A szászok legrégibb műveltségi állapotai.
A szászok legrégibb műveltségi állapotai.
A legrégibb jelek, melyek a bevándorolt szászok műveltségi állapotáról tanúskodnak, azok a román stilban épített nagy számú templomok, melyekkel az egykori Királyföldön még ma is lépten-nyomon találkozunk. Ezek az ősrégi templomok azt bizonyítják, hogy a telepesek avatottak voltak az építészetben, különféle mesterségekben, sőt a műiparban is, mely képességeket magukkal kellett hozniok, hogy ilyen épűleteket emelhessenek.
E templomok majdnem mindenikében vannak kelyhek, kannák, ciboriumok és egyéb egyházi edények, melyek részben a reformatio előtti időkből származtak és a szebeni, brassai, segesvári és beszterczei ötvösök műhelyeiben készűltek. Ha ezeket a százakra menő templomi edényeket áttekinthető rendben összegyűjtve magunk elé képzeljük, egész sora jelenik meg bennök a nagy műbecsű alkotásoknak: fínoman vésett, cizelált, sodrony-zománczos munkák növény-, állat- és ember-alakokkal díszítve, hihetetlen nagy változatosságban, továbbá egész tömege a profán edényeknek, az ivópoharaknak és kannáknak, a melyek egykor ünnepélyek alkalmával minden előkelő házban ott ragyogtak az asztal, nemkülönben egész halmaza az arany és ezüst ékszereknek, a melyek különösen a díszes női öltözethez tartoztak. De hol vannak ezrei a kelyheknek, ivópoharaknak, medenczéknek és kannáknak, melyekkel a városok a királyokat és a fejedelmeket ajándékozták meg látogatásaik alkalmával, vagy pedig a szomszédos vajdákat és török basákat igyekeztek jó indúlatra hangolni?
Egészen a XVIII. század végeig, mikor a régi szász viselet a városokban lassanként tűnedezni kezdett, az ötvösség talán az összes iparágak között legjobban virágzott a Királyföldön. Grytten Márton a XV., Hann Sebestyén és Tym Mihály a XVII. század végén – mind a hárman szebeniek – leghíresebbek az eddig ismeretes legkitűnőbb mesterek között.
Bár némely előkelő polgári házban a nemesebb kőfaragás dísze is ott van, sőt a szobákból a falfestés és a fametszés művei sem hiányoztak, mégis e művészetek koruk vallásos szellemének megfelelően különösebben a templomok felé fordúltak. Ezek között igen sokban találunk szárnyas oltárokat olyan festményekkel ékesítve, a melyek úgy az ábrázolás, mint a rajz és színezés tekintetében felűlhaladják a puszta kézmíves munkát. Egy némelyik templomban falfestmények is vannak. A nagy-szőllősi templomban embermagasságtól kezdve fölfelé az összes falak tele vannak bibliai és szent történetekből vett jelenetekkel. Az almakereki templom mennyezetét és karzatának falait is ilyes festmények borítják, melyeken egyes alakok a XV. század viseletében vannak ábrázolva. Legkiválóbb a nagy-szebeni evangelikus fő templomban levő festmény, melyet 1445-ben Rosenauer János mester festett.
Sokkal nagyobb számban maradtak fönn az ó-szász művészet termékei közűl a fametszés alkotásai. A beszterczei fő- és a segesvári vártemplomban, a Barczaságon a prázsmári, továbbá a baromlaki, bogácsi, eczeli templomokban a régi hársfa karszékeknek művészi ügyességgel készített pompás faragványai valósággal bámúlatba ejtik a szemlélőt. Reychmuth János segesvári asztalos keze alkotta a XVI. század első negyedében úgy a bogácsi, mint a segesvári templomokban levő e nemű remekműveket. Az eczeli templomban a rozsdaette ajtópántok valóságos mesterművei a régi műlakatosságnak. Igen nagy mennyiségben állották ki az idők viszontagságait az érczöntés művei a régi harangok és keresztelő medenczék, a melyek közűl akárhány a XV. századból származik s változatos növényi és állati alakokból szerkesztett díszítéseikkel, barátírású nagy- és kisbetűs fölírataikkal igen jellemzetesek.
Az érczöntés emlékeihez sorakoznak a kőfaragáséi is. Legszebb emlékei ennek a szentségtartó-házacskákban maradtak ránk, továbbá a kőfaragásnak egy külön fajában, a síremlékekben, melyek a régi szász városokban nagy számban találhatók. A nagy-szebeni evangelikus fő templom nyugati csarnokában a síremlékeknek egész tára van összegyűjtve. A dombor művű és fölíratos sírköveket egyenesen fölállítva falazták be a templom oldalába. Így sorakoznak körös-körűl a falak hoszszában a régi szász comesek, polgármesterek és más kiválóbb szász főemberek kő képmásai. A berethalmi templomban vannak a régi szász püspökök sírkövei. Brassóban is a. templom falaiba vannak illesztve a régi királybírák és papok síremlékei.
