Ipar, kereskedelem és közlekedés. Murnik Jánostól, fordította Paszlavszky József
Ipar, kereskedelem és közlekedés.
Murnik Jánostól, fordította Paszlavszky József
Murnik Jánostól, fordította Paszlavszky József
Krajna földrajzi fekvésével, tetemes vízerejével és aránylag olcsó munkásaival kiváló módon alkalmas az ipar fejlődésére. Lakosai is már régtől fogva érdeklődnek az ipar és kereskedelem iránt. Már a római uralkodás idejében voltak Felső-Krajnában vasművek s Alsó-Krajnában egy kelme-gyár; a IX. században a lacki vidéken a daróczposztó- és vászongyártás már el volt terjedve s a krajnai vasgyártmányokkal és szövetekkel Olaszország felé való kereskedés már a XII. században virágzott. A XIII. és XIV. században a vasipar Eisnern és Neumarktl helységében igen élénk volt; a XVI. században Laibachnak üveghutája s Kaltenbrunnak Laibach mellett nevezetes őrlő- és fürész-malma volt; a savai aczél már ebben az időben messze vidéken jó hírű vala. Ugyancsak ebben az időben voltak hámorok Steinban. A XVII. században építettek Laibachban papirmalmot, posztógyárat, meg egy bársony- és selyemárú-gyárat, továbbá damaszt-módra készűlt vásznat szőttek s németalföldi meg velenczei csipkét vertek. Volt egy harangöntő és egy dohánygyár is. A bőripar Laas, Neumarktl s St.-Martin környékén volt elterjedve. A XVIII. században Laibachban 14 posztógyár volt, melyek közűl egy 1.000 munkást foglalkoztatott. Ugyanebben az időszakban volt Laibachban egy csokoládégyár, egy czukros gyümölcsöt és czukrászati czikkeket készítő gyár, egy selyemgyár, egy faggyúgyertyagyár és egy kőedénygyár, s a krajnai készítményekkel és termékekkel való kereskedés is igen jelentékeny volt. Ezen kivűl igen elterjedt volt Krajnában a házi ipar is, melynek fölvirágzására Mária Terézia tett igen sokat. Kár, hogy a tartomány mai ipara nem elégíti ki azokat a várakozásokat, melyek e múlthoz fűződhettek. Mindamellett egyes vidékeken aránylag sok ilyen iparág virágzik. A 481.243 lélekre számított lakosság között 5.503 ilyen iparűzőt jegyeztek föl. A gyárszerű munkálkodás azonban semmi esetre sincs annyira elterjedve, mint a természeti föltételekhez és a múlthoz képest lehetne.
Szegkovács-műhely Kroppban.
Charlemont Húgótól
Az ipar a tartománynak nem minden részén van egyenlőképen kifejlődve. A Száva és mellékfolyói úthálózata Felső-Krajnában, továbbá a tartomány fővárosában és szomszédságában az iparnak majd minden ágát megtalálja az ember, ellenben Alsó-Krajnában nem, legalább ilyen mértékben nem; itt csak a barnaszén-bányászat, a czink- és üveggyártás Sagorban, a gyapot-fonás és szövés, meg az ólom- és kéneső-bányászat Littaiban, az okirat- és kártyapapir-gyártás Ratschachban, az öntött és kovácsolt vasárúk gyártása Hofban s nehány gőzre és vízre járó fürészmalom említhető meg. Még kevésbbé fejlett az ipar Belső-Krajnában, a mit első sorban valószínűleg annak a körűlménynek kell tulajdonítani, hogy itt aránylag kevés a vízerő. Itt csak az idriai kénesőbányának, a czinóberkohónak meg nehány nagyobb fürészmalomnak van jelentősége.
A faárúk, vászon- és posztószövés házi ipara mindenütt el van terjedve, de a kereskedésre nézve csak a faárúk iparának, meg Idriában a csipkeverésnek van fontossága. Felső-Krajnában van 8 olvasztó kohó, melyek közűl csak 4 dolgozik, egy vasöntő és gépgyár, 17 vashámor és vasfinomító, 8 aczélhámor, 2 reszelőgyár s 8 kasza-hámor. Laibachban van egy vasöntő és gépműhely, egy drót- és drótszöggyár; Hofban Alsó-Krajnában egy vasöntő, egy gépműhely és egy vasfínomító. E vas- és aczélműhelyek gyártmányai 1885-ben, midőn 172 munkás dolgozott bennök, kerekszámban 1 millió forint értékűek voltak. E gyártmányokat, kivált az aczél-árúkat, Olaszországba, Törökországba s részben Indiába is szállítják. Az elsorolt vasműveken kivűl van még Felső-Krajnában, nevezetesen Eisnern, Kropp és Steinbüchel helységekben 30 szegkovácsműhely, 160 tűzhelylyel és 736 üllővel, melyek azonban nincsenek mind működésben. E helységeknek majdnem összes lakossága már emberemlékezet óta foglalkozott a kovácsolt szegek gyártásával. Most azonban nem így áll a dolog, minthogy a vásár sokkal rosszabb. Még 1885-ben 1.200 munkás (férfi, nő és gyermek) foglalkozott szeggyártással s kerekszámban 250.000 forint értékű patkószeget, hajószeget s más mindenféle szeget kovácsoltak. Rendesen minden üllőn két személy dolgozik, hol ételeiket többnyire munka közben főzik.
Harangöntő-műhely Laibachban.
Charlemont Húgótól
Fontos Krajnában a régtől fogva űzött harangöntés, mely a XVIII. század óta mind jobban-jobban fejlődött. 1808 óta a laibachi udvari harangöntőben 3.912 templomi harangot öntöttek, melyek összes sulya 1,573.000 kilogrammot tett; ezeknek mintegy felét kivitték Krajnából; még Egyiptomba is ment belőlök. A Samassa Albert cs. és k. udvari harangöntő laibachi fémárúgyárából való oltári szerek és bronz műkészítmények stílszerűségöknél fogva igen jó hírben állanak s az egész monarchiában, kivált Cseh- és Morvaországban, Sziléziában s részben a külföldön is jó áron kelnek.
Papírgyára van Krajnának 4. faköszörűje 3. Ez iparágban több mint 1.100 munkás vesz részt, s kerekszámban 1 1/4 millió forint értékű árút készítenek, melyek részben Törökországban, Indiában és Angolországban kelnek el.
A szövő-ipar különböző ágai között a pamut-fonás és pamut-szövés válik ki különösen, Laibach, Littai és Neumarktl gyárában, melyekben több mint 1.000 munkás van elfoglalva. A gyapjúárúkat két gyár szolgáltatja; az egyik Udmatban Laibach mellett, a másik Bischoflakban. Felső-Krajnában is több posztószövő van, valamint Gottscheeben, Belső-Krajnában is. E gyárakat vízi erő hajtja és körűlbelűl 250.000 forint értékű árút készítenek. Vattát egy gyár készít.
Üveggyár van Töplitzben, Gatlenegg vára közelében, mely egykoron Valvasor krajnai történetiró birtoka volt. Steinban Laibach mellett van egy román- és portland-czementgyár, porczellán- és kőedénygyár, Laibachban agyagárúgyár s a laibachi kerűletben 14 nagyobb téglagyár. Az agyagárúk gyártása különben mint kis-ipar is széles körben szerepel a reifnizi, gurkfeldi, radmannsdorfi és steini kerűletben; ez utóbbi kerület három helységében: Gmanica, Mlaka és Podborst falvában 496 lelket számláló lakosság között 46 önálló fazekas van.
A bútorgyártás Laibachban és legközelebbi környékén vett nagy lendűletet. Összerakható bútorokat egy külön gyárban készítenek Veldesben és faszögeket a schischkai gyárban Laibach mellett. Parquett-gyártással sokan foglalkoznak a laibachi és krainburgi kerűletben s gyártmányaik nemcsak a monarchiában, hanem a külföldön is találnak vevőt. Vízi erőre járó deszkavágókat a tartomány minden részében találni, s bár újabb időben egyesek abbahagyták a munkát, mégis 605 ilyen űzletet számlálnak, melyekben 9 gőzgép és 718 vízi kerék dolgozik.
Falusi fazekas Krajnában.
Charlemont Húgótól
A bőripart 183 űzlet szolgálja, de csak egy emelhető a gyár rangjára. Az egykoron virágzó timárság jelenleg 12 műhelyen honos. Ellenben Krajna szitakötő ipara az egész monarchiában a legnevezetesebb; székhelye Krainburg, Strasisch és környékeik. Ez legrégibb kézműipara Krajnának; az említett vidékeken már a XVI. században virágzott. Ez iparággal jelenleg több mint 1.000 ember foglalkozik s az utóbbi években átlag 470 métermázsa lószőr-szitabéllést és több mint 600 métermázsa derekaljba való göndör lószőrt adtak a piaczra. A múlt század végétől 1830-ig bútorok beborítására való lószerkelméket is készítettek. A szitáknak különféle nevök van: magyar, német, feketesárga, linzi, stb., valamint különböző formában és nagyságban, durvább és fínomabb minőségben is készítik őket. A lószőrt, melyet Magyar-, Lengyel-, Német- és Oroszországból kapnak, meg kell tisztítani, újra kötni, megmosni és szárítani, meg kell gerebenezni, szálba szedni, osztályozni s ha szükséges, meg is festeni; csak ezután kerűl a szátvára. A lószőr 0.24 métertől 1.0 méter hoszszaságig fordúl elő. A szitákhoz a 0.3–0.8 méter hosszúakat használják; a hosszabb, úgy nevezett „stralsundi szőr” Hamburgon, vagy Trieszten át leginkább Amerikába és Angolországba megy. De kél Bécsben is. A sztiakötő eszköze a szátva, a faborda, melyre a lószőr-szövetet fölcsavarja. A szitabéllések főpiacza Olaszország és kelet; továbbá Spanyol- és Francziaország és Németalföld. De van elég vevőjök a monarchiában is. A göndör lószőrt leginkább Triesztben, Olaszországban és keleten adják el.
A ruházari ipart illetőleg van a steini kerűletben 8 szalmakalapgyár, az igen iparos Neumarktl városában két lábbeli gyár és Laibachban egy fehérnemű gyár. Szalmakalapot, évenként mintegy 1.5 millió darabot, krajnai, flórenczi, velenczei, svájczi és chinai szalmafonatokból Domschale, Vir, Stob és Mannsburg helységekben fonnak. Bőr- és posztó-czipőt évenkint körűlbelűl 900.000–1,000.000 párt készítenek. Szalmafonással a gyárakban alkalmazott munkásokon kivűl több ezer férfi, nő és gyermek foglalkozik a steini kerűletben, a kik a kész fonatokat leginkább a gyáraknak, de részben kisebb iparosoknak is eladják. A szalmakalapon kivűl készítenek még szalmából házi-iparilag asztali takarókat, kézi táskákat, kenyérszakajtókat és magvető-kosarakat. A steini kerűletben több mint száz év óta fennálló szalmaipar fínomabb készítményeit már e század elején szállította Németországba; gyáripari jelentősége azonban csak 1867-től számítható, mikor a fentnevezett helyeken tiroliak telepedtek le és gyárakat állítottak.
A táplálékok és élvezeti szerek ipara még ma is jelentékenynek mondható, bár a nehány tizeddel ezelőtt igen virágzó malomipar és gabonakereskedés hanyatlóban van. A régen oly nagyszámú kereskedelmi malmok közűl jelenleg csak 5-nek van jelentősége. Ez öt malomból kikerűlő liszt értéke kerekszámban 1 1/2 millió forint évenként, míg a többi 1525 malom őrleményei mintegy 5 1/2 millió forintra tehetők. A malmokon kivűl említendő még a 8 sörfőző, melyek közűl kettő gyárszerűen dolgozik, továbbá a czukros gyümölcs- és pótkávégyár, s a szalámi- és dohánygyár Laibachban.
A chemiai ipar köréből, mely több mint 1 millió forint értékű árút készít, kiemelendő a festék, a puskapor, tisztítópor, a csontliszt, enyv, gyertya, szappan, hamuzsír, gyújtószerek és a világító gáz gyártása.
Szitakötés.
Charlemont Húgótól
A kereskedés és közlekedés egykori nagy voltára vallanak Krajnában a praehistorikus leletek, nevezetesen a borostyánkőből és üvegből való ékítmények. A fő lelőhelyek egyszersmind megjelölik a legrégibb vízi- és szárazföldi útakat is, melyeket később a praktikus rómaiak is megtartottak és mellékágakkal tökéletesítettek. A rómaiak a Száva és a Laibach folyón szállították a tartomány termékeit légióik számára, de kereskedelmi czélból is. A széles országútak mentén a Celeja, Emona és Aquileja, meg az Emona és Siscia közti útvonalon számos kereskedő hely volt, melyek a középkoron át is fenmaradtak, habár e korszakban a kereskedelem irányának megváltozása miatt a közlekedés a Cilli és Laibach közti útvonalról Krainburg, Bischoflak, Laibach felé térűlt. Az a gondosság, melylyel VI. Károly az útak dolgát fölkarolta, Krajnának első sorban Bécset az Adriával a Semeringen és Stirián át összekötő országút építésével, valamint a Loiblon át vezető szép kanyargó út elkészítésével vált javára. A déli vasút, ugyanazon irányban menve át a Semeringen, Stirián és Krajnán, fentartotta a kereskedelem eddigi útját, mely a Tarvis és Laibach közti állami vasútvonallal erősbödött s a készűlőben levő laibach-steini meg a tervezett laibach-rudolfswerthi vonallal s Groszluptól Reitnitzon át Gottscheenak vezető ágával további fejlődésnek néz elé.
Krajna kereskedése, számba nem véve a nagyon kelendő új kereskedelmi czikkek bevitelét, kiváltképen a nyers termékeknek és a honi ipar gyártmányainak kivitelére fordít fő figyelmet. Krajnában 3838 üzletszerű kereskedelmi vállalatot számlálnak. Ezek legeslegnagyobb részének csak helyi fontossága van. A nagykereskedés nehány kereskedő czég kezében van, többnyire a tartomány fővárosában. 1808-ban Laibach fővárosban még csak 28 kereskedő volt, de mégis saját kaszinót tartottak „a hazai kereskedelem előmozdítására”.
Országos és baromvásár 564 van, melyek, a laibachi vásárok és nehány alsó-krajnai baromvásár kivételével, helyi érdekűek. A heti vásárok közűl az ideszállított s nagyra becsűlt főzelékek miatt a laibachiakat kell kiemelni.
A barlangjairól s más természeti szépségeiről nevezetes Krajnát évről-évre több-több idegen látogatja. Vannak nyaraló helyei, pl. Veldes, melyek az ausztriai Alpesek legszebb pontjai közé számíthatók. Remélhető, hogy a már jelenleg is sűrű látogatás a vendégfogadók rendezésének fölvirágzásával még fokozódni fog s a tartománynak jelentékeny bevételi forrásává válik.
Krajnai szalmakalapfonó leány.
Charlemont Húgótól
