XII. Lucze István. Bartholomaidesz László emlékezete. – Terray Károly. Wallaszky Pál emlékezete. – Rónay Jáczint. A kenti barlang…
XII. Lucze István. Bartholomaidesz László emlékezete. – Terray Károly. Wallaszky Pál emlékezete. – Rónay Jáczint. A kenti barlangról. – Grósz Lajos. A közegészségügyi intézményeknek befolyása az egyetemes jólétre. – Hunfalvy János. A népnevelésről. – Kiss Antal. A rozsnyói vasas fürdő-víznek ismertetése. – Greguss Ágsot. Hogyan erősödjünk társadalmilag? – Gyürky M. Lajos. Figyelmeztetés a villamdelejességgeli gyógyszerelés módozataira s e tárgybani indítvány. – Lenhossék József. Santorini visszeres fonatai férfiúnál. – Gilewski Károly. Az idült terimbeles hashártyalob befolyásáról a vérkeringésre. – Rózsay József. az 1866. évi cholerajárvány a szent-rókusi fiók-kórházban Pesten. – Kovács S. Endre. A jobb felső állcsont csonkolása. – Plichta Samu. A fehérnyevizelésről. – Hováth György. Gyógyulással végződött petefészek tömlő-kiirtásának egy esete. – U. a. A helybeli érzetlenítés. – Fanta Adolf. A gümösödésről. – Batizfalvi Sámuel. Gyakorlati közlemények a testegyenészet köréből. – Patzauer Mór. Néhány szó a gipszkötésről. – Kiss Antal. A sebészet gyakorlatának nehézségei a vidéken. – Molnár István. Az alföldi sziksó-termelésről vegyi és orvosi tekintetben. – Majorossy Géza. A karütér két végágának ritka rendetlensége. – Fehér Nándor. Valami a kobaltbetegségről. – Török János. A vízkór kiválóbb társbajai és alakjai a gyógyeredménynyel Tornatya vidékén. – Rózsay József. Az 1864–65. és 1867. évi hagymázjárvány és az 1867. himlőjárvány a pesti Rókus-kórház fiók-osztályán. – Korbély Endre. Az 1868-iki járványos cholera elméleti és gyakorlati ismertetése. – Bolyó Károly. Az elmebetegek társas élete s ennek erkölcsi gyógyelőnye jólrendezett tébolydák körében. – Horváth György. Az alsó állcsontnak kiizeléssel párosult csonkolása. - Niedermann Gyula. A tébolyda. -Arányi Lajos. A hullában felmerülő májbántalmak meghatározására szolgáló vezérfonal. – Szekcső Tamás. Kassa város környékének földtani viszonyairól. – Lengyel Béla. Egy újonnan felfedezett légnemű testről. – Török József. Debreczen rovarfaunájának ismertetése. – Entz Géza. Buda-Pest virányának két új növénye. – Kalchbrenner K. Néhány, a szepességi virányra vonatkozó észrevétel. – Jedlik Ányos. Csöves villamszedő. – Montedégói Albert Ferencz. Az állócsillagok távolságainak meghatározásáról. – Jancsovics István. A gyümölcsészetről. – Entz Ferencz. A szőlőfajok értékéről. – Sarlay János. A csüllengről. – Szabó Alajos. Szavatosság az állatkereskedésnél. – Wenzel Gusztáv. Magyarország középkori várainak és városainak építkezési módjáról. – Madarász Rezső. Rövid leírása az aggteleki barlangnak. – Erőssy Lajos. A krasznahorkai várnak és nevezetességeinek leírása és megismertetése. – Dobay Vilmos és Dobsina.
