1834. XVIII. esztendei folyamat. Szerkeszti Horvát István. 12 köt. (n. 8-r. 128, 160, 128, 124, 136, 128, 132, 128, 128, 128, 136…
1834. XVIII. esztendei folyamat. Szerkeszti Horvát István. 12 köt. (n. 8-r. 128, 160, 128, 124, 136, 128, 132, 128, 128, 128, 136, 176 l.) Pesten, Petrózai Trattner J. M. és Károlyi I. 18.- A. E. M.
Értekezések:
Az Aurora-per. (2. köt.) - Felszóllítás Karats Ferentz magyar atlasáról. (3. köt.) - Valami az időjárásról. (6. köt.) Az őszi vetésekről 1834. eszt.-ben. (8. köt.) - Az 1834-iki Aurorákról. (8. köt.) - G. L. Néh. Kövy Sándor felett Somossy János prof. ur által tartott beszédnek biographiai része. (8. köt.) - Bánsági tudósítások. (9. 10. 11. köt.)
Boehm Károly. A kereszty. egyházi hatalom befolyásáról a közép századokban. (1-3. köt.) - U. a. A népességről. (10-12. köt.)
Biankovich János. Értekezés a tüzes levegői tüneményekről. (4. köt.) - U. a. A kedv és kedvetlenség érzékéről. (7. köt.) - U. a. A vizforrások természetéről. (9. köt.)
Csorba András. Javallat és figelmeztetés a most uralkodó nagy szárazságban a takarmányokra nézve. (5. köt.)
Edes János. Egy két szó amagyar nyelv ügyében. (6. köt.)
Gáthy János. Ki a literator. (1. köt.)
Gyurikovits György. Gyászos emlékezetű 1663. eszt. hazánkra nézve. (10. köt.) - U. a. Zrini János emlékének bővebb világosítása. (11. köt.)
Holéczy Mihály. Mellyik médiai király Árphaxard? (1. köt.) - U. a. A magyar nemzet értelme. (3. köt.) - U. a. A szabadító háború Dunán tul. (6. köt.) - U. a. Aba Sámuel. (7. köt.)
Horvát István. Fölvilágosítások II. Lajos magyar király 1518. évi bétsi törvenyének 2. tzikkelyéről. (1. köt.) - U. a. Miért találtatnak gyakrabban a pénzgyüjteményekben Szent István, Péter, Sámuel és I. András magyar királyoknak pénzeik, mintsem az ezek után uralkodott magyar fejedelmek pénzeik? (?. köt.) - U. a. Boldog asszony Veszprém völgyi apátza monostorának alkotó görög oklevele Sz. István magyar királytól Kálmán magyar királynak 1109. évi hiteles másolatából. (1. köt.) - U. a. IV. Eugenius pápának megerősítő bullája 1433. évből Gasparis István Lampert szászi vagyis Beregszászi plebánus számára. (2. köt.) - U. a. Még egy két szó Szt. István királynak görög nyelvű okleveléről. (2. köt.) - U. a. Uj orvosok a pesti főiskolából az 1833. évben. (2. köt.) - U. a. Imre magyar királynak 1198. évben Ugrin győri püspök számára Mihályi Sopron vmegyei mezővárosról költ oklevele. (3. köt.) - U. a. Cziráky Antal gróf köszöntő beszéde a főrendek nevükben a magyar hazai főns. nádor-ispányához. (4. köt.) - U. a. Kun László magyar királynak 1273. jul. 4-én a Ják nemzetségből származott Litkei nemeseknek számokra vasmegyei bothyán faluról költ oklevele. (4. köt.) - U. a. Nagy Lajos királynak 1369-ben jun. 22-én költ kegyelemlevele, mellyben Benedek bolgárországi bánnak és attyafiainak a remetei és egerszegi Temesvmegyében fekvő joszágaikra nézve büntető hatalmat enged. (5. köt.) - U. a. Kún László oklevele évszám nélkül, mellyben Belusfi Belus birónak Predynmyh ?uretina és Musuna birtokokat ajándékozza. Továbbá Péter, a sopronyi kórház szerzetes monostorának elöljárója és Gergely sopronyi plebánus előtt 1300-ban költ osztálylevele a Guthkeled nemeztségnek. (6. köt.) - U. a. Robert Károly királynak 1327. dec. 10-én Ják nemzetségből eredett Sitkei Lőrintzfi Kopasz védelmére költ oklevele. (7. köt.) - U. a. Gara Miklós ispánynak 1414. febr. 14-én Lászlófi Loránd számára a Neugrad vmegyei Magyar, Lapasd és Kis Megyer falukrol költ örökös itélő levele. (8. köt.) - U. a. A Kazméri vagy is Kisfaludi nemeseknek a Mihályi nemesekkel Nagy Lajos király redelése következtében némelly peres földről a győri káptalan, királyi ember és békítő nemesek előtt 1364. nov. 5-én költ egyesség levelük. (8. köt.) - U. a. Róbert Károly királynak 1315. jan. 4-én költ fejedelmi megegezése a Gechei Jánosfi Simonnak adatott zemplén vmegyei Chytnai részjószág felől. (9. köt.) - U. a. A Peduri nemeseknek a vasvári káptalan előtt 1348. jun. 2-án költ osztály levelük. (10. köt.) - U. a. A Somogyvári Szt. Egyed monostorának 1421-ben költ iktató levele Lonk helységben Chereznei Farkas 3 leánya számára. (11. köt.) - A ditső Martzibáni familia intézetére ügyelő küldöttségnek jutalomosztásai a f. 1834. évi Szt. Iván hava 5-én. (11. köt.) - U. a. Sigmond m. királynak Pogaan Mihályfi Domonkossal köttetett egyesség levele 1399. jul. 10-ikéről némelly Bereg vmegyei jószágok felől. (12. köt.)
Takátsi Horváth János. A tudományok ditsérete. (2. köt.) - U. a. Mit lehet tartani az iskolai vetélkedtetés, rangozás, jutalmazás felől? (5. köt.) - U. a. A keresztyén pap. (6. köt.) -
E. Illés Pál. A tselédi rendnek romlottságáról és kevesüléséről falu helyen. (11. köt.)
Jankovich Miklós. A mesterlegények ingyeni oktatásoknak előbbisége Magyar országban, mint a külföldön. (1. köt.) - U. a. A Duna partján találtatott kőirások. (2. köt.) -
Kiss József. Némelly észrevételek a magyar nyelvről s ennek természetével ellenkezni látszó szóllás módokról. (4. köt.)
Lovász Imre. A magyar nyelvújításról és annak némelly nevezetesebb hibáiról. (10. köt.) - U. a. A meghűlés ártalmairól. (12. köt.)
Nagy János. Hertelendy Gábor áltábornagynak élete. (5. köt.)
Oláh János. Balatonmellyéki tudósitások barátságos levelekben. (3. köt.) - U. a. A falusi oskolák alyasodásának főbb okairól, és azoknak megorvoslásokról. (4. köt.) -
Papp József. Algebrai feladásoknak megfejtései betűk nélkül. (7. köt.)
Petényi S. János. A fogas vakonyról. (1. köt.)
Piringer Mihály. Felelet Horvát István ur recenziójára, melyet a magyar nyelvnek tőlem fényre botsátott ágozatai felől kihirdetett. (12. köt.)
Podhradczky József. Buda várossának 1686-ban történt megvételekor is megkülömböztetve vitézkedett a magyar. (5. köt.) - U. a. Nádasdy Tamás élete leirásához töredék. (7. köt.) - U. a. Vélekedés a tsalád szó eredetéről és tulajdon értelméről. (8. köt.) - U. a. Atyáink Kálmán királyunkat soha se tartották sentnek. (9. köt.) - U. a. III. Ferdinánd még mint ifjú király tudakozódott az post. díszes czímnek eredetéről. (10. köt.) - U. a. Kell-e szovainkat fejeznünk, kurtitanunk, vagy betűinket kényünk után változtatnunk? (11. köt.) - U. a. Rogerius, scoticai Sz. Kálmán mártirt sem vehette IV. Béla királyunknak ősei közé. (11. köt.) -
Rumy Károly. A Zavolch és Talmits nemzetről. (5. köt.) - U. a. Bél Mátyás véleménye a Comanusokról és Jazyges-ekről. (7. köt.)
Sasku Károly. A magyar nyelvből vett római gyökérszók. (9. köt.)
Schönherr Ferencz. Kereskedési s művészeti egyesüeltek. (4. köt.)
Svartz Ferencz. A rhabarbara. (7. köt.)
Szabó István. Jones, vagy honnan származik és mit jelent a nemzeti név? (5. köt.)
Szabó Péter. A mnemonica árnyékrajza. (2. köt.)
Szilágyi János. A tekilletes számokról. (4. köt.) - U. a. A magyar irásmód tökélletesitésére készített és készítendő uj betűkről. (8. köt.)
