VI. SZÍN.

Teljes szövegű keresés

Cominius táborához közel.
Jön Cominius és serege, visszajövet.
COMINIUS.
Pihenjetek; mint rómaiak vivánk,
Barátim; balgák nem valánk a téren
S hátrálva nem gyávák. Higyétek el,
Hogy új harcz lesz. A midőn csatáztunk,
A szél koronkint elhozá barátink
Zaját mihozzánk. Róma isteni
Segítsék őket, mint saját magunkat,
Hogy, seregünk ha vígan összejő,
Követ jön.
Hálásan áldozzunk nekik. – Mi újság?
KÖVET.
A corioli polgárság kitört,
S megütközött Titussal s Marciussal.
Sánczunkhoz visszanyomták embereinket,
S én eljövék.
COMINIUS.
Tán igazat beszélsz,
De nem beszélsz jól. Mennyi ideje?
KÖVET.
Egy órájánál több, uram.
COMINIUS.
Nincs egy mértföldre; nem régen doboltak.
Egy óra kell egy mértfölhöz neked,
Hogy ily későn jősz?
KÖVET.
Megrohantak a volszk
Kémek, s kerűlni voltam kénytelen
Nehány mértföldet. E nélkül, uram, rég
Itt lettem volna.
Marcius jön.
COMINIUS.
Ki ez itten? olyan,
Mintha meg volna nyúzva. Istenek!
Hasonlít Marciushoz, és én igy őt
Előbb is láttam már.
MARCIUS.
Későn jövök?
COMINIUS.
A pásztor nem tudhatja jobban a síp
S a mennydörgés különbségét, miként
Én Marcius s más emberek szaváét.
MARCIUS.
Későn jövök?
COMINIUS.
Későn, ha a magad
Vérébe s nem máséba öltöztél.
MARCIUS.
Oh hadd öleljelek meg olyan ép
Karokkal, mint midőn megházasodtam,
S gyertyák kisértek ágyba.
COMINIUS.
Hősvirág!
Hát Titus Lartius hogyan van?
MARCIUS.
Mint olyan ember, ki ítéletet tart,
Egyet kivégeztet, mást számkiűz.
Fenyít, kegyelmez, szabadon bocsát.
Úgy tartja Coriolit városunk
Nevében, min hízelgő agarat
A pórázon, mit úgy húz, mint akarja.
COMINIUS.
Hol a rabszolga, a ki mondta, hogy
A sánczokhoz hajtottak bennetek?
Hol van? híjátok őt ide.
MARCIUS.
Hagyd magára,
A mit beszélt, igaz; de bajnokink,
A söpredék – hah, és nekik tribun kell! –
Egér macskától nem fut úgy, miként ők
Futottak a még nálok is silányabb
Alávalóktól.
COMINIUS.
És hogy győztetek?
MARCIUS.
Nem érünk rá ezt elbeszélni. Hol van
Az ellenség? tiétek már a harcztér?
Ha nem, tegyétek azzá.
COMINIUS.
Marcius,
Kárvallva harczolánk, azért ide
Hátráltunk, hogy kilessük a sikert,
MARCIUS.
Hol seregök? tudjátok merre állnak
Legjobbjaik?
COMINIUS.
Az antiumiak
Tudtomra az elősort képezik, mint
Java nép, Aufidius vezérletében,
A ki reményeiknek szíve.
MARCIUS.
Kérlek
Mind a csatákra, mikben részt vevénk, az
Együtt kiontott vérre és baráti
Eskünkre: állíts engem egyenest
Aufidius és vitézei elé,
S ne hadd elcsúszni a jelent… A lég
Teljék meg rögtön kard- és kopja-zajjal,
S használjuk a perczet.
COMINIUS.
Jobban szeretném,
Ha jó fürdőbe mennél, magadat
Bebalzsamozni; de soh’ sem merék
Kivánatidnak ellenállni. Válaszsz
Magadnak társakat.
MARCIUS.
Csak a ki kész rá,
Az jön velem. Ha van valaki itt,
– S ebben kétkedni vétek – a kinek
E festék tetszik, mely engem bemázolt,
Ki inkább létét veszti, mint hirét, ki
Hősleg hal inkább, hogy sem rútul éljen,
S honát magánál többre becsüli:
Ki így itél, ha egy vagy szám szerint sok,
Intsen kezével, szándékát tudatni,
S kövesse Marciust.
Mindnyájan örvendve kiáltanak föl, kardjaikkal hadonáznak, fölemelik őt karjaikon, s hajigálják süvegeiket.
Mindnyájan hát? egy karddá tesztek engem?
Ha ez nem tettetés, úgy melyitek
Nem ér négy volszkot? Hős Aufidius ellen
Egy szálig visztek oly kemény paizst,
Mint a magáé. Valamennyeteknek
Köszönet, de most csak egy rész jön velem,
A többi más harczban vesz részt, a mint
Az ügy kivánja majd. Menjünk, ha tetszik;
A legkészebbeket válaszsza ki
Közűletek négy.
COMINIUS.
Menjünk, társaim,
Ha ez valóság s nem hetvenkedés,
Megosztozunk mindenben véletek.(Mind el.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem