V. SZÍN.
Más része a harczmezőnek.
Brutus, Dardanius, Clitus, Strato és Volumnius jönnek.
Brutus, Dardanius, Clitus, Strato és Volumnius jönnek.
BRUTUS.
Szegény maradvány hű barátaimból,
Nyugodjatok meg e sziklán.
Szegény maradvány hű barátaimból,
Nyugodjatok meg e sziklán.
CLITUS.
Statilius fáklyáját fölmutatta,
De nem jön: fogva, vagy tán ölve van.
| Uram, |
De nem jön: fogva, vagy tán ölve van.
BRUTUS.
Clitus, jer ülj ide. Ölve, most a szó:
Clitus, jer ülj ide. Ölve, most a szó:
| Ily tett naprenden áll. Hallod Clitus. | (Súg.) |
CLITUS.
Mit? én, uram? nem széles e világért.
Mit? én, uram? nem széles e világért.
BRUTUS.
Csitt, szót se többé.
Csitt, szót se többé.
CLITUS.
| Inkább magamat. |
BRUTUS (súgva).
Dardanius, halld.
Dardanius, halld.
DARDANIUS.
| Én tenném-e azt? |
CLITUS.
Oh Dardanius.
Oh Dardanius.
DARDANIUS.
| Oh Clitus. |
CLITUS.
Mily rossz ajánlást tett Brutus neked?
Mily rossz ajánlást tett Brutus neked?
DARDANIUS.
Hogy őt megöljem. Nézd, mint elmerűlt.
Hogy őt megöljem. Nézd, mint elmerűlt.
CLITUS.
A jeles edény most már úgy telve van
Keservvel, hogy szemén kiömledez.
A jeles edény most már úgy telve van
Keservvel, hogy szemén kiömledez.
BRUTUS.
Egy szóra, jó Volumnius, jövel.
Egy szóra, jó Volumnius, jövel.
VOLUMNIUS.
Mit szól uram?
Mit szól uram?
BRUTUS.
Caesarnak lelke megjelent előttem
Két ízben éjjel. Sardisnál előbb
S mult éjjel itt Philippi síkjain.
Órám eljött, tudom.
| Csak ezt, Volumnius |
Két ízben éjjel. Sardisnál előbb
S mult éjjel itt Philippi síkjain.
Órám eljött, tudom.
VOLUMNIUS.
| Nem úgy, uram. |
BRUTUS.
Sőt ez bizonyos, Volumnius.
Mint áll a világ, látod, Volumnius.
Jobb önként ugranunk, mint várni, míg
Belé taszitnak. Jó Volumnius,
Egy iskolába jártunk, jól tudod;
E régi szeretetünkre kényszerítlek,
Tartsd kardomat, míg én belé esem.
Sőt ez bizonyos, Volumnius.
Mint áll a világ, látod, Volumnius.
| Az ellenség az örvényhez szorított; | (Távoli zaj.) |
Belé taszitnak. Jó Volumnius,
Egy iskolába jártunk, jól tudod;
E régi szeretetünkre kényszerítlek,
Tartsd kardomat, míg én belé esem.
VOLUMNIUS.
Ez nem baráthoz illő tiszt, uram. (Zaj közelít.)
Ez nem baráthoz illő tiszt, uram. (Zaj közelít.)
CLITUS.
Fuss, fuss, uram, tovább itt nem maradhatsz.
Fuss, fuss, uram, tovább itt nem maradhatsz.
BRUTUS.
Az istenek veled – s veled, Volumnius.
Strato, te eddig folyvást aluvál,
Élj boldogúl, Strato. Jó földiim!
Örűl szivem, hogy teljes életemben
Nem leltem embert, hozzám hűtelent.
Engem nagyobb dics ér e rossz napon,
Mint Marcus Antonius és Octávius
Ez aljas győzelemmel nyerni fognak.
Most éljetek mindnyájan boldogúl,
Mert Brutus nyelve már bezárja élte
Történetét. Szememre éj borong,
Testem pihenni vágy, mely csak azért
Fáradt, hogy ezt az órát érje el.
Az istenek veled – s veled, Volumnius.
Strato, te eddig folyvást aluvál,
Élj boldogúl, Strato. Jó földiim!
Örűl szivem, hogy teljes életemben
Nem leltem embert, hozzám hűtelent.
