1901–1910/I

Teljes szövegű keresés

1901–1910/I
BIBLOGRAPHIA HUNGARIAE
Series editionum stereotyparum
MAGYARORSZÁGI KÖNYVÉSZET
Hasonmás kiadások sorozata
1901–1910
Volumen
I.
kötet
Edidit
BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIAE
A FRANCISCO SZÉCHÉNYI FUNDATA
Közreadja
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
 
MAGYAR KÖNYVÉSZET
1901–1910.
AZ 1901–1910. ÉVEKBEN MEGJELENT MAGYAR
KÖNYVEK, FOLYÓIRATOK, ATLASZOK ÉS TÉRKÉPEK
ÖSSZEÁLLITÁSA
A TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATOK REPERTORIUMÁVAL.
SZERKESZTETTE
PETRIK GÉZA.
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TÁMOGATÁSÁVAL
KIADJA
A MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE
ELSŐ KÖTET
A–K
BUDAPEST.
MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE.
1917.
 
 
EDITOR’S PREFACE
The last number of Géza Petrik’s monumental life-work is the 1901–1910 cycle of Magyar Könyvészet (Bibliographia Hungarica) comprising the bibliographical data of the Hungarian books, periodicals, newspapers, atlases and maps published during the aforesaid period. The two bulky volumes of 757 and 928 pages resp. were again published by the Society of Hungarian Booksellers and the publication was sponsored by the Hungarian Academy of Sciences. Unfortunately the subject word index could not appear due to the World War I. and the V. work from the point of view of history of learning. Géza Petrik’s collaborators should be commemorated: as the preface of the 1917 January edition says, János Izák and Kálmán Márton had collected the material and acted as technical collaborators, the co-editor of Nos. 15-22 of volume II. was Imre Barcza, reknown Hungarian bibliographer.
Why did Imre Barcza have to act as co-editor in the last numbers of this great work?
At this point the bibliographers of the National Széchényi Library lay down the pen and pay silently tribute to the memory of one of the greatest masters of the history of Hungarian national bibliography: Géza Petrik, excellent man of learning and expert of books died in 1925 at the age of 80 and the concluding numbers of the second volume of his last great work had to be left of Imre Barcza’s care.
The present editor feels his duty to quote the lines of appreciation of the late director of the National Library, Dániel Havrán, published in the 1925. volume of Magyar Könyvszemle: He was a daily visitor in our library, going on with his work with persistence and love. His enormous will-power attempted to face the weakness of the old age… Alas! The burden of 80 years forced him to abandon working, his weak constitution refused further work, the untiring man had to retire to rest. He had accomplished an extremely important life-work, and left behind a respectful memory!”
To these few lines of commemoration the following should be added: Besides having performed a useful life-work, the excellent scientist had worked actively on the history of the Hungarian national bibliography. He deserves the appreciation and gratitude not only of the cultivators of the history of books but also of those of the history of Hungarian learning.
The first volume (letters A–K) of this last and partly posthumous work of Géza Petrik’s appeared in 1917, and the second (letters L–Z) in 1928, altogether on 1691 leaves, comprising approx. of more than 76.000 entries.
Pál Gulyás – late bibliographer of the National Széchényi Library – in his handbook of the history of bibliography (Budapest, 1942) could not stop enumerating in the editor’s preface the deficiencies in Géza Petrik’s great work (there are too many entries with the indication without year of publication”, many misprints, etc.) Nevertheless, even the prejudiced Pál Gulyás could not help admitting: it is, however, meritorious that Géza Petrik included here again the repertory of scientific periodicals.” But at this point it is Géza Petrik who is the most competent to speak: in the preface to his work he remembers that when 40 years before he had set to the compilation of the cycles of the Hungarian national bibliography, his world-wide known contemporary, dr. Mór Kármán, (1842-1915) university professor, pedagogue and expert in policy of education advised him not to stick to the registration only of the independent works published in book-form, but he should enumerate also the works published in the periodicals, for, even if we can orientate in the abundance of books, the world of the periodicals remains terra incognita”, so far as bibliographies will not facilitate the location of articles.
The co-operation between Géza Petrik and dr. Mór Kármán is of utmost interest from the viewpoint of the history of learning: the outstanding expert of pedagogy and policy of education and the compiler of the Hungarian national bibliography strived for the same aim: I took Kármán’s advice – says Petrik –, and observed it when compiling” Magyar Könyv” 1860–1875 and Magyarország Bibliográphiája” 1712–1860.
