(Kemény Simon) Jaj, meglábólhatatlan keserüség!… Özvegy vagyok, az én férjem meghólt… 1799-dik esztendő…Pünkösd havának…28-dik na…
(Kemény Simon) Jaj, meglábólhatatlan keserüség!… Özvegy vagyok, az én férjem meghólt… 1799-dik esztendő…Pünkösd havának…28-dik napja…estvéli hat óráján…idősbb Kemény Simon úr…földi részét…le-vetkezé,…világi életének 63-dik esztendejében…töllünk el-repüle!… Vetsen, Junii 17-ken 1799… (Á. G. Vass Katal.) [Kolozsvár] (1799), [Református Kollégium betüivel.] [1] lev. – 2° Bp MOL
