III. SZÍN.
A glostershirei vadon.
Bolingbroke és Northumberland, Hadakkal jönnek.
BOLINGBROKE.
Mily messzi van még Berkley, jó uram?
Mily messzi van még Berkley, jó uram?
NORTHUMBERLAND.
Hidd el, nemes lord, én is idegen
Vagyok e tájon. E vad sziklaút,
E görbe ország nagy hosszúra nyújtja
S megnehezíti a mértföldeket.
De társaságod, mint czukor, a zord
Keserves útat is megédesíté;
Míg azt hiszem, Ross és Willoughby-nak
Unalmasabb lesz Ravenspurg s Cotswolt
Közt útjok, társaságod’ nélkülözvén,
Mely, mondhatom, fölötte megcsalá
Az én utam unalmas hosszuságát.
Övéket a remény enyhíti csak:
Elérni azt, mit én benned birok;
S pedig remélt élv csaknem oly gyönyör,
Mint élvezett remény. A jó urak
Csak rövidítsék ezzel útjokat,
Mint az enyémet nagysád jelenléte
Rövidité.
Hidd el, nemes lord, én is idegen
Vagyok e tájon. E vad sziklaút,
E görbe ország nagy hosszúra nyújtja
S megnehezíti a mértföldeket.
De társaságod, mint czukor, a zord
Keserves útat is megédesíté;
Míg azt hiszem, Ross és Willoughby-nak
Unalmasabb lesz Ravenspurg s Cotswolt
Közt útjok, társaságod’ nélkülözvén,
Mely, mondhatom, fölötte megcsalá
Az én utam unalmas hosszuságát.
Övéket a remény enyhíti csak:
Elérni azt, mit én benned birok;
S pedig remélt élv csaknem oly gyönyör,
Mint élvezett remény. A jó urak
Csak rövidítsék ezzel útjokat,
Mint az enyémet nagysád jelenléte
Rövidité.
BOLINGBROKE.
Jelenlétem bizony
Kevesbet ér, mint kedves szavaid.
Ki jő?
Percy Henrik jő.
Jelenlétem bizony
Kevesbet ér, mint kedves szavaid.
Ki jő?
Percy Henrik jő.
NORTHUMBERLAND.
Fiam, az ifjú Percy Harry,
Kit Worcester öcsém küld valahonnan.
– Hogy van, fiam, nagybátyád?
Fiam, az ifjú Percy Harry,
Kit Worcester öcsém küld valahonnan.
– Hogy van, fiam, nagybátyád?
)
PERCY.
Tőled kapok felőle hírt, atyám.
| Azt hivém, |
NORTHUMBERLAND.
Hát nincs a királynéval?
Hát nincs a királynéval?
PERCY.
Elhagyta az udvart, botját eltöré
S szétküldte udvari személyzetét.
| Nincs, uram, |
S szétküldte udvari személyzetét.
NORTHUMBERLAND.
Mi vitte rá? Hogy elváltunk, nem ez
Volt elhatározása.
Mi vitte rá? Hogy elváltunk, nem ez
Volt elhatározása.
PERCY.
Lordságod árulónak mondaték ki.
De Ravenspurgba ment, szolgálatát
Hereford herczegnek fölajánlani;
Engem pedig Berkleybe külde, hogy
Tudjam ki, York ott mily erővel áll?
És Ravensburgba hozzam hírül azt.
| Csak mivel |
De Ravenspurgba ment, szolgálatát
Hereford herczegnek fölajánlani;
Engem pedig Berkleybe külde, hogy
Tudjam ki, York ott mily erővel áll?
És Ravensburgba hozzam hírül azt.
NORTHUMBERLAND.
Fiam, feledted Hereford herczeget?
Fiam, feledted Hereford herczeget?
PERCY.
Nem én, atyám; ki emlékünkbe’ nem volt:
Nem is feledjük: én tudtomra még
A herczeget nem láttam.
Nem én, atyám; ki emlékünkbe’ nem volt:
Nem is feledjük: én tudtomra még
A herczeget nem láttam.
NORTHUMBERLAND.
S ismerd meg itt. Ő herczegsége ez.
| Lásd tehát |
PERCY.
Kegyelmes úr, szolgálatom’ ajánlom,
Bár gyönge még s tapasztalatlan az,
Míg éveim megérlelik s nagyobb
Megbízhatásra teszik érdemessé.
