1886–1900

Teljes szövegű keresés

1886–1900
BIBLOGRAPHIA HUNGARIAE
Series editionum stereotyparum
MAGYARORSZÁGI KÖNYVÉSZET
Hasonmás kiadások sorozata
1886–1900
Volumen
I.
kötet
Edidit
BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIAE
A FRANCISCO SZÉCHÉNYI FUNDATA
Közreadja
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
 
MAGYAR KÖNYVÉSZET
1886–1900
AZ 1886–1900. ÉVEKBEN MEGJELENT MAGYAR KÖNYVEK,
TÉRKÉPEK ÉS ATLASZOK ÖSSZEÁLLITÁSA
TUDOMÁNYOS SZAK- ÉS TÁRGYMUTATÓVAL.
SZÉKELY DÁVID KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL
SZERKESZTETTE
PETRIK GÉZA
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TÁMOGATÁSÁVAL
KIADJA
A MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE
ELSŐ KÖTET
A KÖNYVEK BETŰSOROS JEGYZÉKE. TÉRKÉPEK ÉS ATLASZOK.
A SZERZŐK NÉVMUTATÓJA.
BUDAPEST.
MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE.
1908.
 
 
EDITOR’S PREFACE
The preceding cycle of Magyar Könyvészet” (Bibliographia Hungarica) closed with the year 1885. After Sándor Kiszlingstein, it was Géza Petrik excellent Hungarian bibliographer, formerly bookseller, who was commissioned again to compile the cumulative bibliography of the following 15 years period, 1886–1900. This bulky, two-volume compilation was published also by Magyar Könyvkereskedők Egyesülete (Society of Hungarian Booksellers), the covering page, however, indicated that the edition was sponsored by Magyar Tudományos Akadémia (Hungarian Academy of Sciences). In the compilation of this period’s national bibliography Dávid Székely, bookshop assistant took also an active part.
The first volume of the cumulation was made complete in 1908 and it contained in alphabetical order the entries of Hungarian books, maps and books of maps published in the period of 1886–1900, on 985 pages. This means the publication of an estimated amount of 30-34.000 entries. The use of the volume was greatly facilitated by the inclusion of the alphabetical authors’ list and that of translators and editors.
The year 1913 is indicated in the imprint of the second volume; this contains a subject index V. of 18 groups used up to that time was abandoned, and it was substituted by the modern, serviceable and useful subject-word system.
The bibliography published in the first volume bears, of course according to the modern mind, certain deficiencies: the foreign language material published in Hungary and the documents in Hungarian language or of Hungarian concern (so called Hungarica material) published abroad are not included in this cumulation either and it must be added that they could not at all be taken into consideration, as one single author could not undertake the registration and publication of a material of such an immense quantity. At that time the excellent compiler could not reckon upon the assistance of the official and state institutions in the registration of the publications.
Pál Gulyás, internationally known Hungarian bibliographer of the 20th century, slightly rebuked Géza Petrik for having enumerated the periodicals of this cycle only accordings to titles and for having ommitted their repertory according to contents. It is quite true that the contents analysis of the periodicals would have been much more useful for the scientific research work, but, in our view, Pál Gulyás was not right in this question: Géza Petrik with his only collaborator (Dávid Székely) was not able to meet the requirements of an analytical process set before them by the ever growing masses of book – and periodical production. It must not be considered as a mistake, yet it is regrettable that, contrary to Sándor Kiszlingstein’s 1876–1885 compilation, Géza Petrik could not choose but ommitting the bibliographical registration of the Hungarian dailies and weeklies.
The reasons for these apparent deficiencies are evident for everybody: one single bibliographer, even if so excellent and talented as Géza Petrik, could not comprehend the whole and all the small details of the modern national bibliography about the turn of the century.
It is much more the good qualities of this great work that should be appraised: on behalf of the present editor we quote a statement valid even today from Petrik’s own introduction:
For people who deal with bibliography even in a slight extent, it is superfluous to prove repeatedly the inevitable necessity of the publication of this work. In want of such a comprehensive list answering to all our questions, we cannot but only try to understand the literary production of the modern world. In the present days Hungarian literature cannot be surveyed solely on the basis of memory, uncomplete book-lists compiled for certain institutions and branches of learning. In order to get and offer a clear picture of it, we need a bibliographical mirror” extending to all details, favourizing but at the same time depriciating nothing.”
In our days, at the end of the sixties of our century, nothing more should be added to the above quotation.
 
KIADÓI ELŐSZÓ
A „Magyar Könyvészet (Bibliographia Hungarica)” megelőző ciklusa az 1885. évvel zárult. Az 1886–1900 évek közé eső újabb 15 éves összefoglalás szerkesztésére – Kiszlingstein Sándor után – ismét Petrik Géza, a könyvkereskedőként indult kiváló magyar bibliográfus kapott megbízást. Ez a nagy kétkötetes összefoglalás is a Magyar Könyvkereskedők Egyesületének kiadásában látott napvilágot, de a címlap már feltüntette, hogy ezúttal már a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jelent meg a magyar nemzeti bibliográfia eme újabb összefoglalása, aminek munkálataiban közreműködött Székely Dávid könyvkereskedő-segéd is.
Az összefoglalás első kötete 1908-ban vált teljessé s tartalmilag – természetesen ismét betűrendben az 18861900 közötti években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok címanyagát tartalmazta 985 lap terjedelemben. Ez hozzávetőleges számítás szerint már 30–34 000 tétel publikálását jelentette. A kötet használatát jelentősen megkönnyítette a szerzők, fordítók és szerkesztők betűsoros névmutatója.
A második kötet impresszumában az 1913. év szerepel, s ez a kötet igen tekintélyes terjedelemben, 465 lapon tárgymutatót bocsátott az olvasók és a kutatók használatára. Ez lényeges újítás volt: felhagyott az eddigi, 18 főcsoportos szakmutatóval, s korszerűbb, mozgékonyabb, a használat szempontjából kényelmesebb tárgyszavas rendszert hozott létre.
Ami magát az első kötetként megjelent bibliográfiát illeti, mai szemléletünk szerint természetesen vannak bizonyos hiányosságai. Nem lephet meg bennünket, ha ezeket felsoroljuk: a hazai nem magyar nyelvű kiadványokat, továbbá a külföldi magyar vagy magyar vonatkozású (ún. hungarica”) dokumentumokat ez a kumuláció sem veszi – de tegyük hozzá – nem is vehette figyelembe, hiszen egyetlen szerző ilyen hatalmas anyag nyilvántartására és publikálására nem vállalkozhatott. A kiadványok begyűjtésére, hivatali és állami szervezetek segítségére a kitűnő szerző akkoriban még nem támaszkodhatott.
Gulyás Pál, a magyarországi bibliográfia XX. századi, nemzetközileg ismert művelője némileg megrótta Petrik Gézát, hogy e ciklus folyóiratait csak címük szerint sorolta fel, s tartalmuk repertorizálását mellőzte. Igaz, jobb lett volna a periodikumok tartalmi analízisét is elvégezni, ez hasznára lett volna a tudományos kutatómunkának. De szerintünk az érdemes magyar bibliográfusnak, Gulyás Pálnak ebben a kérdésben nem volt igaza: Petrik Géza egyetlen kisegítő munkatárssal (Székely Dáviddal) az egyre növekvő könyv- és folyóiratkiadás áradatában állva nem tehetett eleget ennek az analitikus feltárásnak. Nem szabad hibául felrónunk, de azt mégis sajnáljuk, hogy Kiszlingstein Sándor 1876–1885. évi ciklikus összefoglalásától eltérően Petrik ezúttal kénytelen volt mellőzni a magyar heti- és napilapok bibliográfiai nyilvántartását.
E látszólagos hiányosságok természetes magyarázata ma mindnyájunk előtt világos: egyetlen bibliográfus – legyen annyira kitűnő és munkabíró is, mint Petrik Géza – a századforduló táján már nem foghatta át a modern nemzeti bibliográfia egészét, annak minden részletét.
Sokkal inkább értékeljük és becsüljük ma e hatalmas mű pozitívumait, s a jelenlegi kiadó részéről idézzük Petrik e nagy műve bevezetőjének egy ma is érvényes megállapítását: „Bibliográfiával csak valamicskét foglalkozó ember előtt fölösleges bizonygatni azt, hogy milyen halaszthatatlan szükség diktálta ennek a munkának a kiadását. Egy ilyen minden tekintetben kimerítő, minden kérdésre megfelelő jegyzék nélkül tisztára a sötétben tapogatózunk a legújabb idők irodalmi termelésének dolgában. A magyar irodalom ma már csak úgy a memóriára, vagy hiányos, egyes … és szakok érdekében szerkesztett könyvjegyzékekre támaszkodva – nem tekinthető át. Hogy tiszta képet kapjunk és adjunk róla, ahhoz minden részletre kiterjeszkedő, semmit se favorizáló, de viszont semmit se kicsinylő bibliográfiai tükörre van szükségünk.”
A kiadó részéről ma, századunk hatvanas éveinek végén ehhez a megállapításhoz többet már nem kell hozzáfűznünk.
 
KIADÓI ELŐSZÓ
»Irodalom bibliografia nélkül olyan, mint könyvtár lajstrom nélkül«, régi, de igaz mondás.
A magyar könyvkereskedők egylete tehát nagyon hasznos dolgot művelt, amikor elhatározta az 1860 óta megjelent magyar könyvek leltározását.
Ennek a munkálkodásnak immár harmadik kötetét nyujtjuk ezennel a magyar irodalommal foglalkozóknak, a magyar tudományos világnak, a magyar könyvkereskedőknek és mindazoknak, akik alkalomadtán tájékozódni akarnak az irodalom egyes ágaiban, egyes szerzők megjelent dolgozatait illetőleg, vagy akár csak egyes művek megjelenésének ideje, terjedelmük és áruk iránt.
Aki a három kötetet összehasonlítja, annak legott szembe tünik egyfelől irodalmunk fokozatos fejlődése, erősbödése, másfelől magának e bibliografiának kötetről kötetre való tökéletesedése.
Ha való is, hogy az egylet elsősorban a magyar könyvkereskedők számára adta ki és adja ki továbbra is a magyar irodalom bibliografiáját, kétségtelen, hogy ezzel nem megvetendő szolgálatot tett a nemzeti kulturának is. Ezt elismerte a Magyar Tudományos Akadémia is, amikor e vállalatot hathatós támogatásban részesítette.
A III. kötet második része az 1866–1900-ig megjelent irodalom szakszerű bibliografiája lesz, amennyiben ez időszak irodalmát egyfelől tudomány-szakok szerint csoportosítva, másfelől jelszavak (Schlagwort) szerint rendezve fogja közölni, teljesen hozzáférhetővé akarván így tenni egész irodalmunkat.
Itt van helyén megemlíteni, hogy a magyar könyvkereskedők egylete még egy más irányú bibliografia kiadását is tervezi. A magyar zeneművek jegyzékét 1850-től máig. Ha sikerül ezt a szándékát megvalósítani, bizonyára nem kevésbbé hasznos szolgálatot fog tehetni a magyar nemzeti kulturának.
