V. AZ ULTRAMONTÁN-KONZERVATÍV MÁTYÁS DEÁK
191V. AZ ULTRAMONTÁN-KONZERVATÍV MÁTYÁS DEÁK
A jobboldali ellenzék kialakulása hívta életre 1871 végén a Mátyás Deákot. Ez is a Magyar Állam című klerikális lap tulajdonos-szerkesztőjéé, Lonkay Antalé volt, és az ő kiadója, a Hunyadi Mátyás Irodalmi Intézet adta ki. Első száma 1871. december 18-án jelent meg mint a Népiskola című lap irodalmi melléklete, a következő szám pedig mint a Magyar Államé. Csak 1872. január 13-tól, a 3. számtól önállósult hetilapként, mint „apró pénzzel fizető képes újság”. Állandó címlapi fejlécének közepén nyitott könyv látható „nem halt meg az igazság!” felirattal, és magyar ruhás diák áll romantikus indák, a magyar címer és a gyűrűs holló között. A lap mintája bizonyára a pápa kedvelt élclapja, az olasz Frusta lehetett, mely a Mátyás Deáknak is küldött élcet – olyat, hogy Lonkay alig úszta meg a sajtópert.
A Mátyás Deák szerkezetét tekintve különbözött a többi politikai élclaptól. Egyáltalán nem voltak figurái, hiányoztak belőle a rovatok is, eltekintve az elmaradhatatlan portrésorozattól („Törpe óriások arcképcsarnoka”).
Már 1869-ben találó portrét rajzolt Lonkay Antalról (1827–1888) a Borsszem Jankó: „…igen jó keresztény, aki elájul az úrban, ha egy »keresztyént« lát, és görcsöket kap hivatalosan, ha zsidórul beszél…Nem a politika, hanem a szent vallás kenyerét eszi, s így Deák-pártisága csak a só akar lenni keserű kenyerén; így ha a kenyér és só közt kell választania, akkor könnyen lemond szent elveinek kedvéért hirdetett meggyőződéséről…” (1869. 383.)
Lonkay az első háromnegyed évben a Kuthen néven szereplő tápiószentmártoni papköltőt, Barina Vendelt (1835–1875) tette meg a lap szerkesztőjének, őt 1872. szeptember 28-tól az egyébként csak orvosi szakíróként ismert Lőrinczi (Laurencsics) Ferenc (1846–1880) váltotta fel. Bár az első szám azt állította, hogy rajzolója Jankó János, ez valószínűleg csak Lonkay óhaját jelezte. Előbb Sauer Károly, 1872 harmadik negyedében ifj. Marastoni József volt karikaturistája, a következő évtől pedig egymást váltották az egyre alacsonyabb színvonalú, jelentéktelen rajzolók.
