1901–1910/I

Teljes szövegű keresés

1901–1910/I
BIBLOGRAPHIA HUNGARIAE
Series editionum stereotyparum
MAGYARORSZÁGI KÖNYVÉSZET
Hasonmás kiadások sorozata
1901–1910
Volumen
I.
kötet
Edidit
BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIAE
A FRANCISCO SZÉCHÉNYI FUNDATA
Közreadja
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
 
MAGYAR KÖNYVÉSZET
1901–1910.
AZ 1901–1910. ÉVEKBEN MEGJELENT MAGYAR
KÖNYVEK, FOLYÓIRATOK, ATLASZOK ÉS TÉRKÉPEK
ÖSSZEÁLLITÁSA
A TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATOK REPERTORIUMÁVAL.
SZERKESZTETTE
PETRIK GÉZA.
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TÁMOGATÁSÁVAL
KIADJA
A MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE
ELSŐ KÖTET
A–K
BUDAPEST.
MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE.
1917.
 
 
EDITOR’S PREFACE
The last number of Géza Petrik’s monumental life-work is the 1901–1910 cycle of Magyar Könyvészet (Bibliographia Hungarica) comprising the bibliographical data of the Hungarian books, periodicals, newspapers, atlases and maps published during the aforesaid period. The two bulky volumes of 757 and 928 pages resp. were again published by the Society of Hungarian Booksellers and the publication was sponsored by the Hungarian Academy of Sciences. Unfortunately the subject word index could not appear due to the World War I. and the V. work from the point of view of history of learning. Géza Petrik’s collaborators should be commemorated: as the preface of the 1917 January edition says, János Izák and Kálmán Márton had collected the material and acted as technical collaborators, the co-editor of Nos. 15-22 of volume II. was Imre Barcza, reknown Hungarian bibliographer.
Why did Imre Barcza have to act as co-editor in the last numbers of this great work?
At this point the bibliographers of the National Széchényi Library lay down the pen and pay silently tribute to the memory of one of the greatest masters of the history of Hungarian national bibliography: Géza Petrik, excellent man of learning and expert of books died in 1925 at the age of 80 and the concluding numbers of the second volume of his last great work had to be left of Imre Barcza’s care.
The present editor feels his duty to quote the lines of appreciation of the late director of the National Library, Dániel Havrán, published in the 1925. volume of Magyar Könyvszemle: He was a daily visitor in our library, going on with his work with persistence and love. His enormous will-power attempted to face the weakness of the old age… Alas! The burden of 80 years forced him to abandon working, his weak constitution refused further work, the untiring man had to retire to rest. He had accomplished an extremely important life-work, and left behind a respectful memory!”
To these few lines of commemoration the following should be added: Besides having performed a useful life-work, the excellent scientist had worked actively on the history of the Hungarian national bibliography. He deserves the appreciation and gratitude not only of the cultivators of the history of books but also of those of the history of Hungarian learning.
The first volume (letters A–K) of this last and partly posthumous work of Géza Petrik’s appeared in 1917, and the second (letters L–Z) in 1928, altogether on 1691 leaves, comprising approx. of more than 76.000 entries.
Pál Gulyás – late bibliographer of the National Széchényi Library – in his handbook of the history of bibliography (Budapest, 1942) could not stop enumerating in the editor’s preface the deficiencies in Géza Petrik’s great work (there are too many entries with the indication without year of publication”, many misprints, etc.) Nevertheless, even the prejudiced Pál Gulyás could not help admitting: it is, however, meritorious that Géza Petrik included here again the repertory of scientific periodicals.” But at this point it is Géza Petrik who is the most competent to speak: in the preface to his work he remembers that when 40 years before he had set to the compilation of the cycles of the Hungarian national bibliography, his world-wide known contemporary, dr. Mór Kármán, (1842-1915) university professor, pedagogue and expert in policy of education advised him not to stick to the registration only of the independent works published in book-form, but he should enumerate also the works published in the periodicals, for, even if we can orientate in the abundance of books, the world of the periodicals remains terra incognita”, so far as bibliographies will not facilitate the location of articles.
The co-operation between Géza Petrik and dr. Mór Kármán is of utmost interest from the viewpoint of the history of learning: the outstanding expert of pedagogy and policy of education and the compiler of the Hungarian national bibliography strived for the same aim: I took Kármán’s advice – says Petrik –, and observed it when compiling” Magyar Könyv” 1860–1875 and Magyarország Bibliográphiája” 1712–1860.
Unfortunately the Society of Hungarian Booksellers had no financial means to support the works of compilation and publication of a detailed periodicals’ repertory for the following 25 years, but the 1901-1910 part of the cycle realized again the original objective by the financial aid of the Hungarian Academy of Sciences, which rendered possible, as Petrik says, to emphasize the importance of the periodicals and the high niveau of the Hungarian science.
On the occasion of the unchanged re-publication of the last volumes of Géza Petrik’s life-work by the National Széchényi Library, Géza Petrik’s dedication of lyrical tone attached to the 1917 volume of this cycle, can, by no means, be forgotten: I offer this work, – possibly the last in my life, – to the memory of my father, János Jakab Petrik, late Director of the Protestant lyceum in Sopron, and preacher of the Hungarian congregation, who by imbuing me with the love for the book”, guided my whole life’s activity.”
Indeed, the ardent love for books helped first the young bookseller, later the learned researcher of international bibliography known and respected all over Europe, in accomplishing his life-work.
 
KIADÓI ELŐSZÓ
Petrik Géza nagy bibliográfiai életművének utolsó monumentuma a „Magyar Könyvészet (Bibliographia Hungarica)” 1901–1910. évi ciklusa volt, mely a jelzett évkörben megjelent magyar könyvek, hírlapok és folyóiratok, továbbá atlaszok és térképek összeállítását tartalmazta. A két terjedelmes kötetet (757, ill. 928 p.) szintén a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete adta ki, ezúttal is a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. A tárgyszavas mutató – az első világháború és az azt követő anyagi, gazdasági nehézségek miatt – sajnos, már nem láthatott napvilágot.
Mielőtt e kötetek tudománytörténeti jelentőségét elemeznénk, szokásunkhoz híven – bevezetőül – jegyezzük fel Petrik neve mellé a további közreműködőket: az 1917. január elején kelt előszó szerint Izák János és Márton Kálmán voltak az anyaggyűjtő és technikai munkatársak, majd a 2. kötet 15–22. füzeteinek társszerzője az ismert magyar bibliográfus, Barcza Imre volt.
Miért kellett Barcza Imrének, mint társ-szerkesztőnek jegyeznie e nagy munka utolsó füzeteit?
A kiadást gondozó Országos Széchényi Könyvtár ma dolgozó bibliográfusai itt egy percre csendben leteszik a tollat és emlékeznek a magyar nemzeti bibliográfia történetének egyik legnagyobb egyéniségére, Petrik Gézára: a kiváló tudós és könyvismerő 1925-ben, 80 éves korában meghalt, s utolsó nagy műve második kötetének utolsó számait már Barcza Imrének kellett gondoznia…
A mai kiadó köteles idézni nemzeti könyvtárunk egykori ismert vezető munkatársának, Havrán Dánielnek a „Magyar Könyvszemle” című folyóirat 1925. évi folyamában írt méltató sorait Petrik Gézáról: „Könyvtárunknak mindennapos vendége volt, munkáját szeretettel s kitartással folytatta. Nagy akaratereje dacolni próbált a magas kor gyengeségeivel… Mindhiába! 80 év terhével a munkát abba kellett hagynia, a fizikum fölmondta a szolgálatot, a fáradhatatlan munkásnak pihenőre kellett térnie. Hasznos munkát végzett, jó emléket hagyott maga után!”
Mi ehhez még azt fűzzük hozzá: nemcsak hasznos munkát végzett, de a magyar nemzeti bibliográfia történetének kiemelkedő tudós művelője, volt, akinek nemcsak a könyvtörténet, hanem a magyar tudománytörténet is nagy elismeréssel és hálával tartozik.
Visszatérve Petrik Géza eme utolsó és részben posthumus-művére, az első kötet (A–K betűk) 1917-ben, a második pedig (L–Z) 1928-ban jelent meg, összesen 1691 lap terjedelemben, s hozzávetőlegesen több mint 76 000 bibliográfiai adatot (művet) publikált.
Gulyás Pál – a magyar nemzeti könyvtár elhunyt bibliográfusa – a kiadói előszavakban már idézett bibliográfiatörténeti kézikönyvében (Budapest, 1942.) nem győzött negatívumokat felsorolni Petrik Géza e nagy művével kapcsolatban (sok benne az „év nélkül” jelzett kiadvány, sajtóhiba stb.). De még a nyilván elfogultan bíráló Gulyás Pál is kénytelen volt elismerni: „…ellenben dicsérendő, hogy Petrik itt újból kiterjeszkedik a tudományos folyóiratok repertorizálására.” De itt inkább adjuk át a szót a kitűnő szerzőnek, Petriknek: műve előszavában leírja, hogy midőn negyven évvel annak előtte hozzálátott nemzeti bibliográfiai ciklusainak szerkesztéséhez, világszerte ismert kortársa, dr. Kármán Mór (1843–1915) egyetemi tanár, pedagógus és kultúrpolitikus tanácsolta neki, hogy ne szorítkozzék csak az önállóan, könyv alakban megjelent művek regisztrálására, hanem sorolja fel a folyóiratokban közölt publikációkat is, mert ha a könyvek „tömkelegében” valahogy lehet is tájékozódni, de az időszaki sajtó „terra incognita” marad mindaddig, amíg nem állanak rendelkezésre a visszakeresésre alkalmas mutatók.
Tudománytörténeti szempontból igen érdekes ez az együttműködés: a pedagógia és a művelődéspolitika kiváló tudósa és a nemzeti bibliográfia művelője azonos célokat vallott. „Megfogadtam a tanácsot – írja Petrik – s így készült el az 1860–1875. évi „Magyar Könyvészet” és ugyancsak így az 1712–1860. időszak irodalmát felölelő „Magyarország Bibliographiája”.
A kiadást lehetővé tevő Magyar Könyvkereskedők Egyesületének anyagi helyzete nem engedte meg, hogy a következő 25 év könyvészeti összeállításánál a periodikumok részletes repertorizálását végre lehessen hajtani, de az 1901–1910. évi ciklus – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – ismét realizálhatta az eredeti célkitűzést, s ennek megfelelően – mint Petrik jelezte – „szépen kidomborodik időszaki sajtónk jelentősége és a magyar tudományosság magas színvonala.”
Midőn Petrik Géza nagy életművének utolsó köteteit az Országos Széchényi Könyvtár változatlan lenyomatban ismét útjára bocsátja, köteles idézni e ciklus 1917-ben megjelent kötetének lírai hangvételű dedikációját Petrik megfogalmazásában: „Ezt a munkámat – talán már az utolsót – édesatyám, Petrik János Jakab, a soproni ág. hitv. ev. lyceum volt igazgatója, és a magyar gyülekezet hitszónoka emlékének szentelem…, aki, belém oltva a „könyv” iránt való szeretetet, irányította egész életemre kiható működésemet.”
Valóban, a könyv iránti olthatatlan szeretet vezette a fiatal könyvkereskedőt, majd a nemzetközi bibliográfia Európa-szerte ismert és becsült tudós kutatóját nagy életműve megalkotásában.
 
ELŐSZÓ.
Negyven esztendővel ezelőtt, mikor hozzáfogtam az újabb magyar irodalom „leltározásához”, néhai dr. Kármán Mór egyetemi tanár azt tanácsolta, hogy ne szorítkozzam csak az önállóan, könyvalakban megjelent művek regisztrálására, hanem soroljam föl a folyóiratokban közölt dolgozatokat is, mert a létező könyvtárjegyzékek alapján csak tájékozódhatunk valahogyan a könyvek tömkelegében, de az időszaki sajtó „Terra incognita” marad előttünk mindaddig, míg nincsen megfelelő útmutatónk hozzá.
Megfogadtam a tanácsot s így készült el az 1860–1875. évi „Magyar Könyvészet” és ugyancsak így az 1712–1860. időszak irodalmát felölelő „Magyarország Bibliographiája.”
A Magyar Könyvkereskedők Egyesületének anyagi helyzete nem engedte meg, hogy a következő 25 évi könyvészet összeállításánál ugyanaz a rendszer érvényesüljön, de érezve bibliographiánknak ezt a szépséghibáját, ennél a munkámnál a Magyar tud. Akadémia támogatásával megint csak jól bevált rendszeremet alkalmazhatom. Tudományos folyóirataink nagy mennyisége miatt ugyan nem veszek föl mindent, ez túllépné a vállalat keretét, de olyan bő választékban közlöm a folyóiratok színe-javát, hogy a tárgyi-mutatóval együtt 3 vaskos kötetre terjedő munkában így is szépen kidomborodik időszaki sajtónk jelentősége és a magyar tudományosság magas színvonala.
A folyóirati cikkek gyűjtésében segítségemre volt Izák János nyug. tanítóképző-intézeti tanár is, míg az igen terhes reviziót Márton Kálmán kollégám végezte. Buzgó és lelkiismeretes működésükért ezúttal is hálás köszönetemet fejezem ki.
 
Budapest, 1917. január elején.
 
Petrik Géza.
 
 

 

Ágh Géza, Földrajz a polgári leányiskolák számára. I. kötet. Földrajzi alapismeretek. Magyarország. Európa. 94 ábrával és 15, rés… Ágh Lajos. A nemezis. Elbeszélés. (8-r. 23 l.) Szt-Gotthárd, (é. n.) Wellisch Béla. Ágner Lajos. Vachott Sándor élete és költészete. Irodalomtörténeti tanulmány. (8-r. 67 l.) Bpest, 1901. Rózsa K. és neje kvny. Ágner Lajos. Olasz ég alatt. (8-r. 95 l.) Bpest, 1902. Rózsa Kálmán és neje kvny. Ágner Lajos. Ferenczy Teréz emlékezete. Egy magyar költőnő élete és költészete. (8-r. 165 és 2 l.) B.-Gyarmat, (1904) B.-gyarmati… Ágner Lajos. A japánság súlya és törekvése. A jászberényi kir. áll. főgymn. 1904/5. évi értesítőjéből. (8-r. 20 l.) Jászberény, 1… Ágner Lajos. Kölcsönös hatások a hazai nyelvek közt. Ld.: Nyelvészeti füzetek. 19. Ágoston Gyula. Az eksztázis, mint a lélek rejtett tulajdonságainak megismerési módja. (8-r. 52 l.) Bpest, (é. n.) Fuchs S. kvny. Ágoston Károly. Mária hű leánya. Störmann B. után. 2. kiadás. (8-r. 532 l.) Eperjes, 1904. Ny. Kósch Árpád. Ágoston Miklós. A filokszera által elpusztított szőlőterületek felújításának módjai. (8-r. 26 l.) Komárom, (é. n.) Spitzer Sándor… Ágoston Péter, dr. A magánjog módszere. Különlenyomat a »Jogtudományi Közlöny« 1903. évfolyamából. (8-r. 16 l.) Bpest, 1903. Poli… Ágoston Péter. A tulajdonjog alaptanai. (n. 8-r. VIII, 407 l.) Bpest, 1903. Politzer Zs. és fia. 5.– Ágoston Péter. Causa traditionis. Kiadja a nagyváradi jogászegylet. (8-r. 30 l.) Bpest, 1903. Pallas r.-t. könyvny. Ágoston Péter. A zálogjog általános tanai, kapcsolatosan azok fejlődésével. (8-r. 160 l.) N.-várad, 1906. (Bpest, Politzer-féle k… Ágoston Péter. A magyar zálogjog története. (8-r. 66 l.) Bpest, 1905. Politzer-féle kkv. 2.– Ágoston Péter. A jogügyleti akaratról. Magánjogdogmatikai tanulmány. Különlenyomat a »Jogállam« 1905. évi 9. számából. (8-r. 24 l… Ágoston Péter. A sztrájk büntetése. (8-r. 73 l.) N.-várad, 1908. Sebő Imre. 1.– Ágoston Péter. A sztrájk jogalapja. Ld.: Jogászegyleti értek. 271. 276. Ágoston Péter. A munka rabsága. (8-r. 162 l.) Nagyvárad, 1909. Sonnenfeld Adolf kvny. 3.– Ágoston Péter (II.) Községi politika. Referatum, amelyet a magyarorsz. szociáldemokrata párt 1910. március hó 27–30. napján megta… Ágoston Péter (II.) A szekularizáció. Ld.: Természet és társad. 2. Ágoston Péter (II.) Clausula rebus sic stantibus. Különlenyomat a Jogállam-ból. (8-r. 12 l.) Bpest, (é. n.) Franklin-Társulat ny. Ágoston Péter (II.) A rangsor, mint jog. Ld.: Jogászegyleti értek. 246. Ágostonné Jenny Edit és Wehnerné Parall Olga. Magyar olvasókönyv a polgári leányiskolák I. osztálya számára. (n. 8-r. 160 l.) Bpe… Ágotai Béla. Vezérfonal a földrajz tanításához. Módszeres útmutatás Ágotai Béla és Kogutowicz Manó Budapest székesfőváros elemi n… Ágotai Lajos. Notice sommaire sur l’école de dessin appliqué a l’industrie de la ville de Budapest (8-r. 16 l.) Bpest, 1906. Impr… Agrár-album. Kiadja a »Hazánk« szerkesztősége. IV. évfolyam. 1901. (8-r. 130 és 30 l.) Bpest, (é. n.) Európa kvny. V. évfolyam. 1… Agrárius. Frázis nélkül. Nyilt szó a gazdákhoz a kiegyezés kérdéséről. (8-r. 15 l.) Bpest, 1898. Feldmann M. ny. Kire szavazzon a… Agrárius. A mai Magyarország és az általános választójog. Irta –. (8-r.) Bpest, 1910. Gazdaszövetség. Agrárizmus. Az –, harca a kereskedelem és ipar ellen. Egy kereskedő véleménye. (8-r. 83 l.) Bpest (é. n.) Hungária kvny. Agrárpárt, Magyar –! Választási programm. Javaslat. (8-r. 12 l.) Nyitram (é. n.) (Bpest, ifj. Nágel Ottó). –.30 Agrárprogramm. (8-r. 12 l.) Bpest, (é. n.) Stephaneum ny. U. a. (8-r. 8 l.) Bpest, (é. n.) U. o. Agrár-törzskönyv, Országos –. V. kötet. (n. 8-r. 360 l. és 17 mell.) Bpest, 1910. Athenaeum r.-t. kvny. Águcz Lajos. Kölcsönös hatások a hazai nyelvek közt. Ld.: Nyelvészeti füzetek. 19. Agyagási Károly, dr. Orvos és közönség. Etika. (8-r. 47 l.) Mvásárhely, 1905. Szerző sajátja. Reichardsperg és társa bizom. 1.– Agyagási Károly, dr. Szováta. Fürdői ismertetés és gyógyító javallatok. (8-r. 54 l. és 2 tábla.) Mvásárhely, 1908. Benkő László. … Ágyú, A tábori –, kérdése az Osztrák-Magyar Monarchiában. (k. 4-r. 40 l.) Wien, 1903. Cs. és kir. államnyomda. (Grill K. bizom. B… Ágyúdörgés között. Irták Szerelemhegyi Tivadar, Solymossy Sándor, Bánfi János és Tábori Róbert. Ld.: Hazafias kvtár. IV. Ágyúöntő, A hős –. (8-r. 8 l.) Bpest, 1910. Rózsa Kálmán és neje r.-t. Ahavat Cion. A Máramaros, Szatmár, Bereg-Ugocsa vármegyék területén működő cionista szervezetek hiv. közlönye. Szerkeszti Kaufman… Áhitat, Gyónási –. (8-r. 21 l.) Orosháza, (é. n.) Pless N. Áhitat, gyakorlatai imák és énekekben a r. kath. ifjúság épülésére. (k. 8-r. 336 l.) Eperjes, 1903. Kósch Árpád kvny. Ahmed Rászim bej. Az élet gondja. Regény. törökből fordította és bevezetéssel ellátta d.r Vincze Frigyes. (8-r. 67 l.) Kolozsvár,… Ahn-Erényi gyakorlati tanfolyama a német nyelv gyors, alapos és könnyű megtanulására. Nyelvtani jegyzetekkel ellátva és a felső n… Aho János. A tiszteletes asszony. Ld.: Legjobb könyvek. 92. Ahó János. Újabb forgácsok. Ld.: Olcsó kvtár. 1225–1227. Ahol az arany terem. Elbeszélés. Irta Krónikás. (8-r. 31 l.) Bpest, Löbl Dávid és fia. –.30 Aiglon. Songes d’opium. Opium-álmok. Rajzolta Sassy Attila, az előszót Rónai Mihály irta. (4-r. 24 l.) Bpest, (1909.) Világosság … Aigner Adolf. A kir. Curia és a margittai mandátum. (8-r. 30 l.) Bpest, 1902. Franklin-Társulat ny. Aigner Lajos. Magyarország lepkéi, tekintettel Európa többi országának lepkefaunájára. A Berge-féle lepkekönyv képeivel. A Berger… Aimard Gusztáv. Az arkanzasi hódvadászok. Ifjúsági regény. Fordította Dévay Leó. (8-r. 285 l.) Nagyszeben, 1910. Budovszky L. 4.50 Aischylos. Ld. Aeschylos. Ajándék-könyvecske az 1901-ik évre. Jó gyermekeknek adja az Országos Állatvédő-Egyesület Budapesten. III. évfolyam. (8-r. 64 l.) … Ajkay Zoltán, dr. Az Ehrlich-féle oltások és a Wassermann-reactio. Különlenyomat a »Honvédorvos«-ból. (8-r. 8 l.) Bpest, 1910. Ajkay Zoltán, dr. Adatok a typhus-epidémiák keletkezéséhez. Különlenyomat a »Gyógyászat« 1909. folyamából. (8-r.) Bpest, 1909. Fr… Ajtai K. Sándor. Ld.: Ajtay. Ájtatosság, Énekes és imádságos –, a váci megyebeli kr. katholikus hívek számára. Gyöngyörűséges imádságok és énekek sz. képekkel… Ájtatosság, Háromnapi –, a campocavallói hétfájdalmú szűz Anya tiszteletére. (8-r. 17 l.) Keszthely, 1903. Sujánszky József kvny.… Ájtatosság, A jubileumi teljes búcsu alkalmával végzendő –. (8-r. 31 l.) Eger, 1902. Érseki lyceumi kvny. Ájtatosság, Keresztúti –. (8-r. 24 l.) Miskolc, 1904. Szelényi és Társa kvny. U. a. (8-r. 19 l.) Kézdivásárhely, 1904. Túróczi Is… Ájtatosság, Kilencnapi –, Páli szent Vincéhez. (16-r. 14 l.) Bpest, 1904. Lázáristák, Gát u. 6. sz. Ájtatosság, Május hónapra való –. (8-r. 9 l.) Kalocsa, 1904. Werner Ferenc. Ájtatosság, Pünkösdi –, jobban mondva hétfői könyvecske a vigasztaló szent lélek tiszteletére. (k. 8-r. 48 l.) Bpest, (é. n.) »Al… Ájtatosság, Szent Anna tiszteletére a búcsú nyolcad alatt a Szent Anna templomban. (8-r. 12 l.) Bpest, 1901. Ny. Bagó Márton és F… Ájtatosság, Páduai szent Antalhoz –, minden bajunkban. (8-r. 30 l.) Bpest, (é. n.) Bartalits Imre. Ájtatosság, Szent keresztúti. Kiadja a budapesti Kármelita-zárda. (8-r. 54 l.) Bpest, 1902. Stephaneum ny. Ájtatosság, A szent keresztúti –. (8-r. 19 l.) Bpest, 1907. Bartalits Imre. Ájtatosság, Szent keresztúti –, a szt. Kapucinus atyák templomában. 3. kiadás. (8-r. 32 l.) Pozsony, é. n. Részvény-nyomda. Ájtatosság könyve. Imák és énekek a katholikus ifjúság számára. Az esztergomi egyházm. főh. 3773–1903. sz. engedelmével. (16-r. 2… Ájtatossági gyakorlatok. Oktató imádságos könyv a katholikus nép számára. 2., javított kiadás. (k. 8-r, 540, 4 l.) Kassa, 1905. V… Ájtatosságok, Közös–. Devotiones communes. (4-r. 27 l.) Miskolc, 1901. Szelényi és Társa kvny. Ájtatosságok, A szombathelyi szt. Ferencrendiek zárdatemplomában végezni szokott délesti –. (k. 8-r. 48 l.) Szombathely, 1906. Gá… Ajtay Aladár. Beszámoló beszéd. Elmondotta –. Hátszegen 1910. február 27-én. (8-r.) Hátszeg, 1910. Mester János kvny. Ajtay József, dr. Harc a hegemóniáért. A magyar-osztrák monarchia válsága. Történeti, fajnépességi és gazdasági szempontból irta … Ajtay József, dr. A választási reform. (8-r. 136 l.) Bpest, 1908. Kilián Frigyes utóda. 