Engem nagyobb dics ér e rossz napon,
Mint Marcus Antonius és Octávius
Ez aljas győzelemmel nyerni fognak.
Most éljetek mindnyájan boldogúl,
Mert Brutus nyelve már bezárja élte
Történetét. Szememre éj borong,
Testem pihenni vágy, mely csak azért
Fáradt, hogy ezt az órát érje el.
| (Zaj; közben kiáltás: Fuss, fuss, fuss.) |
CLITUS.
Fuss, fuss, uram.
Fuss, fuss, uram.
BRUTUS.
Kérlek, Strato, maradj urad körül.
Te jó szívű legény vagy; életed
Ez által vett becsűletízt magába.
Tartsd kardomat s fordulj el; míg belé
Omlandom. Strato, megteended-e?
| El, majd követlek. |
| (Clitus, Dardanius, Volumnius el.) |
Te jó szívű legény vagy; életed
Ez által vett becsűletízt magába.
Tartsd kardomat s fordulj el; míg belé
Omlandom. Strato, megteended-e?
STRATO.
Add jobbodat, s az istenek veled.
Add jobbodat, s az istenek veled.
BRUTUS.
Élj boldogúl. – Caesar, most légy nyugott:
Nem öltelek meg fél ily örömest.
Zaj. Visszavonulás. Octavius, Antonius, Messala, Lucilius, s a sereg jönnek.
Élj boldogúl. – Caesar, most légy nyugott:
Nem öltelek meg fél ily örömest.
| (Kardjába omol, s meghal.) |
OCTAVIUS.
Mi ember ez itt?
Mi ember ez itt?
MESSALA.
Szólj Strato, hol van urad?
| Uramnak embere. |
STRATO.
Melyet te hordasz, Messala; tetemét
Égethetik csak porrá a nyerők,
Mert Brutus önnen győzte meg magát
És senki másnak díszt nem ád halála.
| Ment a bilincstől, |
Égethetik csak porrá a nyerők,
Mert Brutus önnen győzte meg magát
És senki másnak díszt nem ád halála.
LUCILIUS.
Így kelle Brutust lelni. Köszönöm,
Brutus, hogy megbizonylád szavamat.
Így kelle Brutust lelni. Köszönöm,
Brutus, hogy megbizonylád szavamat.
OCTAVIUS.
Brutus cselédit mind megfogadom.
Legény, akarod idődet nálam tölteni?
Brutus cselédit mind megfogadom.
Legény, akarod idődet nálam tölteni?
STRATO.
Igen, ha által enged Messala.
Igen, ha által enged Messala.
MESSALA.
Strato, mint halt uram?
Strato, mint halt uram?
STRATO.
A kardot én tartám s úgy dőlt belé.
A kardot én tartám s úgy dőlt belé.
MESSALA.
Octavius tehát vedd által őt,
Ki uramnak a vég szolgálatot tevé.
Octavius tehát vedd által őt,
Ki uramnak a vég szolgálatot tevé.
ANTONIUS.
Ez volt a legnemesbik római
Mindnyája közt; a többi lázadók,
A mit tevének, ő kivűle, mind
Kajánságból tevék nagy Caesar ellen.
Ő tiszta szándékból és egyedűl
Közjó miatt szövetkezett velök.
Szelid volt élte, s úgy vegyűltenek
Az elemek benne, hogy fölkelhete
A természet s világnak mondhatá:
Ez férfi volt.
Ez volt a legnemesbik római
Mindnyája közt; a többi lázadók,
A mit tevének, ő kivűle, mind
Kajánságból tevék nagy Caesar ellen.
Ő tiszta szándékból és egyedűl
Közjó miatt szövetkezett velök.
Szelid volt élte, s úgy vegyűltenek
Az elemek benne, hogy fölkelhete
A természet s világnak mondhatá:
Ez férfi volt.
)
OCTAVIUS.
Erényéhez képest bánjunk vele,
Temetési gyászszal s minden tisztelettel.
Bajnokhoz illő díszben teteme
Az éjjel sátoromban fog fekünni.
Most hadd nyugodjék a nép, és mi menjünk
A nap dicsőségét megosztani.
Erényéhez képest bánjunk vele,
Temetési gyászszal s minden tisztelettel.
Bajnokhoz illő díszben teteme
Az éjjel sátoromban fog fekünni.
Most hadd nyugodjék a nép, és mi menjünk
A nap dicsőségét megosztani.