Tahy Gáspár. Sáros vármegye esmértetése. (2. köt.)
Udvardy János. A magyar nyelv ügyében. (5. köt.) U. a. Telekszabály. (9. köt.)
Vecsey József. Az élet és annak okfeje. (9. köt.)
Értekezések:
Az Aurora-per. (2. köt.) - Felszóllítás Karats Ferentz magyar atlasáról. (3. köt.) - Valami az időjárásról. (6. köt.) Az őszi vetésekről 1834. eszt.-ben. (8. köt.) - Az 1834-iki Aurorákról. (8. köt.) - G. L. Néh. Kövy Sándor felett Somossy János prof. ur által tartott beszédnek biographiai része. (8. köt.) - Bánsági tudósítások. (9. 10. 11. köt.)
Boehm Károly. A kereszty. egyházi hatalom befolyásáról a közép századokban. (1-3. köt.) - U. a. A népességről. (10-12. köt.)
Biankovich János. Értekezés a tüzes levegői tüneményekről. (4. köt.) - U. a. A kedv és kedvetlenség érzékéről. (7. köt.) - U. a. A vizforrások természetéről. (9. köt.)
Csorba András. Javallat és figelmeztetés a most uralkodó nagy szárazságban a takarmányokra nézve. (5. köt.)
Edes János. Egy két szó amagyar nyelv ügyében. (6. köt.)
Gáthy János. Ki a literator. (1. köt.)
Gyurikovits György. Gyászos emlékezetű 1663. eszt. hazánkra nézve. (10. köt.) - U. a. Zrini János emlékének bővebb világosítása. (11. köt.)
Holéczy Mihály. Mellyik médiai király Árphaxard? (1. köt.) - U. a. A magyar nemzet értelme. (3. köt.) - U. a. A szabadító háború Dunán tul. (6. köt.) - U. a. Aba Sámuel. (7. köt.)
Horvát István. Fölvilágosítások II. Lajos magyar király 1518. évi bétsi törvenyének 2. tzikkelyéről. (1. köt.) - U. a. Miért találtatnak gyakrabban a pénzgyüjteményekben Szent István, Péter, Sámuel és I. András magyar királyoknak pénzeik, mintsem az ezek után uralkodott magyar fejedelmek pénzeik? (?. köt.) - U. a. Boldog asszony Veszprém völgyi apátza monostorának alkotó görög oklevele Sz. István magyar királytól Kálmán magyar királynak 1109. évi hiteles másolatából. (1. köt.) - U. a. IV. Eugenius pápának megerősítő bullája 1433. évből Gasparis István Lampert szászi vagyis Beregszászi plebánus számára. (2. köt.) - U. a. Még egy két szó Szt. István királynak görög nyelvű okleveléről. (2. köt.) - U. a. Uj orvosok a pesti főiskolából az 1833. évben. (2. köt.) - U. a. Imre magyar királynak 1198. évben Ugrin győri püspök számára Mihályi Sopron vmegyei mezővárosról költ oklevele. (3. köt.) - U. a. Cziráky Antal gróf köszöntő beszéde a főrendek nevükben a magyar hazai főns. nádor-ispányához. (4. köt.) - U. a. Kun László magyar királynak 1273. jul. 4-én a Ják nemzetségből származott Litkei nemeseknek számokra vasmegyei bothyán faluról költ oklevele. (4. köt.) - U. a. Nagy Lajos királynak 1369-ben jun. 22-én költ kegyelemlevele, mellyben Benedek bolgárországi bánnak és attyafiainak a remetei és egerszegi Temesvmegyében fekvő joszágaikra nézve büntető hatalmat enged. (5. köt.) - U. a. Kún László oklevele évszám nélkül, mellyben Belusfi Belus birónak Predynmyh ?uretina és Musuna birtokokat ajándékozza. Továbbá Péter, a sopronyi kórház szerzetes monostorának elöljárója és Gergely sopronyi plebánus előtt 1300-ban költ osztálylevele a Guthkeled nemeztségnek. (6. köt.) - U. a. Robert Károly királynak 1327. dec. 10-én Ják nemzetségből eredett Sitkei Lőrintzfi Kopasz védelmére költ oklevele. (7. köt.) - U. a. Gara Miklós ispánynak 1414. febr. 14-én Lászlófi Loránd számára a Neugrad vmegyei Magyar, Lapasd és Kis Megyer falukrol költ örökös itélő levele. (8. köt.) - U. a. A Kazméri vagy is Kisfaludi nemeseknek a Mihályi nemesekkel Nagy Lajos király redelése következtében némelly peres földről a győri káptalan, királyi ember és békítő nemesek előtt 1364. nov. 5-én költ egyesség levelük. (8. köt.) - U. a. Róbert Károly királynak 1315. jan. 4-én költ fejedelmi megegezése a Gechei Jánosfi Simonnak adatott zemplén vmegyei Chytnai részjószág felől. (9. köt.) - U. a. A Peduri nemeseknek a vasvári káptalan előtt 1348. jun. 2-án költ osztály levelük. (10. köt.) - U. a. A Somogyvári Szt. Egyed monostorának 1421-ben költ iktató levele Lonk helységben Chereznei Farkas 3 leánya számára. (11. köt.) - A ditső Martzibáni familia intézetére ügyelő küldöttségnek jutalomosztásai a f. 1834. évi Szt. Iván hava 5-én. (11. köt.) - U. a. Sigmond m. királynak Pogaan Mihályfi Domonkossal köttetett egyesség levele 1399. jul. 10-ikéről némelly Bereg vmegyei jószágok felől. (12. köt.)
Takátsi Horváth János. A tudományok ditsérete. (2. köt.) - U. a. Mit lehet tartani az iskolai vetélkedtetés, rangozás, jutalmazás felől? (5. köt.) - U. a. A keresztyén pap. (6. köt.) -
E. Illés Pál. A tselédi rendnek romlottságáról és kevesüléséről falu helyen. (11. köt.)
Jankovich Miklós. A mesterlegények ingyeni oktatásoknak előbbisége Magyar országban, mint a külföldön. (1. köt.) - U. a. A Duna partján találtatott kőirások. (2. köt.) -
Kiss József. Némelly észrevételek a magyar nyelvről s ennek természetével ellenkezni látszó szóllás módokról. (4. köt.)
Lovász Imre. A magyar nyelvújításról és annak némelly nevezetesebb hibáiról. (10. köt.) - U. a. A meghűlés ártalmairól. (12. köt.)
Nagy János. Hertelendy Gábor áltábornagynak élete. (5. köt.)
Oláh János. Balatonmellyéki tudósitások barátságos levelekben. (3. köt.) - U. a. A falusi oskolák alyasodásának főbb okairól, és azoknak megorvoslásokról. (4. köt.) -
Papp József. Algebrai feladásoknak megfejtései betűk nélkül. (7. köt.)
Petényi S. János. A fogas vakonyról. (1. köt.)
Piringer Mihály. Felelet Horvát István ur recenziójára, melyet a magyar nyelvnek tőlem fényre botsátott ágozatai felől kihirdetett. (12. köt.)
Podhradczky József. Buda várossának 1686-ban történt megvételekor is megkülömböztetve vitézkedett a magyar. (5. köt.) - U. a. Nádasdy Tamás élete leirásához töredék. (7. köt.) - U. a. Vélekedés a tsalád szó eredetéről és tulajdon értelméről. (8. köt.) - U. a. Atyáink Kálmán királyunkat soha se tartották sentnek. (9. köt.) - U. a. III. Ferdinánd még mint ifjú király tudakozódott az post. díszes czímnek eredetéről. (10. köt.) - U. a. Kell-e szovainkat fejeznünk, kurtitanunk, vagy betűinket kényünk után változtatnunk? (11. köt.) - U. a. Rogerius, scoticai Sz. Kálmán mártirt sem vehette IV. Béla királyunknak ősei közé. (11. köt.) -
Rumy Károly. A Zavolch és Talmits nemzetről. (5. köt.) - U. a. Bél Mátyás véleménye a Comanusokról és Jazyges-ekről. (7. köt.)
Sasku Károly. A magyar nyelvből vett római gyökérszók. (9. köt.)
Schönherr Ferencz. Kereskedési s művészeti egyesüeltek. (4. köt.)
Svartz Ferencz. A rhabarbara. (7. köt.)
Szabó István. Jones, vagy honnan származik és mit jelent a nemzeti név? (5. köt.)
Szabó Péter. A mnemonica árnyékrajza. (2. köt.)
Szilágyi János. A tekilletes számokról. (4. köt.) - U. a. A magyar irásmód tökélletesitésére készített és készítendő uj betűkről. (8. köt.)
Tahy Gáspár. Sáros vármegye esmértetése. (2. köt.)
Udvardy János. A magyar nyelv ügyében. (5. köt.) U. a. Telekszabály. (9. köt.)
Vecsey József. Az élet és annak okfeje. (9. köt.)
