143.
Mint gondos gazdasszony, észre vévén
Hogy egyik csibiskéje szökni kel,
Mindent felejt, s kicsínyét is letévén,
Csak arra gondol azt mint fogja el;
Míg elhagyott kicsínye nagy sirással
Kiséri a szökött után futót,
Ki mind előbbre tör sebes futással
És fel se veszi a szegény sirót:
Igy futsz te is tőled futók után,
S igy sírok én is, gyermeked, te érted.
Légy jó, s anyámként ejts csókot reám,
Megtérve hozzám majd ha czélod’ érted.
Hogy egyik csibiskéje szökni kel,
Mindent felejt, s kicsínyét is letévén,
Csak arra gondol azt mint fogja el;
Míg elhagyott kicsínye nagy sirással
Kiséri a szökött után futót,
Ki mind előbbre tör sebes futással
És fel se veszi a szegény sirót:
Igy futsz te is tőled futók után,
S igy sírok én is, gyermeked, te érted.
Légy jó, s anyámként ejts csókot reám,
Megtérve hozzám majd ha czélod’ érted.
| Térj vissza, hallgasd meg fohászomat |
| És csillapítsd le nagy sirásomat. |
