EURÓPAI ÉS HAZAI ELŐZMÉNYEK
17EURÓPAI ÉS HAZAI ELŐZMÉNYEK
Az időszaki sajtó – miképpen e fogalomnak a magyar és számos más nyelvben meglévő elnevezése is bizonyítja – szoros kapcsolatban van a nyomtatással, a „sajtó”-val: Gutenberg találmánya természetesen alapvető feltétele volt a modern hírlap- és folyóiratirodalom kialakulásának. Célunk az, hogy ennek a két legáltalánosabb periodikus sajtóterméknek magyarországi kezdeteit, kifejlődését és az 1848-as polgári forradalom előtti történetét bemutassuk.
Mégis utalnunk kell arra, hogy a nyomtatott sajtó e két legfontosabb képviselője mellett, voltak és vannak egyéb, sok szempontból velük rokonságot mutató kommunikációs eszközök is: a Gutenberg előtti időkben éppúgy, mint napjainkban. A publicisztikának ezek a korai, illetve legmodernebb formái – a nyilvánosságnak szánt szóbeli és kézírásos közlések különböző, primitív kezdeteitől az elektronikus tömegkommunikációs eszközökig – nem tartoznak ugyan tárgyunkhoz, de teljesen el sem mellőzhetjük őket. Legalábbis vázlatos fejlődésrajzuk nélkül a nyomtatott sajtó kibontakozása sokkal nehezebben lenne érthető, mint ahogy a modern sajtóról kialakítandó képünk is szegényebb lenne az elektronikus tömegkommunikációs eszközöknek a hagyományos sajtóra gyakorolt hatása, illetve kölcsönhatásuk vizsgálata nélkül.
Mivel a magyar sajtó történeti kialakulása nem szigetelhető el az egyetemes és főleg természetesen az európai sajtó fejlődésétől sem, hírlap- és folyóiratirodalmunk előtörténetét a világsajtó előzményeivel, a publicisztika – a mi esetünkben: az aktuális tartalommal rendelkező, nyilvánosságnak szánt emberi kommunikáció és meggyőzés – kezdeteinek vázlatával kell bevezetnünk.
A könyvnyomtatás előtti publiCIsztika
Az első nyomtatott újságok
Az európai sajtó kibontakozása a 17. században
A folyóiratok százada
Egykorú vélemények a sajtóról
Az időszaki sajtó kialakulása Közép- és Kelet-Európában
A hírlap- és folyóirat-irodalom előzményei Magyarországon