2.– Ajtay József, dr. The hungarian question. Translated from the hungarian by Ilona and L. Arthur Gineer. (8-r.) Bahill-on Sea, 1908. Ajtay József, dr. A magyarság fejlődése az utolsó 200 év alatt. Ld.: Az Országos Szövetség kvtára. 1. Ajtai K. Sándor, dr. Beszéd, mellyel a budapesti kir. magy. tud. egyetem rektori székét az 1906., 1907. tanévi beiktatási ünnepél… Ajtai K. Sándor, dr. Ünnepi beszéd, melyet a budapesti kir. magy. tud. egyetem újjáalakításának alkalmából 1907. május hó 13-án m… Ajtai K. Sándor, dr. Az egyetem története 1906–07-ben. Beszéd, melylyel – rektori méltóságáról beszámolt 1907. szept. 22-ikén. (8… Ajtai Rezső. Paedagogiumi tanulmányok. A székesfővárosi elemi iskolák új tanítás-tervezete. Jellemképzés. Földrajztanításunk. A g… Ajtay Sándor. Az aradi és csanádi egyesült vasútak tulajdonát képező erdőbirtok gazdasági viszonyainak rövid ismertetése. Az Orsz… Akadémia. A budapesti kereskedelmi –, 1859–1907. Emlékkönyv. Az intézet fönnállásának félszázados évfordulója alkalmából szerkesz… Akadémia. A kolozsvári kereskedelmi –. (8-r. 30 l.) Kolozsvár, (1901.) ajtai K. Albert ny. Akadémia. A Magyar Tudományos –. Alapszabályok és ügyrend. (8-r. 275 l.) Bpest, 1901. Franklin-Társulat ny. Akadémia. A Magyar Tudományos –. alapszabályai és ügyrendje. (8-r. 170 l.) Bpest, 1908. Franklin-Társulat ny. Akadémia. A Magyar Tudományos –, Széchenyi-emlékünnepe, 1010. május 1. tartott ünnepélyes közülésén. (n. 8-r. 45 l.) Bpest, 1910.… Akadémia. A M. Tud. –, történelmi bizottságának oklevél-másolatai. Ld.: Óvári. Akadémiai Almanach, Magyar Tudományos –, polgári és csillagászati naptárral (MDCCCCI–MCMX. évekre. (8-r.) Budapest, 1901–1910. Ak… Akadémiai Értesítő. A Magyar Tud. Akadémia megbízásából szerkeszti Szily Kálmán és dr. Heinrich Gusztáv. XI–XX. kötet és 12 füzet… Akantisz Viktor. Japáni mesék az ifjúság számára. (8-r. 148 l. és 4 kép.) Bpest, 1901. Szent-István-Társulat. Kötve 2.40 Akantisz Viktor. A vizfestés alapvonalai. (8-r. 38 és 2 l.) Bpest, 1904. Elek Lipót kvny. Akantisz Viktor. Az olajfestészet. (8-r. 40 l.) Bpest, 1904. Elek Lipót kvny. Akczió, Ipari –, a Székelyföldön. Ld.: Ipari akczió. Akczió, A székely –. Ld.: Székely akczió. Akit ártatlanul halálra itéltek. Regény. (8-r. 120 l.) Bpest, 1907. Rózsa Kálmán és neje. Aknay B. Politikai számtan. Ld.: Keresked. zsebkvtár. 11–12. Aknay Tibor. Bende Gábor és egyéb rajzok. (8-r. 91 l.) Bpest, 1906. Pátria r.-t. ny. (Ákos István.) A gyógypedagógiai oktatás illető törvényes rendelkezések a külföldön. Különlenyomat a Magyar Gyógypedagógia 1909. … Aktuális könyvtár. Szerkesztette Szomaházy István. 1–5. szám. (8-r.) Bpest, 1909–1910. A Nap kiadóhiv. I. szám. Godányi Zoltán. R…

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages