XXXVIII. kötet. Szerk. Wartha Vince közreműködésével Csopey László, Gorka Sándor, Ilosvay Lajos és Paszlavszky József. 145 rajzza…
XXXVIII. kötet. Szerk. Wartha Vince közreműködésével Csopey László, Gorka Sándor, Ilosvay Lajos és Paszlavszky József. 145 rajzzal. (XVI, 784 l.) 1906.
Nagyobb értekezések:
Báthy Zsigmond. Törpe népekről. (2 rajzzal.)
Bogdánfy Ödön. Magyarország vízi erői.
A Simplon-alagút fúrása. (6 ábrával.) Közli Cs. J.
Csemez József. A tüzelő anyagok kihasználása a mai hőerőgépekben.
Csopey László, ifj. Az alvás élettana.
Darmady Zoltán. A megöregedés.
Detre László. A baktériumos egérirtásról.
Entz Géza id. A legegyszerűbb állat. (Amoeba.) (12 rajzzal.)
Entz Géza id. Az édesvízi hidra. (13 rajzzal.)
Feldmann Bódog ifj. A félelem.
Gabnay Ferenc H. Elpusztult erdők. (5 rajzzal.)
Győry Tibor. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosó társai betegségéről, haláláról.
Halmi Gyula. Az alkoholtól mentes italokról.
Halmi Gyula. A gyümölcskonzervekről.
Halmi Gyula. A kókuszzsírról.
Hutyra Ferenc. Láthatatlan élő lények.
Hütti Ernő. Konyha-chemia.
Hütti Ernő. Folyékony kristályok és kristályos folyadékok. (8 rajzzal.)
Kaiser Károly. A lóhús.
Kreybig Rezső. A technika legújabb eszközei a hadviselésben. (20 rajzzal.)
Láng Miksa. A sovány tej értékesítéséről.
Marikovszky György. Hőgyes Endre. (Arcképpel.)
Pauer Károly. Az alpesi sport és veszedelmei. (7 képpel.)
Méhely Lajos. A vihart és földrengést jelző állatokról.
Schafarzik Ferenc. A courričres-i bányaszerencsétlenség. (6 rajzzal.)
Ströcker Alajos. Orvosi növények gyüjtése.
Szilárd Béla. A kősókristályok színének okáról.
Than Ervin. A hütőgépekről. (4 rajzzal.)
Török Aurél. A Lombroso-féle bűnügyi embertan alapeszméjéről.
Török Aurél. Az eolythokról, mint a legrégibb emberi szerszámokról. (15 rajzzal.)
Zaitschek Arthur. Az élelmiszerek konzerválása.
Zemplén Győző. Az elektromágneses tömegről.
Zemplén Győző. A Nobel-díjjal kitüntetett t ermészettudósok I. Leonard Fülöp. – II. Becquerel Henry. – Koch Róbert. Arcképekkel.
Zemplén Győző. Pierre Curie. (Arcképpel.)
Zemplén Győző. Drude és Holtzmann. (Arcképekkel.)
Zemplén Győző. A patináról.
Nagyobb értekezések:
Báthy Zsigmond. Törpe népekről. (2 rajzzal.)
Bogdánfy Ödön. Magyarország vízi erői.
A Simplon-alagút fúrása. (6 ábrával.) Közli Cs. J.
Csemez József. A tüzelő anyagok kihasználása a mai hőerőgépekben.
Csopey László, ifj. Az alvás élettana.
Darmady Zoltán. A megöregedés.
Detre László. A baktériumos egérirtásról.
Entz Géza id. A legegyszerűbb állat. (Amoeba.) (12 rajzzal.)
Entz Géza id. Az édesvízi hidra. (13 rajzzal.)
Feldmann Bódog ifj. A félelem.
Gabnay Ferenc H. Elpusztult erdők. (5 rajzzal.)
Győry Tibor. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosó társai betegségéről, haláláról.
Halmi Gyula. Az alkoholtól mentes italokról.
Halmi Gyula. A gyümölcskonzervekről.
Halmi Gyula. A kókuszzsírról.
Hutyra Ferenc. Láthatatlan élő lények.
Hütti Ernő. Konyha-chemia.
Hütti Ernő. Folyékony kristályok és kristályos folyadékok. (8 rajzzal.)
Kaiser Károly. A lóhús.
Kreybig Rezső. A technika legújabb eszközei a hadviselésben. (20 rajzzal.)
Láng Miksa. A sovány tej értékesítéséről.
Marikovszky György. Hőgyes Endre. (Arcképpel.)
Pauer Károly. Az alpesi sport és veszedelmei. (7 képpel.)
Méhely Lajos. A vihart és földrengést jelző állatokról.
Schafarzik Ferenc. A courričres-i bányaszerencsétlenség. (6 rajzzal.)
Ströcker Alajos. Orvosi növények gyüjtése.
Szilárd Béla. A kősókristályok színének okáról.
Than Ervin. A hütőgépekről. (4 rajzzal.)
Török Aurél. A Lombroso-féle bűnügyi embertan alapeszméjéről.
Török Aurél. Az eolythokról, mint a legrégibb emberi szerszámokról. (15 rajzzal.)
Zaitschek Arthur. Az élelmiszerek konzerválása.
Zemplén Győző. Az elektromágneses tömegről.
Zemplén Győző. A Nobel-díjjal kitüntetett t ermészettudósok I. Leonard Fülöp. – II. Becquerel Henry. – Koch Róbert. Arcképekkel.
Zemplén Győző. Pierre Curie. (Arcképpel.)
Zemplén Győző. Drude és Holtzmann. (Arcképekkel.)
Zemplén Győző. A patináról.