 

 

Zsembery Gyula. Kirándulásom a Csóványosra. (939 m.) Különlenyomat a »Turisták Lapja« XII. évf.-ból. (8-r. 6 l.) Bpest, (é. n.) P… Zsembery Gyula. Magános bolyongás a Magas Tátrában. Különlenyomat a »Turisták Lapja« XII. évf.-ból. (n. 8-r. 22 l.) Bpest, (é. n.… Zsemley Oszkár. Vergődő szívek. Elbeszélések. (k. 8-r. 96 l.) Besztercebánya, 1899. Machold Fülöp. Zsengeri Samu, dr. Barmica-oktatás. A barmica előkészítésére szükséges szabályok s tantételek, barmica és iskolai beszédek, valam… Zsengeri Samu, dr. Hittani hármaskönyv nép-, polgári- és középiskolai zsidótanulók számára. I. kötet. Imák, szertartási jelvények… Zsibovszky Ernő. Biharmegye földrajza. Osztatlan népiskolák III. osztálya számára. (k. 8-r. 15 l.) Nagyvárad, 1897. Szent László … Zsidek Mihály. Két év a komáromi kath. legényegylet történetéből. (8-r. 23 l.) Komárom, 1897. Rónai Frigyes könyvny. Zsidók, Magyar –, a milleniumon. Művelődéstörténeti tanulmány. Szerkesztik Zichy Hermán gróf és Derestye Gy. M. Arcképekkel. (8-r… Zsigárdy Gyula. Kis világok, nagy világok. (8-r. 213 l.) Pozsony, 1888. Stampfel, Eder és Társai könyvny. Zsigárdy Gyula. Beszéd, melyet –, Galánthán 1896. október 25-én mondott. (8-r. 40 l.) Galántha, 1896. Első Galáthai Könyvnyomda r… Zsigmond M. József. A borkészítés és borkezelésről. A Kecskemétvidéki Gazdasági Egyesület felolvasásai. Felolvastatott 1899. janu… Zsigmond Sándor. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület 1899. május 24–27-én Debrecenben tartott gyűlésének jegyzőkönyve. (8-r. 150 … Zsilinszky Mihály. Az 1646-iki tanácskozmány. Ld.: Értekezések a történelmi tudományok köréből. XII. 9. Zsilinszky Mihály. Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány. Ld.: U. o. XIII. 1. Zsilinszky Mihály. Török János szerepe a linci békekötésben. Ld.: U. o. XIII. 4. Zsilinszky Mihály. Az eperjesi tanácskozmány. Ld.: U. o. XIII. 7. Zsilinszky Mihály. Az 1708-iki pozsonyi országgyűlés történetéhez. Ld.: Értekezések a történ. tudom. köréből. XIII. 11. Zsilinszky Mihály. Egy forradalmi zsinat története. (1705–1715.) (n. 8-r. IV és 134 l.) Bpest, 1889. Hornyánszky Viktor. 2.80 Zsilinszky Mihály. Az egyetemes történelem főbb eseményei életirati vázlatokban. Vezérfonala történelem első tanításához. I. rész… Zsilinszky Mihály. A széptan előcsarnoka. A szépet kedvelő ifjúság és általában minden műveltek számára. (8-r. 110 l.) Bpest, 189… Zsilinszky Mihály. A linci békekötés és az 1647-ki vallásügyi törvéyncikkek története. (8-r. IX és 460 l.) Bpest, 1890. Hornyánsz… Zsilinszky Mihály. Csongrád vármegye főispánjai. Tekintettel a vármegyei rendszer fejlődésére. (8-r. 85 l.) Bpest, 1891. Athenaeu… Zsilinszky Mihály. Keresztény hit- és erkölcstan főgymnasiumi és főreáltanodai protestáns ifjúság számára. A 2. kiadást sajtó alá… Zsilinszky Mihály. A magyar orszgágyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformációtól kezdve. II. kötet. A bécsi békekötéstől a linci… Zsilinszky Mihály. Emlékbeszéd Haán Lajos tagról. Ld.: Emlékbeszédek. VII. 9. Zsilinszky Mihály. Széchenyi és a nemzetiségi kérdés. Irta és a t. Akadémia LIV. közgyűlésén felolvasta –. Különlenyomat a »Nemze… Zsilinszky Mihály. Taine Hippolyt Adolf mint történetíró. Ld.: Értekezések a történeti tud. köréből. XVI. 5. Zsilinszky Mihály. Kupeczky János. Ld.: Olcsó könyvtár. Új sorozat. 141. Zsilinszky Mihály. Tájékoztató a külföldi egyetemeken magyarhoni protestáns ifjak számára tett alapítványi ösztöndíjakról. (8-r. … Zsilinszky Mihály. Csongrád vármegye története. II. rész. (n. 8-r. 336 l.) Budapest, 1897. Lampel Róbert. 6.– Zsilinszky Mihály. Kermann Dániel evangelikus püspök élete és művei. 1663–1740. (8-r. 116 l.) Bpest, 1890. Kókai Lajos bizom. –.80 Zsilinszky Mihály. Emlékbeszéd Szathmáry György r. tag fölött. Ld.: Emlékbeszédek. X. 2. Zsilinszky Mihály. Megnyitó beszéd, melyet – tartotta bányai evang. egyházkerület 1900. szept. 5-re egybehívott közgyülésén. (8-r… Zsinat. Az ev. ref. –, és tiszántúli ev. ref. egyházkerület felhívása, Debrecen szab. kir. város társadalmáank 1893. évi október … Zsindely István. Számtan a gymnasiumok I–III. osztályai számára. A magyarországi ev. ref. egyház egyetemes konventje által 1884-b… Zsindely István. Természettan az elemi népiskolák számára, a rokon tantárgyakra tekintettel. 2. kiadás. (8-r. 138 l.) Sárospatak,… Zsindely István. Emlékbeszéd a sárospataki ev. ref. főiskola által a magyar állam ezeréves fennállása alkalmából 1896. május hó 9… Zsindely István, dr. A lovagi intézmény. (8-r. 137 l.) Bpest, 1893. Kókai Lajos. 2.40 Zsindely István, dr. Magyar alkotmány az anjouk és Zsigmond alatt. (8-r. 312 l.) Sárospatak, 1899. (Bpest, Grill Károly bizom.) 5… Zsingor Mihály. Magyar-német tornaszótár. Ld:. Maurer János. Zsingor Mihály. Torna-lexikon. Kiadja a magyarországi tornaegyletek szövetsége. 98 ábrával. (8-r. IV és 133 l.) Budapest, 1896. K… Zsitvay János. Néhány szó a középiskolai rajzoktatás új tantervéhez. (8-r. 9 l.) Selmecbánya, 1898. Joerges Ágost özv. és fia kön… Zsitvay János. Minták a szabadkézi rajzoláshoz. 4 füzet. (4-r. 25, 25, 25, 25 l.) Selmecbánya, 1899. Joerges Ág. özv. és fia. 4.– Zsitvay Leó. A meghatalmazott által elkövetett csalás. Ld.: Magyar jogászegyl. értekezések. 107. Zsitvay Leó. A magyar sajtójog mai érvényében. (1900. év. Gyakorlati kézikönyv. (k. 8-r. IV és 209 l.) Bpest, 1900. Grill Károly.… Zsoldos Benő. Magyarázó jegyzetek C. Sallustius Catilinájához. (8-r.) Sárospatak, Trócsányi Bertalan. 