Kegyelmes úr, szolgálatom’ ajánlom,
Bár gyönge még s tapasztalatlan az,
Míg éveim megérlelik s nagyobb
Megbízhatásra teszik érdemessé.
BOLINGBROKE.
Köszönöm, kedves ifjú. S meghiheted,
Hogy semmi engem nem tesz boldogabbá,
Mint az, ha szívem hű barátimé;
S a mint hűségeddel növend szerencsém,
Jutalmadat megadja hű szivem.
Köszönöm, kedves ifjú. S meghiheted,
Hogy semmi engem nem tesz boldogabbá,
Mint az, ha szívem hű barátimé;
S a mint hűségeddel növend szerencsém,
Jutalmadat megadja hű szivem.
| A szív fogadja s im kezem pecsétli. | (Kezet nyújt.) |
NORTHUMBERLAND.
Mily messze fekszik Berkley? S hogy mozog
A jó öreg York s mennyi haddal, ott?
Mily messze fekszik Berkley? S hogy mozog
A jó öreg York s mennyi haddal, ott?
PERCY.
Ott áll a vár, eme fatömb irányán,
Csak háromszáznyi őrizettel, úgy
Hallám, közötte Seymour, Berkley, York;
Kivülök más tekintély nincs is ott.
Ross és Willoughby jönnek.
Ott áll a vár, eme fatömb irányán,
Csak háromszáznyi őrizettel, úgy
Hallám, közötte Seymour, Berkley, York;
Kivülök más tekintély nincs is ott.
Ross és Willoughby jönnek.
NORTHUMBERLAND.
Willoughby és Ross lordok jönnek itt,
Véres sarkantyúval, sietség-hevülten.
Willoughby és Ross lordok jönnek itt,
Véres sarkantyúval, sietség-hevülten.
BOLINGBROKE.
Isten hozott, urak. Az áruló
Után jövétek, úgy-e? Kincseim:
Még tétlen köszönet csak; majd ha több lesz,
Hiv fáradástok díja megjövend.
Isten hozott, urak. Az áruló
Után jövétek, úgy-e? Kincseim:
Még tétlen köszönet csak; majd ha több lesz,
Hiv fáradástok díja megjövend.
ROSS.
Hogy itt vagy: az kincs s jutalom nekünk.
Hogy itt vagy: az kincs s jutalom nekünk.
WILLOUGHBY.
Mely több, mint minden érte fáradásunk!
Mely több, mint minden érte fáradásunk!
BOLINGBROKE.
Szegénynek a pénztára: hálaszó;
Ez, míg szerencsém teljes korra jut,
Jót áll helyettem. – De ki jő megint?
Berkley jő.
Szegénynek a pénztára: hálaszó;
Ez, míg szerencsém teljes korra jut,
Jót áll helyettem. – De ki jő megint?
Berkley jő.
NORTHUMBERLAND.
Ha nem csalódom: Berkley lord.
Ha nem csalódom: Berkley lord.
BERKLEY.
Lord Hereford, neked szól küldetésem.
| Uram, |
BOLINGBROKE.
Uram, ha mondom: Lancasternek. E
Nevet keresni jöttem Angliába.
S míg ajkadon meg nem találom azt,
Egyéb szavadra nem felelhetek.
Uram, ha mondom: Lancasternek. E
Nevet keresni jöttem Angliába.
S míg ajkadon meg nem találom azt,
Egyéb szavadra nem felelhetek.
BERKLEY.
Ne érts balúl, lord. Czímeid közűl
Nem czélom egyet is kitörleni.
Hozzád, uram (s légy bármi-nevü lord),
Jövök, kegyelmes kormányzónk, a Yorki
Herczegtül. Ő kérd: hogy mi indit a
Királyi távollét alatt, az ős
Békét zavarnod, fegyveres erőddel?
York, Kisérettel jő.
Ne érts balúl, lord. Czímeid közűl
Nem czélom egyet is kitörleni.
Hozzád, uram (s légy bármi-nevü lord),
Jövök, kegyelmes kormányzónk, a Yorki
Herczegtül. Ő kérd: hogy mi indit a
Királyi távollét alatt, az ős
Békét zavarnod, fegyveres erőddel?
York, Kisérettel jő.
BOLINGBROKE.
Már nem szorúlok, választ vinni, rád.
Itt jő, kinek feleljek, – Óh kegyelmes
Már nem szorúlok, választ vinni, rád.
Itt jő, kinek feleljek, – Óh kegyelmes
| Bátyám! | (Letérdel.) |
YORK.
Szived’ hajtsd meg, ne térdedet,
Melynek csalárd és ál alázata.
Szived’ hajtsd meg, ne térdedet,
Melynek csalárd és ál alázata.
BOLINGBROKE.
Kegyelmes bátyám!
Kegyelmes bátyám!
YORK.
Csitt, csitt.
Ne kegyelmezz s ne bátyázz engemet!
Én árulónak bátyja nem vagyok,
S az a „kegyelmes” ily kegyetlen ajkon
Szentségtelen. Hogy’ mertél számüzött
Lábaddal angol föld porához érni?
S még több hogy’ is: – hogy merted, bék’ ölén,
Ily messzi hozni undok fegyvered’?
Békés falúink fölriasztani
Gyűlölt hadaddal? Azért jősz-e most,
Hogy nincsen itthon a fölkent király?
Bolond gyerek! nézd: itthon a király,
Hatalma hű szivemben itt maradt!
Volnék csak oly fjú erőbe’ még,
Mint a mikor Gaunt, hű atyád, s magam
Kihoztuk a fekete-herczeget
– Amaz ifju Marsot – frankok tömegébül!
Oh! hű karom, csúz béna rabja most,
Mi könnyen megfenyítne tégedet
S bűnödre vérrel irna büntetést!
Csitt, csitt.
Ne kegyelmezz s ne bátyázz engemet!
Én árulónak bátyja nem vagyok,
S az a „kegyelmes” ily kegyetlen ajkon
Szentségtelen. Hogy’ mertél számüzött
Lábaddal angol föld porához érni?
S még több hogy’ is: – hogy merted, bék’ ölén,
Ily messzi hozni undok fegyvered’?
Békés falúink fölriasztani
Gyűlölt hadaddal? Azért jősz-e most,
Hogy nincsen itthon a fölkent király?
Bolond gyerek! nézd: itthon a király,
Hatalma hű szivemben itt maradt!
Volnék csak oly fjú erőbe’ még,
Mint a mikor Gaunt, hű atyád, s magam
Kihoztuk a fekete-herczeget
– Amaz ifju Marsot – frankok tömegébül!
Oh! hű karom, csúz béna rabja most,
Mi könnyen megfenyítne tégedet
S bűnödre vérrel irna büntetést!
BOLINGBROKE.
Kegyelmes bátya! nevezd meg bűnömet.
Hogy miben áll?
Kegyelmes bátya! nevezd meg bűnömet.
Hogy miben áll?
YORK.
Bősz pártütésben, undok árulásban;
Te száműzött vagy: s hazajönni mertél
Időd lejárta előtt, s királyod- és
Hazádra fegyvert mersz emelni!
| A legrosszabban áll: |
Te száműzött vagy: s hazajönni mertél
Időd lejárta előtt, s királyod- és
Hazádra fegyvert mersz emelni!
BOLINGBROKE.
Hereford valék elűzve; vissza, mint
Lancaster, úgy jövök. S kegyelmes úr,
Bátyám, könyörgök: nézd csak ügyemet
Pártatlanúl. Atyám vagy – legalább
Én, ősz atyámat Gauntot, újra élve
Vélem tebenned látni. Hát, atyám,
Elnézed-é, hogy én, ártatlanúl,
Földönfutó legyek, megfosztva jog-
S birtok-czimemtől, mindenem silány
Tányérnyalók kezén? Mire születtem?
Ha királyrokonom angol király,
Lancaster herczeg kell hogy én legyek!
Neked is van fiad, a nemes Aumerle;
Ha te előbb halsz, s ő száműzve bolyg:
Bátyjába’ Gauntban ő atyát talál,
Ki szent jogáért bátran harczra száll!
Nekem tilalmas minden czímerem,
Holott az ős-jog jogot ad reá;
Atyámnak elkobozva birtoka,
S mind a mivel bírt, elfecsérlve. Szólj,
Mit kelle tennem? Jogom’ kereső
Alattvaló vagyok; ügyvédtül is
Eltiltva, kénytelen személyesen
Keresni föl öröklött birtokom’.
| Mint |
Lancaster, úgy jövök. S kegyelmes úr,
Bátyám, könyörgök: nézd csak ügyemet
Pártatlanúl. Atyám vagy – legalább
Én, ősz atyámat Gauntot, újra élve
Vélem tebenned látni. Hát, atyám,
Elnézed-é, hogy én, ártatlanúl,
Földönfutó legyek, megfosztva jog-
S birtok-czimemtől, mindenem silány
Tányérnyalók kezén? Mire születtem?
Ha királyrokonom angol király,
Lancaster herczeg kell hogy én legyek!
Neked is van fiad, a nemes Aumerle;
Ha te előbb halsz, s ő száműzve bolyg:
Bátyjába’ Gauntban ő atyát talál,
Ki szent jogáért bátran harczra száll!
Nekem tilalmas minden czímerem,
Holott az ős-jog jogot ad reá;
Atyámnak elkobozva birtoka,
S mind a mivel bírt, elfecsérlve. Szólj,
Mit kelle tennem? Jogom’ kereső
Alattvaló vagyok; ügyvédtül is
Eltiltva, kénytelen személyesen
Keresni föl öröklött birtokom’.
NORTHUMBERLAND.
Nagy bántalom esett a herczegen.
Nagy bántalom esett a herczegen.
ROSS.
Kegyelmes úr, te helyre hozhatod.
Kegyelmes úr, te helyre hozhatod.
WILLOUGHBY.
Kincsein, nyomorúlt gazok hiztanak.
Kincsein, nyomorúlt gazok hiztanak.
YORK.
Lord uraim, hadd szóljak egyet én.
Éreztem én öcsém sérelmeit
És érdekébe’ mindent megtevék. De
Karddal kezében jönni, önmaga
Birájaul, erővel vágva útat,
És jogtalanúl keresve önjogát:
Nem járja; és kik így pártjára álltok,
A pártütőt segítve: pártütők mind!
Lord uraim, hadd szóljak egyet én.
Éreztem én öcsém sérelmeit
És érdekébe’ mindent megtevék. De
Karddal kezében jönni, önmaga
Birájaul, erővel vágva útat,
És jogtalanúl keresve önjogát:
Nem járja; és kik így pártjára álltok,
A pártütőt segítve: pártütők mind!
NORTHUMBERLAND.
A nemes herczeg arra esküvék,
Hogy csak sajátjaért jő; s ebben őt
Segítni, védni esküvénk mi is:
S ne lásson üdvöt, esküt a ki tör!
A nemes herczeg arra esküvék,
Hogy csak sajátjaért jő; s ebben őt
Segítni, védni esküvénk mi is:
S ne lásson üdvöt, esküt a ki tör!
YORK.
Jó, jó. Tudom, mi czélja harczotoknak!
S megvallom, én meg sem gátolhatom, mert
Erőm kevés s itt mindenütt zavar.
De ha tehetném: égre esküszöm,
Mind elfognálak, s a fölkent király
Kegyét könyörgni kényszerítenélek.
De mert erőm nincs: hát nyíltan kimondom,
Én semleges vagyok. – Isten velünk;
Ha csak a várba nem jőtök velem,
Hogy ott az éjre megpihenjetek.
Jó, jó. Tudom, mi czélja harczotoknak!
S megvallom, én meg sem gátolhatom, mert
Erőm kevés s itt mindenütt zavar.
De ha tehetném: égre esküszöm,
Mind elfognálak, s a fölkent király
Kegyét könyörgni kényszerítenélek.
De mert erőm nincs: hát nyíltan kimondom,
Én semleges vagyok. – Isten velünk;
Ha csak a várba nem jőtök velem,
Hogy ott az éjre megpihenjetek.
BOLINGBROKE.
Derék ajánlat, bátya. S elfogadjuk.
De meg kell tenned még, kegyelmes úr,
Hogy Bristol-Castlebe jőj velünk, melyet
Bushy, Bagot, s czinkosaik védenek,
E közjó rút hernyói, miket én
Letépni, eltaposni esküvém.
Derék ajánlat, bátya. S elfogadjuk.
De meg kell tenned még, kegyelmes úr,
Hogy Bristol-Castlebe jőj velünk, melyet
Bushy, Bagot, s czinkosaik védenek,
E közjó rút hernyói, miket én
Letépni, eltaposni esküvém.
YORK.
Jó, elmegyek tán. Várjunk: mégse, nem!
Hazám törvényit én meg nem szegem!
Ajkam barátnak, ellennek se’ mond.
Jó, elmegyek tán. Várjunk: mégse, nem!
Hazám törvényit én meg nem szegem!
Ajkam barátnak, ellennek se’ mond.
| Hol nincs segítség, mit használ a gond? | (Mind el.) |
