészt az egy éven alúliaknak tetemesen nagyobb halandósága, másrészt pedig a ragadós betegségekben elhaltaknak aránylag nagy mennyisége okozza.
A 100.000 lakosra eső halálozási arányszám 1890-ben a férfiaknál 3.362, a nőknél pedig 3.054 volt Bukovinában, míg egész Ausztriában 3.074, illetőleg 2.780.
A lakosság embertani leírása. – A test magasságáról a belföldi lakosságot illetőleg a 20 és 23 év közötti férfiakról némi adatokat nyújtanak a sorozások alkalmával eszközölt mérések; minthogy azonban ezen korbelieknél a növés a legtöbb esetben még nem ért véget, általában az alábbi számoknál valamivel magasabbnak kell a bukovinai férfi lakosság termetét vennünk.
Testmagasság
centiméterekben |
Gurahumora, Kimpolung, Radautz, Suczawa többnyire román lakosságú területek
|
Czernowitz környéke, Kotzman és Wiźnitz többnyire rutén lakosságú kerületek
|
Bukovina
|
Egész Ausztria
|
százalékokban
|
153-on alúl . . . .
|
2.2
|
3.6
|
3.0
|
3.4
|
153–160 . . . .
|
17.2
|
23.4
|
20.9
|
21.4
|
161–165 . . . .
|
28.2
|
31.3
|
28.6
|
27.6
|
166–170 . . . .
|
28.3
|
24.6
|
27.5
|
26.5
|
171–180 . . . .
|
22.1
|
16.4
|
18.9
|
19.9
|
181 és azon fölül .
|
1.3
|
0.7
|
0.5
|
1.2
|
165-ig . . . . . .
|
47.6
|
58.3
|
52.5
|
52.4
|
166 és azon fölűl .
|
52.4
|
41.7
|
47.5
|
47.6
|
Bukovina lakossága középtermetű. Nagyon alacsony és föltűnően magas termetűek itt ritkábbak, mint az osztrák tartományokban általán véve.
A románok általában magasabbak a ruténeknél, mert a jobbára román lakosságú kerűletekben csak 47.6 százalék volt a 166 centiméternél alacsonyabbak arányszáma, míg a többnyire rutének lakta kerűletekben az ilyenek százaléka 58.3. Továbbá a föltűnően magas termetűek is többen vannak a románok, mint a rutének között. Végűl a középtermetnél alacsonyabbak, vagyis a fejlődésben elmaradottak száma is ötszörte nagyobb a rutén kerűletekben, míg a román lakosságúakban csak kétszer akkora, mint a rendesnél jóval magasabbaké.
A románok e szerint korábban érik el testi kifejlettségüket, mint a rutének. A legtöbb alacsony termetűt a kotzmani kerűletben találni, ezután a wiźnitziben, a magas termetűek legnagyobb számát pedig a gurahumorai és kimpolungi kerűletekben.
Himmel a bukovinai románok termetének átlagos magasságáúl 167.3 centimétert számít ki, a ruténekét pedig hasonló számítás alapján 167.0 centiméternyinek találja; a különbség tehát a románok javára csekély 3 milliméternyi. E dolgozat írójának és Himmelnek a számításai közti, látszólag igen nagy eltérés oka abban rejlik, hogy míg Himmel csupán a 41. gyalogezred katonáit vizsgálta meg, a melynek hadkiegészítő kerűletébe épen Kotzman és Wiźnitz közigazgatási kerűlet esik, a hol aránylag legtöbb az alacsony termetű, addig az író adatai egész Bukovinának sorozás alá kerűlt legénységére vonatkoznak.
Lippován férfi.
Fénykép után, Hecht Vilmostól.
A bukovinai lakosság hajának, szemének és bőrének színét illetőleg Schimmer érdekes adatai adnak tájékoztatást, a ki az 1880-ban az iskolás gyermekek testalkotási jellemvonásairól gyűjtött statisztikai följegyzéseket csoportosította és rendezte. 100 megvizsgált keresztény iskolás gyermek közűl:
Bukovinában
|
Ausztriában általában
| |
kék szemű . . . . . .
|
30
|
34
|
szürke " . . . . .
|
32
|
33
|
világos ". . . . .
|
63
|
67
|
sötét . ." . . .
|
38
|
33
|
világos hajú
|
45
|
45
|
sötét . . ."
|
55
|
55
|
fehér bőrű . . . . . .
|
74
|
78
|
barna ". . . . . .
|
26
|
22
|
barna jellegű . . . . .
|
27
|
23
|
szőke . . ". . .
|
19
|
20
|
A sötét szeműek és barna bőrűek, tehát a határozottan barna jellegűek aránylagos száma Bukovinában nagyobb, mint az osztrák tartományokban általában.
A legtöbb kék szemű iskolás gyermek Czernowitz városában és a storoźynetzi kerűletben találkozott (mind a két helyütt 36 százalék). Storoźynetz kerűletében a kék szeműeknek ez aránylag nagy számát az az érdekes körűlmény okozza, hogy e kerűlet déli részének több községében, így Krasna, Czudyn, Suczaweni és Kupka falvakban felnőtteknél is gyakori a sötét haj mellett a sötétkék szem. Messziről e majdnem indigo-kék szemek sötét barnáknak tetszhetnek s csak közelebbről venni észre sajátszerűen szép színüket. A legkevesebb kék szemű iskolás gyermek Czernowitz vidékének kerűletében találkozott (24 százalék).
A legtöbb szürke szemű iskolás gyermeket (40 százaléknyit) a rutén lakosságú kotzmani kerűletben találni, a legkevesebbet pedig (26 százaléknyit) a román népességű kimpolungi kerűletben. A legtöbb világos szemű Storoźynetz kerületében (72 százalék), a legkevesebb a huculok lakta wiźnitzi kerűletben van (53 százalék). A legtöbb sötét szemű iskolás gyermek viszont a wiźnitzi kerűletben (47 százalék) s utána a kimpolungi és suczawai román lakosságú kerűletekben akad; a legkevesebb pedig a storoźynetzi (28 százalék) és utána a rutén népességű kotzmani ketűletben (31 százalék). A legtöbb határozottan szőke jellegű (melynek Virchow szerint kék szem, szőke haj és világos bőr az ismertetője) Czernowitz városában s utána Storoźynetz és Suczawa kerűletében (mindenikben 21 százalék) találkozott; ellenben a barna jellegűek (sötét szem, sötét haj, Virchow-Guttstadt meghatározása szerint) a wiźnitzi és a suczawai kerűletben voltak legnagyobb számmal (31, illetőleg 30 százalék).
A föntiekből kitetszőleg a románok és a hegylakó rutének (huculok) többnyire sötét szeműek, míg ellenben a síkföldi rutének többsége szürke szemű; továbbá az is kiviláglik ez adatokból, hogy a belföldi lakosságnál már a gyermekkorban is gyakoribb a barna, mint a szőke jelleg.
Tót férfi.
Fénykép után, Hecht Vilmostól.
Behatóbb embertani vizsgálatnak a törzsökös bukovinai lakosságot eddigelé csak Himmel vetette alá, a ki 2–2 száz román és rutén katonát vizsgált meg alaposan a 41. gyalogezredből. Megfigyelései csupa teljes erőben lévő, 20–23 esztendős ifjakra szorítkoznak, S a mint már láttuk, e vizsgálat alá sem a kotzmani, sem a wiźnitzi kerűlet lakói nem kerűltek. Himmel a belföldi románok és rutének testalkati vonásait illetőleg a következőket állapította meg vizsgálatának eredményeűl. Bukovina románjai középtermetűek, de úgy látszik, mégis valamivel magasabbak a magyarországi oláhoknál. Sulyuk is közepes és mérsékelten gyors az érverésük. Hajuk sokkal gyakrabban sötét (többnyire barna és sötétbarna), mint szőke, míg már a szemek színét illetőleg a sötétek nem haladják annyira túl a világosakat. A legtöbbnek barna és szürke a szeme. A tiszta barnák (41 százalék) sokkal többen vannak köztük, mint a tiszta szőkék (25 százalék), a nélkül azonban, hogy tetemesen fölűlmúlnák számra nézve a kevert typusúakat (34 százalék). De még ezeknél is a sötét hajúak vannak többségben. Jóllehet a románok többsége fehér bőrű, mégis tetemes számmal vannak köztük (44 százalék) a nem fehér bőrűek is. Ezek közt azonban sokkal több a sárgás (34 százalék), mint a barnás bőrű. Sajátszerű, hogy a sötét bőrű románok közt több a magasabb termetű, mint a többiek sorában. A megvizsgált románok 24.5 százalékának a fej-indexe alacsonyabb 82.9-nél, 23 százalékuknál 83.0–84.9, 52.5 százalékuknál pedig 85.0 és azon fölűl. Közepes nagyságú fejük igen széles, brachykephal, alapján közepes szélességű. Arczuk egészben, valamint egyes részleteiben is, főkép a homlokuk és az alsó arczuk föl- és lefelé keskenyedőbb, mint a ruténeknél. Orruk töve keskeny, orruk közepes hosszaság és magasság mellett keskeny, szájuk igen kicsiny, fülkagylójuk is kicsiny. Nyakuk közepes hosszaságú, vastag; közepes vállszélesség mellett meglehetősen széles és mély mellkasuk öblös; a mellkas benyílása igen csekély hajlású és rövid. Elég erős csípőjük miatt a derekuk lefelé kevéssé keskenyedő. Igen hajlott medenczéjük közepes nagyságú, keskeny, alacsony és csekély mélységű. Rövid karjaiknak erős, közepes hosszaságú a felkarja; vaskos, a kézcsukló felé kevéssé vékonyodó az alkarja és nem túlságosan széles a kezök feje. Középső újuk és a hüvelykük közepes hosszaságú. Meglehetősen hosszú lábaik hosszabbak a kezeiknél; a czombjuk rövid, vastag, lefelé kevéssé keskenyedő; térdük közepes erősségű, lábszáruk pedig hosszú, s lábikrájuk elég vastag. Lábuk feje közepes szélesség és hosszúság mellett magas és vastag.
Bukovina rutén lakói átlag szintén középtermetűek és testök közepes sulyú. Érverésük kevésbbé élénk, mint a románoké. Hajuk majdnem annyinál sötét, mint a hánynál világos, de jóval többnél világos, mint a románok között. A szemük sokkal több esetben világos, mint a hánynál sötét; s valamint a románoknál, ő náluk is legtöbbnyire barna és szürke. Egészben véve a románokkal ellentétben a rutének közt a tiszta szőke gyakoribb a sötétnél, azonban mind a kettőnél még gyakoribb a kevert typus. Bőrük többnyire világos (fehér), habár elég gyakran sárgás és barnás, de mégis ritkábban, mint a románoknál. A megvizsgáltak 38 százalékának a fej-indexe 82.9-en alóli, 23 százalékánál 83.0–84.4, 39 százalékánál 85.0 és több. Fejük közép-nagyságú, közepes hosszúság mellett kissé keskenyebb és így kevésbbé rövid szabású, mint a románoké, az alapján pedig széles. Egészben és egyes részleteiben is alacsony arczuk állkapcsai közepes magasságúak; továbbá az arczuk föl- és lefelé kevésbbé keskenyedő, mint a románoké, a melyhez különben a fejszélesség indexe tekintetében teljesen hasonló. Orruk a tövénél keskeny, nem nagyon hosszú és közepes magasságú. A szájuk közepes nagyságú, alsó állkapcsaik hosszúak és a füleik kicsinyek. Nyakuk hosszúsága és vastagsága közepes, mellkasuk benyílása csekély mélység mellett igen kevéssé hajlott; a mellüregök közepes vállszélesség mellett nagy, meglehetősen széles és mély (szélesebb, mint a románoké), aztán lejebb a törzs meglehetősen lapos (erősebb, mint a románoké), oldalvást nagyon kidomborodó. A közepes nagyságú törzs elég vaskos derék mellett lefelé csekély keskenyedésű. A meglehetős, de nem túlságosan nagy medencze nagyon hajlott és alacsony. A felső csípőcsont-tövisek távolsága kisebb, mint a románoknál. A rutének kezei egészben rövidek, felkarjuk azonban hosszú s közepes vastagságú, míg az alkar lefelé kevéssé keskenyedő s csak kevéssel rövidebb, mint a románoké. Elég hosszú lábuk czombja rövid, vastag, lefelé tetemesen keskenyedő, térdük közepes erősségű, lábszáruk igen hosszú, meglehetősen vastag, lábuk feje igen vastag s közepes hosszúságú és szélességű.
Örmény férfi
Fénykép után, Hecht Vilmostól.
A mi már most a többi, részint elszórtan, részint sűrűbben együtt, egész községekben, vagy legalább község-részekben élő idegen származású, a tartományba csak betelepedett néptörzseket illeti, számra nézve a legtekintélyesebb és így első helyen említendő köztük a zsidóság. Bukovina minden helységében van, ha nem több, legalább néhány megtelepűlt zsidó család. Wiźinitz és Sadagóra községeiben pedig a zsidók a lakosság közt oly nagy többségben vannak, hogy amott a lakosságnak 90, emitt 76 százalékát teszik. Czernowitznak, a tartomány fővárosának is egy harmad részben zsidó a lakossága. A tartomány éjszaki részében lakó zsidók gyöngébb testalkatúak, mint a délvidékén honosak. A falvakban szétszórtan lakók többnyire korcsma- és vámbérlettel foglalkoznak; de, bár ritkábban, mezei vagy erdei gazdasággal is, és így kora ifjúságuktól fogva nagyobb testi erő kifejtésével járó munkához lévén edzve; ennek következtében erősebb testalkatúak. Himmel, a ki a 41. gyalogezrednek tényleges szolgálatban lévő legénységéből 100 zsidót tüzetesen megvizsgált, a következő embertani leírást adja róluk. A bukovinai zsidóknak a férfikor elején általán élénk az érverésük; átlag alacsonyabbak és csekélyebb testsulyúak; a legnagyobb részüknek sötét a haja, többnyire szürke vagy barna a szemük; azonban általában inkább világos, mint sötét, többnyire fehér, csak ritkán sárgás vagy barnás a bőrük. Köztük a sötét hajú és világos szemű keverék fajta a többit fölűlmúlja testmagasságban; míg a világos fajtájúak, valamint a világos hajú és sötét szemű keverékjellegűek a legalacsonyabb termetűek. A barnák a két szélsőség között vannak. Közepes nagyságú fejük középszerű hosszúságú és tetemes szélességű; az indexe 84, miért is a brachykephal alakúlathoz számítandó. Arczuk keskeny, homlokuk magas, orruk hosszú, igen magas; szájuk meglehetősen széles, fülük jó hosszú, nyakuk elég vékony; meglehetős mély, közepes keskenységű mellkasuk a vállak közt igen szűk; rövid törzsük derékban csekély kerűletű, medenczéjük közepes terjedelmű, kevéssé hajlott, csekély szélességű; a felső elűlső csípőcsont-tövisek egymástól messze elállók, a csípőcsont igen lapos, a csípők keskenyek; kezeik rövidek, a fel- és alkar vékony, a kezök feje rövid és széles; lábaik közepes hosszúságúak; a czombjuk rövid és vékony, a lábszáruk meglehetősen hosszú, a lábuk feje hosszú, magas és közepesen széles.
A Bukovina több községében nagyobb számban együtt lakó német, magyar és tót gyarmatosok, valamint a lippován oroszok, minthogy más törzsbeliekkel való vegyes házasságok e bevándorlottaknál jóformán soha sem fordúlnak elő, vagy legalább is szerfölött ritkák, fajrokonaik testalkati sajátságait mutatják. A lippovánok többnyire szőke hajúak és kék vagy szürke szeműek. Vallási okokból idegenkednek a himlőoltástól. A tótok többnyire magas termetűek és a legtöbbnek barna haja van, a mely elég gyakran vörösesbe játszó. Arczuk hosszú. Bukovina meglehetős számú örményeinél a barna faj az általános. Orruk rendesen igen magas és ívelt.
A tartomány számos czigánya között már gyakoribb eset a vegyes házasság, de még az ilyenből származó gyermekeknél is meglátszik a czigány vér a fekete szemekben, a sötét, sokszor göndör hajban és a bőr barnás színében, tehát csupa olyan vonásokban, a melyek a barna faj jellemzői. A belföldi czigányok lassanként beolvadnak a benszülött lakosságba, a mely előrelátható időn belűl teljesen föl fogja őket szívni.