Unfortunately the Society of Hungarian Booksellers had no financial means to support the works of compilation and publication of a detailed periodicals’ repertory for the following 25 years, but the 1901-1910 part of the cycle realized again the original objective by the financial aid of the Hungarian Academy of Sciences, which rendered possible, as Petrik says, to emphasize the importance of the periodicals and the high niveau of the Hungarian science.
On the occasion of the unchanged re-publication of the last volumes of Géza Petrik’s life-work by the National Széchényi Library, Géza Petrik’s dedication of lyrical tone attached to the 1917 volume of this cycle, can, by no means, be forgotten: I offer this work, – possibly the last in my life, – to the memory of my father, János Jakab Petrik, late Director of the Protestant lyceum in Sopron, and preacher of the Hungarian congregation, who by imbuing me with the love for the book”, guided my whole life’s activity.”
Indeed, the ardent love for books helped first the young bookseller, later the learned researcher of international bibliography known and respected all over Europe, in accomplishing his life-work.
 
KIADÓI ELŐSZÓ
Petrik Géza nagy bibliográfiai életművének utolsó monumentuma a „Magyar Könyvészet (Bibliographia Hungarica)” 1901–1910. évi ciklusa volt, mely a jelzett évkörben megjelent magyar könyvek, hírlapok és folyóiratok, továbbá atlaszok és térképek összeállítását tartalmazta. A két terjedelmes kötetet (757, ill. 928 p.) szintén a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete adta ki, ezúttal is a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. A tárgyszavas mutató – az első világháború és az azt követő anyagi, gazdasági nehézségek miatt – sajnos, már nem láthatott napvilágot.
Mielőtt e kötetek tudománytörténeti jelentőségét elemeznénk, szokásunkhoz híven – bevezetőül – jegyezzük fel Petrik neve mellé a további közreműködőket: az 1917. január elején kelt előszó szerint Izák János és Márton Kálmán voltak az anyaggyűjtő és technikai munkatársak, majd a 2. kötet 15–22. füzeteinek társszerzője az ismert magyar bibliográfus, Barcza Imre volt.
Miért kellett Barcza Imrének, mint társ-szerkesztőnek jegyeznie e nagy munka utolsó füzeteit?
A kiadást gondozó Országos Széchényi Könyvtár ma dolgozó bibliográfusai itt egy percre csendben leteszik a tollat és emlékeznek a magyar nemzeti bibliográfia történetének egyik legnagyobb egyéniségére, Petrik Gézára: a kiváló tudós és könyvismerő 1925-ben, 80 éves korában meghalt, s utolsó nagy műve második kötetének utolsó számait már Barcza Imrének kellett gondoznia…
A mai kiadó köteles idézni nemzeti könyvtárunk egykori ismert vezető munkatársának, Havrán Dánielnek a „Magyar Könyvszemle” című folyóirat 1925. évi folyamában írt méltató sorait Petrik Gézáról: „Könyvtárunknak mindennapos vendége volt, munkáját szeretettel s kitartással folytatta. Nagy akaratereje dacolni próbált a magas kor gyengeségeivel… Mindhiába! 80 év terhével a munkát abba kellett hagynia, a fizikum fölmondta a szolgálatot, a fáradhatatlan munkásnak pihenőre kellett térnie. Hasznos munkát végzett, jó emléket hagyott maga után!”
Mi ehhez még azt fűzzük hozzá: nemcsak hasznos munkát végzett, de a magyar nemzeti bibliográfia történetének kiemelkedő tudós művelője, volt, akinek nemcsak a könyvtörténet, hanem a magyar tudománytörténet is nagy elismeréssel és hálával tartozik.
Visszatérve Petrik Géza eme utolsó és részben posthumus-művére, az első kötet (A–K betűk) 1917-ben, a második pedig (L–Z) 1928-ban jelent meg, összesen 1691 lap terjedelemben, s hozzávetőlegesen több mint 76 000 bibliográfiai adatot (művet) publikált.
Gulyás Pál – a magyar nemzeti könyvtár elhunyt bibliográfusa – a kiadói előszavakban már idézett bibliográfiatörténeti kézikönyvében (Budapest, 1942.) nem győzött negatívumokat felsorolni Petrik Géza e nagy művével kapcsolatban (sok benne az „év nélkül” jelzett kiadvány, sajtóhiba stb.). De még a nyilván elfogultan bíráló Gulyás Pál is kénytelen volt elismerni: „…ellenben dicsérendő, hogy Petrik itt újból kiterjeszkedik a tudományos folyóiratok repertorizálására.” De itt inkább adjuk át a szót a kitűnő szerzőnek, Petriknek: műve előszavában leírja, hogy midőn negyven évvel annak előtte hozzálátott nemzeti bibliográfiai ciklusainak szerkesztéséhez, világszerte ismert kortársa, dr. Kármán Mór (1843–1915) egyetemi tanár, pedagógus és kultúrpolitikus tanácsolta neki, hogy ne szorítkozzék csak az önállóan, könyv alakban megjelent művek regisztrálására, hanem sorolja fel a folyóiratokban közölt publikációkat is, mert ha a könyvek „tömkelegében” valahogy lehet is tájékozódni, de az időszaki sajtó „terra incognita” marad mindaddig, amíg nem állanak rendelkezésre a visszakeresésre alkalmas mutatók.
Tudománytörténeti szempontból igen érdekes ez az együttműködés: a pedagógia és a művelődéspolitika kiváló tudósa és a nemzeti bibliográfia művelője azonos célokat vallott. „Megfogadtam a tanácsot – írja Petrik – s így készült el az 1860–1875. évi „Magyar Könyvészet” és ugyancsak így az 1712–1860. időszak irodalmát felölelő „Magyarország Bibliographiája”.
A kiadást lehetővé tevő Magyar Könyvkereskedők Egyesületének anyagi helyzete nem engedte meg, hogy a következő 25 év könyvészeti összeállításánál a periodikumok részletes repertorizálását végre lehessen hajtani, de az 1901–1910. évi ciklus – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – ismét realizálhatta az eredeti célkitűzést, s ennek megfelelően – mint Petrik jelezte – „szépen kidomborodik időszaki sajtónk jelentősége és a magyar tudományosság magas színvonala.”
Midőn Petrik Géza nagy életművének utolsó köteteit az Országos Széchényi Könyvtár változatlan lenyomatban ismét útjára bocsátja, köteles idézni e ciklus 1917-ben megjelent kötetének lírai hangvételű dedikációját Petrik megfogalmazásában: „Ezt a munkámat – talán már az utolsót – édesatyám, Petrik János Jakab, a soproni ág. hitv. ev. lyceum volt igazgatója, és a magyar gyülekezet hitszónoka emlékének szentelem…, aki, belém oltva a „könyv” iránt való szeretetet, irányította egész életemre kiható működésemet.”
Valóban, a könyv iránti olthatatlan szeretet vezette a fiatal könyvkereskedőt, majd a nemzetközi bibliográfia Európa-szerte ismert és becsült tudós kutatóját nagy életműve megalkotásában.
 
ELŐSZÓ.
Negyven esztendővel ezelőtt, mikor hozzáfogtam az újabb magyar irodalom „leltározásához”, néhai dr. Kármán Mór egyetemi tanár azt tanácsolta, hogy ne szorítkozzam csak az önállóan, könyvalakban megjelent művek regisztrálására, hanem soroljam föl a folyóiratokban közölt dolgozatokat is, mert a létező könyvtárjegyzékek alapján csak tájékozódhatunk valahogyan a könyvek tömkelegében, de az időszaki sajtó „Terra incognita” marad előttünk mindaddig, míg nincsen megfelelő útmutatónk hozzá.
Megfogadtam a tanácsot s így készült el az 1860–1875. évi „Magyar Könyvészet” és ugyancsak így az 1712–1860. időszak irodalmát felölelő „Magyarország Bibliographiája.”
A Magyar Könyvkereskedők Egyesületének anyagi helyzete nem engedte meg, hogy a következő 25 évi könyvészet összeállításánál ugyanaz a rendszer érvényesüljön, de érezve bibliographiánknak ezt a szépséghibáját, ennél a munkámnál a Magyar tud. Akadémia támogatásával megint csak jól bevált rendszeremet alkalmazhatom. Tudományos folyóirataink nagy mennyisége miatt ugyan nem veszek föl mindent, ez túllépné a vállalat keretét, de olyan bő választékban közlöm a folyóiratok színe-javát, hogy a tárgyi-mutatóval együtt 3 vaskos kötetre terjedő munkában így is szépen kidomborodik időszaki sajtónk jelentősége és a magyar tudományosság magas színvonala.
A folyóirati cikkek gyűjtésében segítségemre volt Izák János nyug. tanítóképző-intézeti tanár is, míg az igen terhes reviziót Márton Kálmán kollégám végezte. Buzgó és lelkiismeretes működésükért ezúttal is hálás köszönetemet fejezem ki.
 
Budapest, 1917. január elején.
 
Petrik Géza.
 
 

 

Kucsera Ferenc. Egyházi beszéd, melyet Szent István … ünnepén Bécsben … mondott. (8-r. 16 l.) Eger, 1902. Érseki lyceumi kvny. Kucsera Ferenc. Urnapi szentbeszéd. (8-r. 11 l.) Bpest, 1905. Stephaneum kvny. Kucsera Ferenc. Jubileumi szent beszéd, melyet … sz. Erzsébet … születésének hétszázados évfordulóján mondott –. (8-r. 15 l.) Bpe… Kudora János. A magyar katholikus egyházi beszéd irodalmának ezeréves története. (8-r. XI, 298 l.) Bpest, 1902. A szerző kiadása,… Kudora János. Emlékbeszéd Szendy György fölött. Mondotta Ipolyságon –. (8-r.7 l.) Ipolyság, 1906. Neumann-nyda. Kudora János. Ünnepi beszéd, melyet a budavári koronázó templomban szent István király ünnepén mondott 1906. évi augusztus 20-án.… Kudora János. A kritika itélete az alábbi munkáról: A magyar katholikus egyházi beszéd irodalmának ezer éves története. 896–1896.… Kudora Károly egyetemi könyvtár-őr irodalmi és könyvtári működése 1874–1899. (8-r. 4 l.) Bpest, (é. n.) Athenaeum r.-t. ny. Kudora Károly. Jogi könyvtár. A jog- és államtudományi irodalom műszavak szerint rendezett könyvészete 1867–1910. (n. 8-r. 246 l.… Kudrun. Hősköltemény. Középfelnémetből fordította Kőrös Endre. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. (n. 8-r. 268 l.) Bpest, 1910. Frankli… Kugler Alajos. A soproni színészet története. (8-r. 46 l.) Sopron, 1909. Petőfi kvny. r.-t. Kugler Alajos. Vezet Sopronmegye és Sopron sz. kir. város egyesített múzeumában. (8-r. 59 l. 1 mell.) Sopron,(é. n.) Röttig Guszt… Kugler Géza. A legújabb és legteljesebb gyakorlati nagy budapesti szakácskönyv és házi cukrászat. 6. kiadás. (8-r. XIV, 424 l.) B… Kugler Géza. A képviselőház a mult és a jelen ülésszakban. 1892–1897., 1896–1901. (8-r. V, 130 l.) Bpest, 1901. Kugler Mihály. Budapest–világváros és az erzsébetvárosi új sugárút. (8-r. 13 l.) Bpest, (é. n.) Belvárosi kvny. –.50 Kugyeray Ede, dr. Posta-, távirda- és távbeszélő szabályrendeletek gyűjteménye.1897–1907. Lezárva az 1906. évi P. T. R. T.-a 53. … Kuhar-Durlen Ágostné, Faber Friderika, dr. Néhány »606«-tal kezelt esetről. Különleny. a »Gyógyászat«-ból. (8-r. 5 l.) Bpest, 191… Kuhn Gyula és Gánóczy Sándor. Vezérfonal. Kézikönyv az 1905. évi 47577. számú magas pénzügyminiszteri rendelettel kijelölt tanany… Kukoricatermelés. A modern –, és annak eszközei. (8-r. 115, 1 l.) Bpest, (é. n.) Hornyánszky Viktor kvny. Kukuljevič József. A madarak védelméről. (8-r. 30 l.) Bpest, 12903. Krammer és Ehrhardt kvny. Kukuljevič József. Adatok a házi sertés (sus scrofa domestica Gray) és a vadsertés (sus scrofa L.) orrkorongjának bonctanához és … Kukuljevič József. Magyarország madárvédelmének története, fejlődése és jelenlegi állapota. Függelékül: Utmutatás a gyakorlati ma… Kukuljevič József. Ethika és gyakorlati állatvédelem. (8-r. 20 l.) Nyíregyháza, 1907. Jóba Elek kvny. Kukuljevič József. Madárvédelem gyakorlati szempontból. (2-r. 11, 1 l.) Bpest, 1907. »Pátria« r.-t. kvny. Kukuljevič József. Tanulmány a berni szarvasmarháról. Hazai berni tenyészeteink ismertetése. Előszóval ellátta Monostori Károly. … Kukuljevič József. Az ethicai madárvédelemről és az állatvédelemről általában. (4-r. 16 l.) Kecskemét, (é. n.) I. Kecskeméti Hirl… Kukuljevič József. A legjobb csapda apró rágcsálók tömeges fogására. Különleny. a »Mezőgazdák«-ból. (4-r. 8 l.) Bpest, (é. n.) »P… Kulcsár Endre. Kossuth Lajos élete. (8-r. 20 l.) Debrecen, 1902. Debrecen város kvny. Kulcsár Gyula. A magyaros írásművészet főkérdései. Ld.: Nyelvészeti füzetek. 54. Kulinyi József. Fészekrakás előtt. Elbeszélések, novellák. (8-r. 157 l.) Bpest, 1909. Singer és Wolfner. 2.– Kulinyi Zsigmond. Szeged ujkora. Ld.: Reizner János: Szeged története. Kullervó énekei. A finn néphagyomány alapján szerkesztette Krohn Gyula. A Kisfaludy-Társaság pályázatán a Széher-Árpád-díjjal jut… Kulturmunka.- Egy évi –. A torontálvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület évi jelentése 1907. évben végzett munkásságáról. (8-r… Kulturpalota. A nyitrai –. Á F. M. K. E. elnökségének fölterjesztése a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsához. (8-r. 22 l.) N… Kumlik Emil, dr. Művészeti divatok. A »Pozsonyi Toldy-Kör« 1903. évi pályázatán 100 koronával díjazott felolvasás. Különleny. a »… (Kumlik Emil, dr.) A »Pozsonyi Toldy-Kör« harminc éves története. A »Nyugatmagyarországi Hiradó« politikai napilapban megjelent t… Kumlik Emil, dr. A szabadságharc pozsonyi vértanúi. Pozsony szereplése 1848/49-ben. A pozsonyi tizenhárom. Egyéb pozsonyi itélete… Kumlik Emil, dr. Pozsony szab. kir.város közkönyvtárának címjegyzéke (8-r. 349 l.) Pozsony, 1906. Steiner Zsigmond bz. 2.50 Kumlik Emil, dr. I–IV. pótfüzet. (8-r. VII, 95., V, 57., VI, 102., VIII, 66 l.) Pozsony, 1907–1910. U. o. Kumlik Emil, dr. Romer Ferenc Flóris élete és működése. 4 arcképpel, 2 hasonmással. (8-r. 3, 118, 2 l. és 4 tábla.) Pozsony, 1907… Kumlik Emil, dr. Helyi önkormányzat a magyarországi róm. kath. egyházban. A pozsonyi r. kath. hitközség autonomiájának mibenléte,… Kumlik Emil, dr. Adalékok a pozsonyi országgyűlések történetéhez. (1825–1848.) (n. 8-r. 134 l.) Pozsony, (é. n.) Stampfel Hugó bi… Kún Alajos. Földrajz. Ld.: Farkas Sándor. Kún Anna. Ld.: Bőgősné. Kún Béla, dr. Kálvin egyházalkotmánytana. (8-r. 80 l.) Debrecen, 1906. Hegedüs és Sándor. 1.20 Kún Béla, dr. A debreceni egyetem tervezete. (8-r. 39 l.) Debrecen, 1907. Debrecen város kvny. váll. Kún Béla, dr. Magyar református egyházalkotmány. (8-r. IV, 351 l.) Debrecen, 1908. Hegedüs és Sándor. 7– Kún Béla, dr. Bevezetés a jog- és államtudományokba. Ld.: Tudományos zsebkvtár. 102. Kún Béla, dr., és Láday István. A fiatalkorúak kriminalitása ellen való küzdelem Magyarországon. Közzéteszi a m. kir. Igazságügym… Kún Béla, dr. La lutte contre la criminalité des mineurs en Hongrie. Publié par le ministère royal hongr. de la jutice. (8-r. VII… Kún Géza gróf. Ld.: Kuun. Kún István gróf hátrahagyott költeményei. (8-r. 4, 120 l. 1 arckép.) Kolozsvár 1905. Gomos Ferenc kvny. Kún József. Kék hegyek. Versek. (k. 8-r. 143 l.) Bpest, 1909. Singer és Wolfner. 2.50 Kún József, dr., Barabási parlamenti házszabályok. Politikai tanulmány. (8-r. 259 l.) Bpest, 1907. Franklin-Társulat. 5.– Kún József, dr. Nép, nemzet, nemzetiség. Politikai tanulmány. (n. 8-r. 175 l.) Bpest, 1908. Franklin-Társulat. 5.– Kún Kálmán. Tükördarabok a történelemből. (8-r. 175 l.) Paks, 1909. Rosenbaum Ignác. 2 K, Vászonba kötve. 3.– Kún László. A magyar dal. I–V. köt. Ezer magyar népdal. Összegyűjtötte, kiválogatta, zongorára és énekhangra harmonizálta K. L. (… Kún László (II.). Róm. kath. szertartástan. (8-r. 47 l.) Kolozsvár, (é. n.) Szent Bonaventur kvny. Kún László (III.). Fülöp Sándor és Csath András. Olvasókönyv a gazdasági és általános ismétlő iskolák számára. A nmélt. földmível… Kún Zoltán, dr. Népszerű értekezések a kórnemző bakteriumok életműködéséről s az általok okozott fertőző betegségek elleni védeke… Kún Zoltán, dr. Rövid utasítás nem halottkémek részére. (8-r. 16 l.) Sárospatak, 1905. Ref. főiskolai kvny. Kún Szabó Gyula. A debreceni főiskolai felsőbb tanulók könyvtárának könyvjegyzéke az 1903. évben. (8-r.) Debrecen, 1904. Debrecen… Kuna Jenő. A kis honmentő. Színmű öt felvonás és három jelenetben. (8-r. 88 l.) Szeged, (é. n.) Engel Lajos kvny. Kuncz Aladár. Toldy Ferenc. (k. 8-r. 102 l.) Bpest, 1907. Szent István-Társulat bizom. 2.– Kuncz Ignác. A nemzetállam tankönyve. 3., bővített kiadás. (8-r. XIX, 439 l.) Kolozsvár, 1902. Stein János. 7.50 Kuncz Jenő, dr. Fővárosunk háztartásáról. (8-r. 16 l.) Bpest, (1902.) Pesti könyvny. r.-t. Kuncz Jenő, dr. Gabonaelővételek és árúuzsora. (8-r. 30 l.) Bpest, (1903.) Bpesti Hirlap kvny. Kuncz Jenő, dr. Bálványok bolondja. Színmű 4 felvonásban. (8-r. 104 l.) Győr, 1908. »Pannonia« kvny. Kuncz Jenő, dr. A munka. Tanulmány. (8-r. XI, 382 l.) Bpest, (1901.) Kilián Fr. utóda. 6.– Kuncz Jenő, dr. Az igazságos jog. Ld.: Értekezések a társadalomtud. köréből. XIII. 2. Kuncz Jenő, dr. A jog. Ld.: M. Jogászegylet kkiadóv. I. 1. Kuncz Ödön, dr. A részvénytársaság védelme igazgatósági tagjainak egyéni érdekeivel szemben. Különleny. az »Erdélyrészi Jogi Közl… Kuncz Ödön, dr. A felmentésadás a részvényjogban. Különleny. a »Kereskedelmi Jog«-ból. (8-r. 79 l.) Bpest, 1909. Orsz. Közp. Közs… Kundt Ernő, dr. Lenau és a természet. (8-r. 158 l.) Bpest, 1908. Lampel R. r.-t. szort. 2.40 Kunetz Oszkár. A pilocarpin azonossági reactiói. (8-r. 16 l.) Bpest, (é. n.) Orsz. Közp. Községi ny. r.-t. Kunfalvi Nándor. Az első építő-ipari orsz. kongresszus története. (8-r. 89, 236 l.) Bpest, 1901. Wellesz és Krammer kvny. 3.– Kunfalvi Nándor. Csevegések aktuális munkáskérdésekről. (8-r. 24 l.) Bpest, 1904. Pallas r.-t. ny. Kúnfalvi Rezső. Középiskolai oktatás az Egyesült-Államokban. (8-r. 55 l.) Zalaegerszeg, 1903. Unger Antal kvny. Kúnfélegyházi nagy képes naptár. 1905. évre. I. évfolyam. Szerkeszti Eötvös-Nagy Imre. (8-r. 64, XVI, 22 l.) Kecskemét, 1905. Els… Kunfy Adolf. Itáliában a magyar légiónál. (8-r. 89, 1 l. 17 képmell.) Bpest, 1910. Kilián Frigyes utóda biz. 3.– Kúnfi Zsigmond. Toldy Ferenc. Irodalomtörténeti tanulmány. Különlenyomat az »Irodalomtört. Közlemények«-ből. (8-r. 36 l.) Bpest, … (Kúnfi Zsigmond.) Ki tanítja és ki tanítsa a magyar népet? (8-r. 22 l.) Bpest, 1908. Márkus Samu kvny. Kúnfi Zsigmond. Választójog és tömegsztrájk. – beszéde 1908. dec. 6. Budapesten. (8-r. 40 l.) Bpest, (é. n.) Világosság kvny. Kúnfi Zsigmond. A francia kulturharc. Ld.: huszadik század kvtára. 14. Kúnfi Zsigmond. Népoktatásunk és bűnei. Ld.: Természet és társad. 5. Kúnhegyesi nagy kún-magyarok kalendarioma az 1904. esztendőre. I. évfolyam. Szerkesztette Török Imre. (8-r. 72, 13, 3 l.) Kúnhegy… Kúnhegyi Fenc. A malomszámvitel és kezelés kézikönyve kis- és középmalmok használatára. (8-r. 148, 12 l.) Bpest, 1904. A szerző s… (Kunitzer Károly.) Jogtudományi Szabad egyetem. Feszítsd meg! Reflexiók. (2-r. 7, 1 l.) Bpest, (é. n.) Kaufmann J. és Társa ny. Kúnos Ignác, dr. Janua linguae ottomanicae. Oszmán-török nyelvkönyv. Nyelvtan, szótár, olvasmányok. (8-r. VIII, 530, 80 l.) Bpest… Kúnos Ignác, dr. Adalékok a jarkendi (keletázsiai) törökség ismeretéhez. (8-r. 70 l.) Bpest, 1906. Franklin-Társulat ny. Kúnos Ignác, dr. Forty-four turkish fairy tales. Collected and translated by –, with illustrations by Willy Pogány. (4-r. XI, 362… Kúnos Ignác, dr. Ada-kálei török népdalok.Ld.: Értekezések a nyelvtud. köréből. XIX. 7. Kúnszentmárton nagyközség szervezési szabályrendelete. (8-r. 26 l.) Kúnszentmiklós, 1899. Csanády József kvny. Kunszt János. Úti jegyzetek s tapasztalásaim a magyar orvosok és természetvizsgálók Kolozsvárt tartott XXXII. gyűlése alkalmával.… Kunszt János. Idegen írók költeményei. Fordította –. (k. 8-r. 110, 2 l.) Losonc, 1904. Losonczi Sándor kvny. (Szerző sajátja.) (Kunszt János.) Úti jegyzetek s tapasztalásaim a magyar orvosok és természetvizsgálók Pozsonyban tartott XXXIV-ik gyűlése alkalmá… Kuntner Róbert. Könyvviteltan felső kreskedelmi iskolák számára és magánhasználatra. I. rész. Alapismeretek. (n. 8-r. 87, 59 l.) … Kuntze. Polyglott. A magyar Angolországban. Új, könnyű módszer az angol nyelvnek tanár nélkül való azonnali megtanulására, a kiej… Kuntze. A magyar Olaszországban. Új, könnyű módszer az olasz nyelvnek tanár nélkül való azonnali megtanulására, a kiejtés pontos … Kuntze. A magyar Portugáliában és Braziliában. Új, könnyű módszer a portugál nyelvnek tanár nélkül való azonnali megtanulására, a…

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem