2. ROVATOK A POLITIZÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN
2. ROVATOK A POLITIZÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN
„Az Üstökös politikai élclapi időszakaiban – a többi hasonló lappal megegyező módon – rendszeresen szerepeltette a portrésorozatokat. 1876-ban „Az ifjú képviselőház” rovat címlapi portrékat és a második oldalon hosszú, többnyire érdektelen „jövendőéletírásokat” közölt néhány fiatal 408kormánypárti képviselőről. Legközelebb 1880-ban indult Az „Üstökös arcképcsarnoka”, amely a Borsszem Jankó 12 évvel korábban indult sorozatának nyomdokain járt. Ez 1885-ig hosszabb-rövidebb szünetekkel folytatódott; mellé 1882-ben társult a fiatalokat bemutató„Cigányok (Skriblerek, komédiások, muzsikusok)” rovat; ez azonban néhány írás után abbamaradt. 1885-ben a felsőházi reform idején új sorozat indult „Új méltóságok” címmel.
A lap jellegének átmeneti megváltozása után 1889-ben ismét megjelent egy-egy újabb, rövid portrésorozat. A „Híreseink” pusztán Linek Lajos portrékarikatúráit adta, a „Híreseink arcképcsarnoka” pedig szöveget is.
Az Üstökös egyéb rovatai 1880-ig megegyeztek a korábbiakkal. Ez évben – ugyancsak a Borsszem Jankó mintájára – jelentkezett a Műcsarnok őszi tárlatának képeit karikírozó „Műcsarnokból” című sorozat. Három év múlva ellenzéki politizálásának már címével is jellemző rovatát indította meg: „A malom alatt.” 1885-ben ennél is kifejezőbb rovatcímet választott: „A mostan folyó országgyűlésnek satirico-critice való leírása.” Gvadányi 1791-ben írt művének címével – anélkül, hogy azon kívül bármi másban is utánozta volna – saját politikáját méltán hasonlította Gvadányiéhoz: lényegében konzervatív, a felszínen hangos magyarkodó volt.
1886-tól 1888 végéig, mint „belletristico-humorisztikus” lap, szakított minden rovattal, még a szerkesztői üzenetek, a „Szerkesztői subrosa” is megszűnt. A tartalomjegyzék viszont, inkább találomra, mintsem az utólagos visszakeresés megkönnyítésére, három csoportba sorolta az összes publikációt. Voltak „Humoreszkek, krónikás adomák és efélék”, „Versek”, valamint „Illusztrált adomák és efélék”. E rovatoknak nem minősíthető kategóriákba címük alapján (szerzői név nélkül) kerültek az egyes írások.
