II. SZÍN.

Teljes szövegű keresés

Caesar palotája.
Dörgés, villámlás. Caesar jő éji köntösben.
CAESAR.
Sem föld, sem ég nem nyughatott az éjjel.
Calpurnia alva háromszor kiáltott:
Segítség! Caesart gyilkolják. – Ki van benn?
Szolga jő.
SZOLGA.
Uram!
CAESAR.
Menj a papokhoz, mondd áldozzanak.
S hozd véleményök hírét a sikerről.
SZOLGA.
Igen, uram.(Szolga el.)
Calpurnia jő.
CALPURNIA.
Mit gondolsz, Caesar? szándékod kimenni?
Ma hazunnan távoznod nem kellene.
CAESAR.
Caesar megyen. Mind a még ijeszte,
Hátam megett állott, ha látni fogja
Caesarnak arczát, semmivé tünik.
CALPURNIA.
Caesar, jelekre nem hajték soha;
Most elrémítenek. Van itt egy ember,
Ki az általunk látott s hallott felett
Borzasztó látványt mond az őr körűl,
Az utcán nő oroszlán kölykezett;
A sírok megnyilának s felveték
Holtaikat, és a fellegek között
Tüzes vad férfiak harczoltanak,
Sorban, csapatban, egész hadrend szerint,
Hogy vér hullott le a capitoliumra.
A léget hadzaj verdesé: lovak
Nyihogtanak s a haldoklók nyögének,
S lelkek zsibongva zúgtak fel s alá.
Oh Caesar, rendkívüli tünemény ez:
Én rettegek.
CAESAR.
Mit a hatalmas istenek
Végzének, azt mi mellőzhetjük-e?
S Caesar még is megyen; mert e jelek
Úgy a világot, mint őt illetik.
CALPURNIA.
Koldús ha vész, nem tűn fel üstökös.
Ha fejedelemnek halni kell,
Lánggal jelenti azt az ég maga.
CAESAR.
A gyáva többször hal meg sír előtt,
A bátor egyszer ízli a halált.
Minden csodák közt, melyeket tudok,
Legrendkivülibbnek találom azt,
Hogy ember félni tud,
Holott a kényszerű vég, a halál
Eljő, ha jönnie kell.
Szolga visszajő.
Mit szólnak jósaim?
SZOLGA.
Nem akarják, hogy ma távozzál hazunnan;
Egy áldozatnak felbontván belét,
Nem lelhetének szivet a baromban.
CAESAR.
Ez istenektől gúny a gyávaságra:
Szivtelen marha volna Caesar úgy,
Ha félelemből honn maradna most.
De nem marad. Jól tudja a veszély,
Hogy nála Caesar még veszélyesebb:
Mi két oroszlán egy napon születtünk,
De a korosb és rettenőbbik én.
És Caesar menni fog.
CALPURNIA.
Hajh! bölcseségedet
Bizalmad ejti meg! Ne menj ma el;
Mondd félelmemnek, a mi honn maraszt,
Nem a tiédnek. Majd Antoniust
Küldjük tanácsba, és az mondja meg,
Hogy most bajod van. Oh hagyj térdemen
Esengve tőled megnyerhetnem ezt.
CAESAR.
Antonius hadd mondja, hogy bajom van;
S szeszélyedért ma itthonn maradok.
Decius Brutus jő.
Itt Decius Brutus; majd ő hírt viszen.
DECIUS.
Dicső Caesar, jó reggelt s minden üdvöt.
Jövök, hogy a tanácsba híjalak.
CAESAR.
S épen jókor jövél, hogy megvigyed
Senatoroknak üdvözlésemet,
És hogy ma nem megyek; nem mehetek!
Nem igaz; hogy nem megyek? még jobban az.
Nem akarok, mondd meg Decius nekik.
CALPURNIA.
Mondd, hogy beteg.
CAESAR.
Caesar hazudjon-e?
Oly messze ért el hóditó karom,
S most félve szóljak ősz szakálluaknak?
Mondd, hogy ma Caesar menni nem akar.
DECIUS.
Hatalmas Caesar, tudnom hagyd okát,
Mert megkaczagnak majd, ha így beszélek.
CAESAR.
Akaratom az ok; mondd, hogy nem akarok.
És a tanácsnak tudni ezt elég.
Személyes nyugtatásodúl azonban,
Mivel szeretlek, ím okát adom:
Calpurnia nőm tartóztat honn maradnom.
Azt álmodá, hogy látta szobromat,
Mely, mint szökőkút száz csövön, csupa
Vért áradott. S több izmos római
Mosolygva fürdeté meg benn’ kezét.
S ő ebben intést, gyászos jóslatot,
Gonosz jövendőt lát, és térdein
Kért honn maradnom ez napon.
DECIUS.
Balúl van így ez álom fejtegetve;
Az szép, szerencsés látomány vala,
Képszobrod több nyiláson vért buzogva,
Melyben mosolygva rómaiak fürödtek,
Jelenti, hogy nagy Róma éltető
Vért szí belőled és nagy emberek
Ereklye- s díszjelűl kérendik azt.
Calpurníának álma ezt jelenti.
CAESAR.
S ez értelemben jól fejtéd meg azt.
DECIUS.
Hát még ha hallanád, mit én tudok.
De halld: dicső Caesarnak koronát
Határozott adni a tanács. S ha most
Azt mondatod, hogy jönni nem akarsz,
Szándéka megfordulhat. E fölött
Gúny tárgya is lehetne, mondanák majd:
Halaszszuk más időre a gyülést,
Ha Caesar nője jobbat álmodik.
Ha Caesar rejtezik, nem fognak-e
Sugdosni: íme Caesar fél. Bocsáss meg,
Bocsáss meg, Caesar: mert vonzalmam az,
Mely ezt javadra sürget mondanom.
S e vonzalomnak enged minden ok.
CAESAR.
Most látni, félelmed mily dőre volt,
Calpurnia; szégyenlem, hogy hallgaték rá.
Add köntösöm, mert én megyek.
Publius, Brutus, Ligarius, Metellus, Casca, Trebonius, Cinna jönnek.
És nézzed, itt jön értem Publius.
PUBLIUS.
Jó reggelt, Caesar.
CAESAR.
Légy üdvöz, Publius.
S Brutus, te is fenn vagy már ily korán?
Jó reggelt Casca.Ah Ligarius,
Oly ellened nem volt Caesar soha,
Mint a gonosz láz, mely így elsanyart.
Hány óra?
BRUTUS.
Épen nyolcz mult.
CAESAR.
Köszönöm
A figyelmet s fáradástokat.
Antonius jő.
Antonius ím, ki hosszan éjjelez,
Már fenn van. Jó reggelt, Antonius.
ANTONIUS.
Dicső Caesar! légy üdvöz.
CAESAR.
Mondjátok, hogy benn elkészüljenek.
Nem szép, hogy ily sokáig váratok rám.
Ah Cinna, ah Metellus! S im Trebonius;
Beszédem van veled, vagy egy órai.
Megemlékezzél, hogy hozzám beszólj,
S közel maradj, hogy rá megemlékezzem.
TREBONIUS.
Igen Caesar.(Félre).
Majd oly közel leszek, hogy
Legjobb barátid távolabb kivánnak.
CAESAR.
Jertek, barátim, egy kis borra be,
S mint jó barátok, aztán indulunk.
BRUTUS.
(félre).
Hogy a mint nem mindenkor egy oh Caesar,
Brutus szivének fáj e gondolat.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages