Ruházat.
Ruházat.
A székely, ruházkodása sokban különbözik a többi, különösen pedig az alföldi magyarságétól.
A férfiak télen-nyáron magyar szabású szűk nadrágot viselnek. Ez rendesen házi szővésű és tömöttre ványolt fehér gyapjúposztó. Néhol szürke színű, sőt a módosabbaké brassai kék posztó, mint mellényök is. A nadrág két szára oldalán kivűl, hoszszában fekete, a csíkiaknál vörös posztó-ereszték van. A nadrág ellenzője is ugyanilyen színű posztóval van beszegve. Nyáron át nagy karimájú, néhol félmagas tetejű fekete kalapot viselnek. A legények ünneplő kalapja tenyérnyi fényes, fekete selyem, de nem lecsüngő szalaggal van ékítve. Télen fekete báránybőr sapkát (süveget) hordanak. Nyakravalót dologidőben ritkán viselnek, de ünnepnapon fekete selymet, mely a
legényeknél zöldes vagy vöröses csíkú s végei a mellen szabadon csüngnek. Műves nap (hétköznap) házi szőttes vászon ing, a nyakon és a kéztőn gomb helyett lapos kötővel összekötve s alúl a nadrágba szorítva. A módosabbak vasárnap gyolcs inget viselnek. Hidegebb évszakban és ünnepnapokon lajbit (mellényt), sőt zekét, koczogányt (szürke gyapjú-posztóból készűlt rövid dolmányt) is viselnek, melyet néhol újjasnak neveznek. A háromszékiek és marostordamegyeiek közül sokan brassai kék posztóból készűlt rövid kabátban járnak. A maros-tordamegyeiek a zeke gallérját és újjait kék posztóval szegik be. Hosszú szárú, térdig érő csizmában járnak, a szegényebbek pedig – főleg nyáron – czepőkben (bakkancs). Bocskort ma már a székely ritkán s többnyire csak erdőben visel. Télen sokan kozsókot vagy ködmönkét (kis juhbőr kabát), vagy ködmönt (lábszár középig érő juhbőr bunda, szőrével befelé fordítva) viselnek. A nagy többség azonban megelégszik szürke gyapjúposztó czondrával, szokmánynyal, szűrrel, czedelével, mely egészen bő szabású. A maros-tordamegyei ennek a gallérát is kék posztóval szegi be, az udvarhelymegyei néhol zölddel, a csíkmegyei pedig vörössel. Az oldalt gomboló kozsók újja a csíkiaknál és szomszédságukban flanell szövet. A juhbőrből készűlt fehér bunda és az ugyanolyan színű báránybőr mellény piros, kék és zöld selyem hímzéssel van díszítve. E hímzésnek mintája egyezik a kapukon látható stilizált virágokkal. A csíkiak a hímzést hasonló színű bőrdíszszel helyettesítik. A viselő ruhán kivűl mindenkinek van egy ünneplő ruhája is.
A nők ruházata szintén egyszerű. Az asszonyok hajukat kontyba kötik s nagy görbe fésűvel szúrják át. Erre nyáron könnyebb, télen melegebb tászlis (csipke-fodor) fekete csepeszt (főkötőt) tesznek, melyet füleik mellett lehaladó keskeny fekete szalaggal álluk alatt erősítenek meg. Az ünneplő csepesz a műves-napitól csak abban különbözik, hogy idres-bodros; fekete szalagokból álló dísz van rajta. Lövétén és Erdővidékén fehér fátyolos fehér főkötő divatos.
A leányok hajukat hátra simítva, egy vagy két nagy ágba fonják s hátukon végig eresztik, hétköznap egyszerűbb, ünnepeken czifrább széles és csaknem sarkig érő pántlikát kötvén csokrosan a végébe. Nyáron széles karimájú házi készítésű szalmakalapot hordanak. Más évszakban karton vagy melegebb szőrkendőt kötnek fejökre, melyet álluk alatt, vagy csinos redőzetben hátra hajtva, kontyuk alatt a tarkójukon kötnek össze. A csíkos szőttes rokolya, legtöbbször a csípőnél fölakasztva, láthatóvá teszi a fehér fersinget (alsó szoknyát). Sok vidéken a leányok még csikorgó télben sem kötik be a fejöket.
Karton vagy flanell újjast (kurtit), melyet fekete bársonynyal ékesítenek, csak az asszonyok viselnek; a leányok csupán nagy hidegben. Egyébkor karcsú derekukat mélyen kivágott szűk mellénynyel szorítják össze, melyet szintén fekete bársonynyal díszítenek; ezt nagyon csinosan egészíti ki a kéztőnél összekötött s tászliban végződő fehér bő ingújj. A hol az olcsó gyári szövet ki nem szorította, a rokolya úgy nevezett székely szőttes, melynek csíkjai a viselő korához képest sötétek vagy világosabb színűek. Rokolyája a nőnek 3–4 is van, mely alá télen át kurta kék vagy zöldes flanell szoknyát vesz. Az idősebb asszonyok téli ünneplő rokolyát is finomabb kékes flanellből készítenek egy vagy két sor fekete bársony díszítéssel. Főre való fekete selyem kendő, s ugyanolyan karincza (kötény) és ünnepnapon, főképen templomba menet alkalmával, az elmaradhatatlan küs kendő (zsebkendő) egészíti ki fényűzésöket. Magas sarkú csizmájok hosszú szárú és fekete kordován bőrből van. Ma már a leányoknál a czúgos meg a fűzős czipő mind jobban kiszorítja a kordován csizmát. A székely nép, férfi és asszony egyaránt nagyon sokat ád a csizmára. Mezitláb, kivált a férfi, nem jár s nagy ünnepeken új csizma nélkül nem örömest megy a templomba. Ezért még a cselédek is rendesen egy pár karácsonyi csizmát kötnek ki bérökhöz, mit különben a szokás általános törvénynyé is tett.
Szővő anyóka székely szövőszéknél.
Gyárfás Jenőtől
A székely népviseletet egyszerűség jellemzi, mint a székely egész egyéniségét. Alapszínei a fehér és a fekete, melyekhez a leányoknál piros, zöld és a férfiaknál kék járúl.
—
