II. SZÍN.
Orléans. Bent a városban.
Talbot, Bedford, Burgund, egy százados és mások jőnek.
BEDFORD.
Viradni kezd már, tova tűnt az éj,
Mely sűrü fátylát takará a földre.
Takarodót most! Szűnjék a vad űzés.
Viradni kezd már, tova tűnt az éj,
Mely sűrü fátylát takará a földre.
Takarodót most! Szűnjék a vad űzés.
TALBOT.
Hozzátok a vén Salisbury tetemét
És e piaczra fektessétek őt,
Ide, ez átkos város közepére.
Leróttam ímmost esküm’ lelkinek;
Minden kiontott cseppnyi vériért
Öt frank esett le itt ma legalább.
S hogy az utókor lássa ezután,
Mily rombolás lőn érte a boszú,
Sirbolt épüljön legfőbb templomukban,
Hová az ő testét temetjük el;
Reá, hogy a világ olvassa majd,
Bevésetem e város feldulását,
Hogy gyászhalálát mily ármány okozta
S a francziáknak hogy mily réme volt.
De, urak, csodálom, a mészárolás közt
Hogy nem lelők a dauphin ő kegyelmét,
S új bajnokát, a szűzi d’Arc Johannát,
S egyet se álnok frigyesei közűl.
Hozzátok a vén Salisbury tetemét
És e piaczra fektessétek őt,
Ide, ez átkos város közepére.
Leróttam ímmost esküm’ lelkinek;
Minden kiontott cseppnyi vériért
Öt frank esett le itt ma legalább.
S hogy az utókor lássa ezután,
Mily rombolás lőn érte a boszú,
Sirbolt épüljön legfőbb templomukban,
Hová az ő testét temetjük el;
Reá, hogy a világ olvassa majd,
Bevésetem e város feldulását,
Hogy gyászhalálát mily ármány okozta
S a francziáknak hogy mily réme volt.
De, urak, csodálom, a mészárolás közt
Hogy nem lelők a dauphin ő kegyelmét,
S új bajnokát, a szűzi d’Arc Johannát,
S egyet se álnok frigyesei közűl.
BEDFORD.
Azt hirlik, hogy a küzdés kezdetén,
Felriadozva álmos ágyaikból,
A harczosok csoportjai között
A falon átalszöktek a szabadba.
Azt hirlik, hogy a küzdés kezdetén,
Felriadozva álmos ágyaikból,
A harczosok csoportjai között
A falon átalszöktek a szabadba.
BURGUND.
A mennyire a füstben láthatám
S a sűrű éji ködben, én valék,
Ki fölrezzentém a dauphint s rimáját.
Karöltve ketten gyorsan futtak ők,
Miként szerelmes gerlepár, a mely
Elválni nem tud nappal-éjtszaka.
Ha majd ügyünk itt rendben lesz, egész
Erővel őket is üzőbe veszszük.
Hirnök jő.
A mennyire a füstben láthatám
S a sűrű éji ködben, én valék,
Ki fölrezzentém a dauphint s rimáját.
Karöltve ketten gyorsan futtak ők,
Miként szerelmes gerlepár, a mely
Elválni nem tud nappal-éjtszaka.
Ha majd ügyünk itt rendben lesz, egész
Erővel őket is üzőbe veszszük.
Hirnök jő.
HIRNÖK.
Üdvözve, lordok! Melyőtök neve
A hősi Talbot, e fejdelmi körben,
Kinek e hon dicsőjti tetteit?
Üdvözve, lordok! Melyőtök neve
A hősi Talbot, e fejdelmi körben,
Kinek e hon dicsőjti tetteit?
TALBOT.
E Talbot én vagyok: ki hívja őt?
E Talbot én vagyok: ki hívja őt?
HIRNÖK.
Erényes úrnőm, az auvergne-i grófnő,
Csöndes-szerényen bámulván hired’,
Kéret, nemes lord, légy kegyes szegény
Várán lakában őt meglátogatni,
Hogy dicsekedjék: látta a vitézt,
Kinek nevétől zeng egész világ.
Erényes úrnőm, az auvergne-i grófnő,
Csöndes-szerényen bámulván hired’,
Kéret, nemes lord, légy kegyes szegény
Várán lakában őt meglátogatni,
Hogy dicsekedjék: látta a vitézt,
Kinek nevétől zeng egész világ.
BURGUND.
Valóban? Ugy bizony, még harczaink
Békés bohózat-játékokra válnak,
Ha nők kivánják, vélök szembeszállnunk.
Nem vetheted meg e szép meghivást.
Valóban? Ugy bizony, még harczaink
Békés bohózat-játékokra válnak,
Ha nők kivánják, vélök szembeszállnunk.
Nem vetheted meg e szép meghivást.
TALBOT.
Nem én, hihettek: mert hol valamennyi
Férfi szónoklat nem megy semmire,
Egy nő jósága ott lefegyverez.
Jelentsd tehát szives köszönetem’
S hogy tisztelegni nála kész vagyok.
Nem jöttök, lordok, társakúl velem?
Nem én, hihettek: mert hol valamennyi
Férfi szónoklat nem megy semmire,
Egy nő jósága ott lefegyverez.
Jelentsd tehát szives köszönetem’
S hogy tisztelegni nála kész vagyok.
Nem jöttök, lordok, társakúl velem?
BEDFORD.
Oh nem! az illem meg nem engedi.
Gyakorta hallám, a hivatlan vendég
Legkedvesebb akkor, ha távozott.
Oh nem! az illem meg nem engedi.
Gyakorta hallám, a hivatlan vendég
Legkedvesebb akkor, ha távozott.
TALBOT.
Igy hát, ha más mód nincs, magam megyek,
E hölgy szivességét hogy megkisértsem.
Egy szóra, hadnagy! (Súg.) Érted szándokom’?
Igy hát, ha más mód nincs, magam megyek,
E hölgy szivességét hogy megkisértsem.
Egy szóra, hadnagy! (Súg.) Érted szándokom’?
HADNAGY.
Értem, mylord, és a szerint teszek.
(Mind el.)
Értem, mylord, és a szerint teszek.
(Mind el.)