1.60 Zsoldos Benő. A latin irodalomtörténet vázlatos áttekintése. Készítette –. Kézirat gyanánt. (8-r. 34 és 1 l.) Sárospatak, 1898. N… Zsoldos Károly. Hasznos ismeretek a gyakorlati tanítás köréből. (8-r. 120 l.) Nagy-Tapolcsány, 1892. Ny. Placzkó Gyula nyomdájába… Zsolozsma, Kis –, Jézus szentséges szívéről, melyet latinból magyarra fordított és a főt. kalocsai érseki hatóságnak 1898. aug. h… Zsoltár, Kis –, Lelki énekek gyűjteménye házi és gyülekezeti használatra. Németből. (8-r. 196 l.) Bpest, 1893. Budapesti baptista… Zsoltárok. A vasárnapi, ünnepi és a Boldogságos Szűz Mária vecsernyéihez. Kiadja Horkay Gyula. (k. 8-r. 15 l.) Nagy-Károly, 1897.… Zsoltárok könyve. A –. (16-r. 133 l.) Bpest, 1889. Brit és külföldi biblia-társulat. U. a. (16-r. 133 l.) Bpest, 1893. U. o. U. a… Zsögöd Benő, dr. Magyar magánjogi jegyzetek. 3 részben. I., általános rész. 2. kiadás. (4-r. 208, 19 és 1 l.) Bpest, 1895. Politz… Zsögöd Benő, dr. Törvénytervezet a törvényes örökösödésről. Adalékok az általános magánjogi törvénykönyvek hazai önálló irányban … Zsögöd Benő, dr. A magyar magájog tanítása a budapesti egyetemen és a nemzeti irány. Válasz Holló Lajos képviselő képviselőházi f… Zsögöd Benő, dr. Öröklött és szerzett vagyon. Függelékül: A kiskorúak utáni törvényes öröklésről. 2. kiadás. Sajtó alá rendezte d… Zsögöd Benő, dr. Fejezetek kötelmi jogunk köréből. I. kötet. (n. 8-r. XXI és 823 l.) Bpest, 1898. Athenaeum. 16.– 2. javított kia… Zsögöd Benő, dr. Magánjogi tanulmányok, tervezetek és kisebb dolgozatok. Főként az öröklési, kereskedelmi és családi jog köréből.… Zubriczky Aladár, dr. Mária – teremtett eszménykép. Az esztergomi érseki főhatóság jóváhagyásával. (k. 8-r. 101 l.) Esztergom, 19… Zaurek Antal. Betűbonctan. Az írva-olvasás tanításának mesterfogásai. (8-r. 59 l.) Bpest, 1897. Ifj. Nagel Ottó. 1.– Zubriczky Endre. Magyar szépírási minták, iskolai és magánhasználatra módszertanilag kidolgozva. 11. kiadás. (12 l.) Bpest, 1891.… Zubriczky Endre. Német szépírási minták, iskolai és magánhasználatra módszertanilag kidolgozva. 11. kiadás. (12 l.) Bpest, 1891. … Zuckerkadl E., dr. Útmutató a boncolásban. Fordította dr. Baján. (k. 8-r. 64 l.) Bpest, 1892. Gerő és Kostyál. 2.40 Zulavszki Andor. Utasítás a hírszerző és biztosító járőrök számára kérdés és feleletekben. 3. kiadás. (k. 8-r. 65 és 1 l.) Nagysz… Zunft Antal. Magyar könyvészet. Bibliographia hungarica. 1885. Jegyzéke az 1885. évben megjelent új vagy újólag kiadott magyar kö… Zunz Lipót emlékezete. Kiadja az országos rabbiképző-intézet felső tanfolyamának theológiai egylete. (8-r. 63 l.) Bpest, 1886. Fr… Zúz Pál. Az avar közt. Kuruc idők. Vegyes versek. (k. 8-r. 164 l.) Rozsnyó, 1900. Szerző tulajdona. 3.– Zűrzavar. Parlamenti –. Ld.: Livius. Zvér Endre. Krisztus urunk hét szava. Ld.: Hitszónoklati folyóirat. VII. évf. Zwillinger Hugó. Újabb törekvések a laryngológia és rhinológia terén. Különlenyomat a »Gyógyászat«-ból. (n. 8-r. 12 l.) 1896. Fra… Térképek és atlaszok Pótlások

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages