IV. JELENET.
Csarnok ugyanott.
Kent álöltözetben jő.
KENT.
Ha kölcsönzött hang képes lesz beszédem
Elváltoztatni, úgy teljes sikert
Küzdhet ki czélzatom, miért
Ez alakot fölvettem. Most, számüzött Kent,
Ha ott, hol elitéltek, még tehetsz
Szolgálatot (s bár úgy lehessen), szeretett
Urad nem fog henyén találni.
Harsonaszó. Lear, Lovagok, Kiséret jönnek.
Ha kölcsönzött hang képes lesz beszédem
Elváltoztatni, úgy teljes sikert
Küzdhet ki czélzatom, miért
Ez alakot fölvettem. Most, számüzött Kent,
Ha ott, hol elitéltek, még tehetsz
Szolgálatot (s bár úgy lehessen), szeretett
Urad nem fog henyén találni.
Harsonaszó. Lear, Lovagok, Kiséret jönnek.
LEAR.
Perczig se kelljen várnom az ebédre.
Eredj, sürgesd (egy a kiséretből el). Mi baj? ki vagy?
Perczig se kelljen várnom az ebédre.
Eredj, sürgesd (egy a kiséretből el). Mi baj? ki vagy?
KENT.
Ember.
Ember.
LEAR.
Mi a hitvallásod? mi dolgod velem?
Mi a hitvallásod? mi dolgod velem?
KENT.
Hitvallásom: nem lenni kevesb, mint látszom; híven szolgálni azt, ki bizalmába fogad; szeretni, a ki becsületes; társalogni avval, a ki bölcs és keveset beszél; irtózni a törvényszéktől; víni, ha ki nem kerülhetem, s halat nem enni.
Hitvallásom: nem lenni kevesb, mint látszom; híven szolgálni azt, ki bizalmába fogad; szeretni, a ki becsületes; társalogni avval, a ki bölcs és keveset beszél; irtózni a törvényszéktől; víni, ha ki nem kerülhetem, s halat nem enni.
LEAR.
Mi vagy?
Mi vagy?
KENT.
Jó szívű ficzkó s oly szegény, mint a király.
Jó szívű ficzkó s oly szegény, mint a király.
LEAR.
Ha oly szegény vagy jobbágyúl, mint ő királynak, elég szegény vagy. Mit akarsz?
Ha oly szegény vagy jobbágyúl, mint ő királynak, elég szegény vagy. Mit akarsz?
KENT.
Szolgálni.
Szolgálni.
LEAR.
Kinek?
Kinek?
KENT.
Neked.
Neked.
LEAR.
Ismersz engem, ficzkó?
Ismersz engem, ficzkó?
KENT.
Nem, Sir, de van valami magad-tartásában, mit uramnak szeretnék nevezni.
Nem, Sir, de van valami magad-tartásában, mit uramnak szeretnék nevezni.
LEAR.
Mi az?
Mi az?
KENT.
Méltóság.
Méltóság.
LEAR.
Miféle szolgálatra vagy alkalmatos?
Miféle szolgálatra vagy alkalmatos?
KENT.
Tudok becsületes titkot tartani, lovagolni, futni, furcsa regéket elbeszélés közben megrövidíteni, egyszerű követségben őszintén eljárni: alkalmas vagyok mindenre, mire közönséges emberek képesek, de fő érdemem az ügyekezet.
Tudok becsületes titkot tartani, lovagolni, futni, furcsa regéket elbeszélés közben megrövidíteni, egyszerű követségben őszintén eljárni: alkalmas vagyok mindenre, mire közönséges emberek képesek, de fő érdemem az ügyekezet.
LEAR.
Milyen idős vagy?
Milyen idős vagy?
KENT.
Nem oly ifjú, hogy nőt énekeért megszeressek, sem oly öreg, hogy semmiért bele bolondúljak: negyvennyolcz év van hátamon.
Nem oly ifjú, hogy nőt énekeért megszeressek, sem oly öreg, hogy semmiért bele bolondúljak: negyvennyolcz év van hátamon.
LEAR.
Kövess. Szolgám vagy. Ha ebéd után nem tetszel kevesbbé, nem fogunk többé megválni. Ebédet, hejh! ebédet. Hol az én legénykém? hol bolondom? Menjetek, híjátok ide bolondomat.
Udvarnok jő.
Te, te kölyök, hol van leányom?
Kövess. Szolgám vagy. Ha ebéd után nem tetszel kevesbbé, nem fogunk többé megválni. Ebédet, hejh! ebédet. Hol az én legénykém? hol bolondom? Menjetek, híjátok ide bolondomat.
Udvarnok jő.
Te, te kölyök, hol van leányom?
UDVARNOK.
Bocsánat, Sir. (El.)
Bocsánat, Sir. (El.)
LEAR.
Mit mond ez a ficzkó? Híjátok vissza a tökfejűt. Hol van bolondom, hejh! mintha alunnék a világ. – Nos? hol az a pimasz?
Mit mond ez a ficzkó? Híjátok vissza a tökfejűt. Hol van bolondom, hejh! mintha alunnék a világ. – Nos? hol az a pimasz?
LOVAG.
Azt mondja Mylord, hogy leányod beteg.
Azt mondja Mylord, hogy leányod beteg.
LEAR.
Miért nem jő ide a rabszolga, ha hívatom?
Miért nem jő ide a rabszolga, ha hívatom?
LOVAG.
Biz az, Sir, kereken kimondta, hogy nem akar.
Biz az, Sir, kereken kimondta, hogy nem akar.
LEAR.
Nem akar?
Nem akar?
LOVAG.
Nem tudom Mylord, mint van, de úgy veszem észre, mintha fölségedet kevesebb tiszteletteljes szeretettel környeznék, mint hozzá szokva volt. A nyájasságnak igen nagy fogyatkozását tapasztalom mind a közönséges alattvalóknál, mind magánál a fejedelemnél és leányodnál.
Nem tudom Mylord, mint van, de úgy veszem észre, mintha fölségedet kevesebb tiszteletteljes szeretettel környeznék, mint hozzá szokva volt. A nyájasságnak igen nagy fogyatkozását tapasztalom mind a közönséges alattvalóknál, mind magánál a fejedelemnél és leányodnál.
LEAR.
Hah! hogy mondád?
Hah! hogy mondád?
LOVAG.
Bocsánat, uram, ha tévedésben vagyok, mert a kötelesség nem enged hallgatnom, midőn Nagyságodat megsértve gondolom.
Bocsánat, uram, ha tévedésben vagyok, mert a kötelesség nem enged hallgatnom, midőn Nagyságodat megsértve gondolom.
LEAR.
Saját tapasztalatomra emlékeztetsz. Igazi kiszámolt hanyagságot vettem észre most legutóbb, mit én inkább féltékeny furcsaságomnak kívántam tulajdonítani, mint szántszándékos udvariatlanságnak. Majd végére járok. De hol a bolond? nem láttam vagy két nap óta.
Saját tapasztalatomra emlékeztetsz. Igazi kiszámolt hanyagságot vettem észre most legutóbb, mit én inkább féltékeny furcsaságomnak kívántam tulajdonítani, mint szántszándékos udvariatlanságnak. Majd végére járok. De hol a bolond? nem láttam vagy két nap óta.
LOVAG.
Mióta legifjabb asszonyunk Frankhonba ment, a bolond egészen elemészti magát bújában.
Mióta legifjabb asszonyunk Frankhonba ment, a bolond egészen elemészti magát bújában.
LEAR.
Ne többet erről, magam is észrevettem. Eredj, hídd leányomat, szólni akarok vele. – Eredj, hídd bolondomat.
Udvarnok jő.
Te vagy, Sir? jer ide. Mi vagyok én, Sir?
Ne többet erről, magam is észrevettem. Eredj, hídd leányomat, szólni akarok vele. – Eredj, hídd bolondomat.
Udvarnok jő.
Te vagy, Sir? jer ide. Mi vagyok én, Sir?
UDVARNOK.
Mylady atyja? .
Mylady atyja? .
LEAR.
Mylady atyja? Mylord gazembere! te fattyú csont, te rabszolga, te bitang!
Mylady atyja? Mylord gazembere! te fattyú csont, te rabszolga, te bitang!
UDVARNOK.
Bocsánat Mylord, én nem vagyok az.
Bocsánat Mylord, én nem vagyok az.
LEAR.
Még te farkasszemet nézsz velem, te semmirekellő? (Üti.)
Még te farkasszemet nézsz velem, te semmirekellő? (Üti.)
UDVARNOK.
Nem tűröm, hogy üssenek, Mylord.
Nem tűröm, hogy üssenek, Mylord.
KENT.
Azt sem, hogy földhöz csapjanak? (Gáncsot vet neki.)
Azt sem, hogy földhöz csapjanak? (Gáncsot vet neki.)
LEAR.
Köszönöm, czimbora, szolgám vagy. Szeretlek.
Köszönöm, czimbora, szolgám vagy. Szeretlek.
KENT.
Jőj, Sir, kelj fel s el innen. Majd megtanítlak én különbséget tenni. Maradj, ha egész kamaszhosszaságodban még egyszer meg akarod mérni a földet. De menj, tisztúlj. Van eszed? így ni. (Kilöki.)
Jőj, Sir, kelj fel s el innen. Majd megtanítlak én különbséget tenni. Maradj, ha egész kamaszhosszaságodban még egyszer meg akarod mérni a földet. De menj, tisztúlj. Van eszed? így ni. (Kilöki.)
LEAR.
Köszönöm, te barátságos kópé, itt a foglaló szolgálatra. (Pénzt ad Kentnek.)
Bolond jő.
Én is felfogadlak. – Itt a tarajom.
(Sipkáját Kentnek adja.)
Köszönöm, te barátságos kópé, itt a foglaló szolgálatra. (Pénzt ad Kentnek.)
Bolond jő.
Én is felfogadlak. – Itt a tarajom.
(Sipkáját Kentnek adja.)
LEAR.
Nos csínos kis gyerkőczém, hol vagy?
Nos csínos kis gyerkőczém, hol vagy?
BOLOND.
Pajtás! legjobb, ha elveszed csörgő sipkámat.
Pajtás! legjobb, ha elveszed csörgő sipkámat.
KENT.
Miért, bolond?
Miért, bolond?
BOLOND.
Miért? olyannak fogod pártját, ki kiesett a kegyelemből. Hja! ha nem tudsz úgy mosolyogni, a hogy a szél fú, tüstént náthát kapsz. Itt van, fogd sipkámat. Mert ez a czimbora száműzte két leányát, s a harmadikat akaratja ellen megáldotta; ha követed őt, szükségkép viselned kell sipkámat. Hogy vagy komám? szeretném, ha két csörgő sipkám volna és két leányom.
Miért? olyannak fogod pártját, ki kiesett a kegyelemből. Hja! ha nem tudsz úgy mosolyogni, a hogy a szél fú, tüstént náthát kapsz. Itt van, fogd sipkámat. Mert ez a czimbora száműzte két leányát, s a harmadikat akaratja ellen megáldotta; ha követed őt, szükségkép viselned kell sipkámat. Hogy vagy komám? szeretném, ha két csörgő sipkám volna és két leányom.
LEAR.
Minek, fiam?
Minek, fiam?
BOLOND.
Ha minden vagyonomat nekik adtam volna, sipkámat magamnak tartanám. Itt az enyém, kérd a másikat leányaidtól.
Ha minden vagyonomat nekik adtam volna, sipkámat magamnak tartanám. Itt az enyém, kérd a másikat leányaidtól.
LEAR.
Vigyázz, ficzkó, korbácsot kapsz.
Vigyázz, ficzkó, korbácsot kapsz.
BOLOND.
Az igazság kutya, melynek ólban a helye, azt ki kell korbácsolni; míg a Lady, a szuka, a tűz mellett szabadon bűzölöghet.
Az igazság kutya, melynek ólban a helye, azt ki kell korbácsolni; míg a Lady, a szuka, a tűz mellett szabadon bűzölöghet.
LEAR.
Keserű galacs nekem.
Keserű galacs nekem.
BOLOND.
Ficzkó! én egy mondásra tanítlak.
Ficzkó! én egy mondásra tanítlak.
LEAR.
Tedd.
Tedd.
BOLOND.
Figyelj hát komám.
Gazdagabb légy a látszatnál.
Szólj kevesbet, mint mondhatnál.
Kölcsön többet végy, mint adtál.
Ha örökké gyalogolnál,
Nem volnál jobb a lovadnál.
Higyj kevesbet, mint tanultál.
Koczkán többet húzz, mint raktál.
Hagyd rimádat s a tivornyát,
Őrizd honn a kapufélfát:
S többet nyersz e gazdaságon,
Mint Bertók a csíkvásáron.
Figyelj hát komám.
Gazdagabb légy a látszatnál.
Szólj kevesbet, mint mondhatnál.
Kölcsön többet végy, mint adtál.
Ha örökké gyalogolnál,
Nem volnál jobb a lovadnál.
Higyj kevesbet, mint tanultál.
Koczkán többet húzz, mint raktál.
Hagyd rimádat s a tivornyát,
Őrizd honn a kapufélfát:
S többet nyersz e gazdaságon,
Mint Bertók a csíkvásáron.
LEAR.
Hisz bolond, ez semmi.
Hisz bolond, ez semmi.
BOLOND.
Igen, mert hasonló a fizetetlen ügyvéd lélekzetéhez; mitsem adsz nekem érte. Semmi hasznát sem veszed a semminek, komám?
Igen, mert hasonló a fizetetlen ügyvéd lélekzetéhez; mitsem adsz nekem érte. Semmi hasznát sem veszed a semminek, komám?
LEAR.
Hogy vehetném, fiú, hisz a semmiből mitsem lehet csinálni.
Hogy vehetném, fiú, hisz a semmiből mitsem lehet csinálni.
BOLOND (Kenthez).
Kérlek, mondd neki: épen annyira megy országának jövedelme is. Bolondnak nem hiszi.
Kérlek, mondd neki: épen annyira megy országának jövedelme is. Bolondnak nem hiszi.
LEAR.
Keserű bolond.
Keserű bolond.
BOLOND.
Tudod, fiam, mi a különbség az édes bolond és a keserű bolond között?
Tudod, fiam, mi a különbség az édes bolond és a keserű bolond között?
LEAR.
Nem, fiú, taníts meg.
Nem, fiú, taníts meg.
BOLOND.
Az urat, ki rá vett, hogy
Add át országodat,
Jer, állítsd ide mellém,
Vagy állj helyén magad.
Megláthatd, melyik édes,
Melyik fanyar bolond.
Itt áll egyik tarkán, amott
A másik. – Meg ne mondd.
Az urat, ki rá vett, hogy
Add át országodat,
Jer, állítsd ide mellém,
Vagy állj helyén magad.
Megláthatd, melyik édes,
Melyik fanyar bolond.
Itt áll egyik tarkán, amott
A másik. – Meg ne mondd.
LEAR.
Te bolondnak hiszesz engem, fiú?
Te bolondnak hiszesz engem, fiú?
BOLOND.
Minden egyéb czímeidet elajándékoztad, az veled született.
Minden egyéb czímeidet elajándékoztad, az veled született.
KENT.
Ez nem egészen bolond, Mylord.
Ez nem egészen bolond, Mylord.
BOLOND.
Bizony nem. Lordok és nagy emberek nem engednék azt nekem; ha egyedárúm volna, ők is részesek akarnának benne lenni; s a hölgyek, épen azok nem hagynák egy magamnak a bolondságot, ők is kaparítnának el belőle. Adj egy tojást, komám, s én két koronát adok neked.
Bizony nem. Lordok és nagy emberek nem engednék azt nekem; ha egyedárúm volna, ők is részesek akarnának benne lenni; s a hölgyek, épen azok nem hagynák egy magamnak a bolondságot, ők is kaparítnának el belőle. Adj egy tojást, komám, s én két koronát adok neked.
LEAR.
Miféle koronák lehetnek azok?
Miféle koronák lehetnek azok?
BOLOND.
Nos hát! ha középen ketté vágom a tojást, s a székét kieszem, két tojáshéjkorona marad belőle. Midőn te koronádat ketté szelted, mind a két darabját oda adtad, hátadon vitted át szamaradat a sáron. Igen kevés ész volt tar pilisedben, midőn arany koronádat elajándékoztad. Ha magam feje szerint beszélek, korbácsoltasd meg, ki azt legelőször igaznak találja.
Ez év nem kedvez a bolondnak,
Mert most a bölcs is dőre.
Nem bír eszével, s a majommal
Komázik nyakra-főre.
Nos hát! ha középen ketté vágom a tojást, s a székét kieszem, két tojáshéjkorona marad belőle. Midőn te koronádat ketté szelted, mind a két darabját oda adtad, hátadon vitted át szamaradat a sáron. Igen kevés ész volt tar pilisedben, midőn arany koronádat elajándékoztad. Ha magam feje szerint beszélek, korbácsoltasd meg, ki azt legelőször igaznak találja.
Ez év nem kedvez a bolondnak,
Mert most a bölcs is dőre.
Nem bír eszével, s a majommal
Komázik nyakra-főre.
LEAR.
Mióta vagy oly tele dallal, ficzkó?
Mióta vagy oly tele dallal, ficzkó?
BOLOND.
Mióta leányaidat anyáiddá tetted, komám: mert midőn a vesszőt kezökbe adád s bugyogódat letoltad:
Szilaj gyönyörtől sírtak ők,
Én dallék a bánat miatt:
Hogy ily király a bohók között
Bujóskát játszogat.
Kérlek, komám fogadj nekem mestert, hogy hazudni oktasson, úgy szeretném megtanulni a hazudást.
Mióta leányaidat anyáiddá tetted, komám: mert midőn a vesszőt kezökbe adád s bugyogódat letoltad:
Szilaj gyönyörtől sírtak ők,
Én dallék a bánat miatt:
Hogy ily király a bohók között
Bujóskát játszogat.
Kérlek, komám fogadj nekem mestert, hogy hazudni oktasson, úgy szeretném megtanulni a hazudást.
LEAR.
Ha hazudsz, ficzkó, még korbácsot kapsz.
Ha hazudsz, ficzkó, még korbácsot kapsz.
BOLOND.
Bámulok, mily nagy rokonszenv van közted s a leányaid között. Azok meg akarnak korbácsoltatni az igazmondásért; te meg akarsz korbácsoltatni a hazudásért, s néha megkorbácsolnak, ha békén vagyok. Inkább akármi más lennék, mint bolond, s még sem szeretnék te lenni, komám. Te eszedet mind két végén megnyested, s középen mitsem hagytál. Itt is jön egy afféle nyesedék.
Goneril jő.
Bámulok, mily nagy rokonszenv van közted s a leányaid között. Azok meg akarnak korbácsoltatni az igazmondásért; te meg akarsz korbácsoltatni a hazudásért, s néha megkorbácsolnak, ha békén vagyok. Inkább akármi más lennék, mint bolond, s még sem szeretnék te lenni, komám. Te eszedet mind két végén megnyested, s középen mitsem hagytál. Itt is jön egy afféle nyesedék.
Goneril jő.
LEAR.
Nos, nos lányom? mit keres e párta fejeden? Úgy látszik, egy idő óta igen komor vagy.
Nos, nos lányom? mit keres e párta fejeden? Úgy látszik, egy idő óta igen komor vagy.
BOLOND.
Pompás czimbora voltál komám, míg komorságával nem kelle törődnöd: most zerus vagy szám nélkül. Én különb ember vagyok náladnál; én legalább bolond vagyok, te semmi vagy. De bocsánat, már megfogom nyelvemet, mert arczod úgy parancsolja, (Gonerilhez) bár mit sem szól:
Mum, mum,
Ha sem bakancsom, sem sarum,
Mezítláb járok a falun.
Pompás czimbora voltál komám, míg komorságával nem kelle törődnöd: most zerus vagy szám nélkül. Én különb ember vagyok náladnál; én legalább bolond vagyok, te semmi vagy. De bocsánat, már megfogom nyelvemet, mert arczod úgy parancsolja, (Gonerilhez) bár mit sem szól:
Mum, mum,
Ha sem bakancsom, sem sarum,
Mezítláb járok a falun.
GONERIL.
Nem e bolond csupán, kinek minden szabad,
Többen garázda népeid közől
Kötődnek, dúlakodnak, s új meg új
Rendetlenséget tesznek tűrhetetlen
Tivornyáikkal. Azt hivém, ha ezt
Meghallod, Sir, elégtételt adandsz,
S réműlve látom, a mint az imént
Szóltál s tevél, hogy pártolod magad
Ez életmódot s elnézésed által
Még unszolod. Ha így tészsz, a hiba
Meg fog rovatni és a büntetés
Ki nem marad, mely a köz csend javára
Történve bár, tán bántalmadra is lesz
Hatása által. Ezt ha kénytelenség
Ildomnak nem nevezné, még utóbb
Gyalázatunkra válnék.
Nem e bolond csupán, kinek minden szabad,
Többen garázda népeid közől
Kötődnek, dúlakodnak, s új meg új
Rendetlenséget tesznek tűrhetetlen
Tivornyáikkal. Azt hivém, ha ezt
Meghallod, Sir, elégtételt adandsz,
S réműlve látom, a mint az imént
Szóltál s tevél, hogy pártolod magad
Ez életmódot s elnézésed által
Még unszolod. Ha így tészsz, a hiba
Meg fog rovatni és a büntetés
Ki nem marad, mely a köz csend javára
Történve bár, tán bántalmadra is lesz
Hatása által. Ezt ha kénytelenség
Ildomnak nem nevezné, még utóbb
Gyalázatunkra válnék.
BOLOND.
Mert tudod komám:
Ökörszem a kakukfiút
Mind addig eteti,
Míg végre az szegény fejét
Bekapja s megeszi.
S így a gyertya elaluván, sötétben maradtunk.
Mert tudod komám:
Ökörszem a kakukfiút
Mind addig eteti,
Míg végre az szegény fejét
Bekapja s megeszi.
S így a gyertya elaluván, sötétben maradtunk.
GONERIL.
Óhajtanám, Sir, hogy józan eszeddel élnél, melylyel áldva vagy, s vetkeznéd le ezen szeszélyeket, melyek végre egészen kiforgatnak magadból.
Óhajtanám, Sir, hogy józan eszeddel élnél, melylyel áldva vagy, s vetkeznéd le ezen szeszélyeket, melyek végre egészen kiforgatnak magadból.
BOLOND.
Nem érzi meg a szamár, mikor ló húzza a szekeret?
Hejh, babám, beh szeretlek!
Nem érzi meg a szamár, mikor ló húzza a szekeret?
Hejh, babám, beh szeretlek!
LEAR.
Ismer engem itt valaki? Hisz ez nem Lear! Így jár Lear, így beszél? vagy emlékezete gyengűl; vagy látása? Aluszom-e vagy ébren vagyok? Hah! bizisten ez nem így van. Hol, a ki meg mondja, mi vagyok?
Ismer engem itt valaki? Hisz ez nem Lear! Így jár Lear, így beszél? vagy emlékezete gyengűl; vagy látása? Aluszom-e vagy ébren vagyok? Hah! bizisten ez nem így van. Hol, a ki meg mondja, mi vagyok?
BOLOND.
Lear árnya.
Lear árnya.
LEAR.
Szeretném tudni; mert a fölségnek, tudomásomnak, eszemnek tanúsága szerint azon álhitben kellene lennem, hogy leányaim vannak.
Szeretném tudni; mert a fölségnek, tudomásomnak, eszemnek tanúsága szerint azon álhitben kellene lennem, hogy leányaim vannak.
BOLOND.
Kik engedelmes apává fognak tenni.
Kik engedelmes apává fognak tenni.
LEAR.
Neved, szép úri hölgy?
Neved, szép úri hölgy?
GONERIL.
E bámulás is mind azon szabásu
Egyéb tréfáiddal. Szándékomat
Kérlek ne értsed félre.
A milyen tisztes agg vagy, épen oly
Okosnak kéne lenned.
Száz embered van, apród s lovagok,
Oly rendetlen nép, korhely, vakmerő,
Hogy udvarunk megfertőztetve rút
Erkölcseikkel, aljas fogadónak
Mutatkozik. Korhelység, fajtalanság
Bordélyhoz és csapszékhez teszik azt
Hasonlóbbá, mint úri palotához.
Orvoslatért kiált maga a szemérem.
Engedj azért óhajtásomnak, a ki
Különben, a mit kér, elvenni kész:
Kiséretednek számát tedd alábbra,
S szolgálatodra kik még megmaradnak,
Legyenek korodhoz illő férfiak,
Kik ismerik magokat és tégedet.
| Hagyd abba, Sir, |
Egyéb tréfáiddal. Szándékomat
Kérlek ne értsed félre.
A milyen tisztes agg vagy, épen oly
Okosnak kéne lenned.
Száz embered van, apród s lovagok,
Oly rendetlen nép, korhely, vakmerő,
Hogy udvarunk megfertőztetve rút
Erkölcseikkel, aljas fogadónak
Mutatkozik. Korhelység, fajtalanság
Bordélyhoz és csapszékhez teszik azt
Hasonlóbbá, mint úri palotához.
Orvoslatért kiált maga a szemérem.
Engedj azért óhajtásomnak, a ki
Különben, a mit kér, elvenni kész:
Kiséretednek számát tedd alábbra,
S szolgálatodra kik még megmaradnak,
Legyenek korodhoz illő férfiak,
Kik ismerik magokat és tégedet.
LEAR.
Ördög s pokol! Nyergeljetek lovat!
Híjátok össze kísérőimet!
Nem háborgatlak, elfajult teremtmény,
Van még egy más leányom.
Ördög s pokol! Nyergeljetek lovat!
Híjátok össze kísérőimet!
Nem háborgatlak, elfajult teremtmény,
Van még egy más leányom.
GONERIL.
Cselédeimet vered s magánál jobbakat
Szolgáivá tesz csőcselék hadad.
Alban jő.
Cselédeimet vered s magánál jobbakat
Szolgáivá tesz csőcselék hadad.
Alban jő.
LEAR.
Jaj annak, a kit késő bánat ér.
Ó itt vagy Sir? (Albanhoz) Te akartad ezt uram?
Lovat nekem!
Hálátlanság! te márványszívü ördög,
Utálatosb, ha gyermekben lakol,
A tenger szörnyinél.
Jaj annak, a kit késő bánat ér.
Ó itt vagy Sir? (Albanhoz) Te akartad ezt uram?
Lovat nekem!
Hálátlanság! te márványszívü ördög,
Utálatosb, ha gyermekben lakol,
A tenger szörnyinél.
ALBAN.
Kérlek, Sir, légy türelmes.
Kérlek, Sir, légy türelmes.
LEAR.
Sárkány! hazudsz. Kiséretem
Szemen szedett nép, ritka jellemű,
Kik értik tiszteik minden részleteit,
S kik legvigyázóbb gonddal őrizik
Nevök becsűletét. Csekély hiba!
Mi rútnak látszottál Cordeliában!
Mely mint a kínpad természetes arczomat
Elforgatá, minden szeretetet
Kiölt szűmből s beléje mérget öntött.
Ó Lear, Lear, Lear! (fejét vervén) verd e kaput,
Mely dőreséged előtt utat nyitott,
Midőn eszed kiment. Jerünk, jerünk,
Fiaim.
| Átkozott |
Szemen szedett nép, ritka jellemű,
Kik értik tiszteik minden részleteit,
S kik legvigyázóbb gonddal őrizik
Nevök becsűletét. Csekély hiba!
Mi rútnak látszottál Cordeliában!
Mely mint a kínpad természetes arczomat
Elforgatá, minden szeretetet
Kiölt szűmből s beléje mérget öntött.
Ó Lear, Lear, Lear! (fejét vervén) verd e kaput,
Mely dőreséged előtt utat nyitott,
Midőn eszed kiment. Jerünk, jerünk,
Fiaim.
ALBAN.
Mylord, én bűntelen vagyok.
Azt sem tudom, mi izgatott fel így?
Mylord, én bűntelen vagyok.
Azt sem tudom, mi izgatott fel így?
LEAR.
Lehet, Mylord! – Természet hallj meg engem,
Te drága istenség, hallgass reám!
Tartsd vissza szándokod, ha kész valál
Gyümölcsözővé tenni e teremtményt;
Tedd magtalanná méhét mindörökre,
Hervaszd el benne a tenyészetet,
Hogy hitvány testéből gyermek soha
Ne származzék, mely díszt adjon neki.
S ha akarnád, hogy szüljön valaha,
Haragból alkosd gyermekét, hogy éljen
Természet csúfjaként gyötrelmeűl.
Hogy ránczokat ásson ifju homlokába,
Hulló könyűi arczain csatornát
Égessenek; szülője gondjait,
Jótéteményét gúny és megvetéssel
Térítse meg, hogy lássa, mennyivel
Élesben fáj, mint a kigyó foga,
Hálátalannak tudni gyermekét. –
El innen, el!
Lehet, Mylord! – Természet hallj meg engem,
Te drága istenség, hallgass reám!
Tartsd vissza szándokod, ha kész valál
Gyümölcsözővé tenni e teremtményt;
Tedd magtalanná méhét mindörökre,
Hervaszd el benne a tenyészetet,
Hogy hitvány testéből gyermek soha
Ne származzék, mely díszt adjon neki.
S ha akarnád, hogy szüljön valaha,
Haragból alkosd gyermekét, hogy éljen
Természet csúfjaként gyötrelmeűl.
Hogy ránczokat ásson ifju homlokába,
Hulló könyűi arczain csatornát
Égessenek; szülője gondjait,
Jótéteményét gúny és megvetéssel
Térítse meg, hogy lássa, mennyivel
Élesben fáj, mint a kigyó foga,
Hálátalannak tudni gyermekét. –
El innen, el!
)
ALBAN.
Teremtő istenek!
Honnan van ez?
Teremtő istenek!
Honnan van ez?
GONERIL.
Okát kitudni. Hagyd inkább szeszélyét
Czéljához jutni; melyet kábasága
Tüzött magának.
Lear visszajő.
| Ne fáraszd eszedet, |
Czéljához jutni; melyet kábasága
Tüzött magának.
Lear visszajő.
LEAR.
Mit? ötven kísérőim egy csapásra
Két hét alatt.
Mit? ötven kísérőim egy csapásra
Két hét alatt.
ALBAN.
| Mi baj, Mylord! |
LEAR.
Megmondom. Átok és halál!
Szégyenlenem kell, hogy van annyi lelked,
Így megrendítni férfiságomat,
Hogy e meleg s erőszakkal kitört
Könyűkre méltó lettél. Dögvész reád!
Az apaátok gyógyúlatlan sebei
Nyilaljanak által minden ereden.
Ti balga vén szemek! csak sírjatok még
Ez ok miatt, kivájlak és ledoblak
Azon vizestül, melyet öntötök,
A földet nedvesítni. Ennyire
Jutottunk hajh! de jól van, még maradt
Leányom, a ki – bizton mondhatom,
Szeret s megengesztel. Ha megtudandja
Felőled ezt, körmeivel nyúzza meg
Farkaspofádat. És megéred azt,
Hogy a tisztet, melyet te már örökre
Letettnek hittél, újra fölveszem.
Megéred, biztosítlak.
(Lear, Kent, s kiséret elmennek.)
Megmondom. Átok és halál!
Szégyenlenem kell, hogy van annyi lelked,
Így megrendítni férfiságomat,
Hogy e meleg s erőszakkal kitört
Könyűkre méltó lettél. Dögvész reád!
Az apaátok gyógyúlatlan sebei
Nyilaljanak által minden ereden.
Ti balga vén szemek! csak sírjatok még
Ez ok miatt, kivájlak és ledoblak
Azon vizestül, melyet öntötök,
A földet nedvesítni. Ennyire
Jutottunk hajh! de jól van, még maradt
Leányom, a ki – bizton mondhatom,
Szeret s megengesztel. Ha megtudandja
Felőled ezt, körmeivel nyúzza meg
Farkaspofádat. És megéred azt,
Hogy a tisztet, melyet te már örökre
Letettnek hittél, újra fölveszem.
Megéred, biztosítlak.
(Lear, Kent, s kiséret elmennek.)
GONERIL.
Hallod ezt, Mylord?
Hallod ezt, Mylord?
ALBAN.
Bár mint szeretlek, Goneril,
Oly részrehajló lenni nem tudok –
Bár mint szeretlek, Goneril,
Oly részrehajló lenni nem tudok –
GONERIL.
Gaz inkább mint bolond, eredj uradhoz.
| Kérlek, nyugodj meg. Hejh! Oszvald te itt? | (A Bolondhoz.) |
BOLOND.
A rókatőrbe hágva,
Atyának ily leánya,
Jutnának még ma fára,
Ha csörgő sipkám ára
Kötéllel jegyben járna.
S most a bolond megy utjára. (El.)
A rókatőrbe hágva,
Atyának ily leánya,
Jutnának még ma fára,
Ha csörgő sipkám ára
Kötéllel jegyben járna.
S most a bolond megy utjára. (El.)
GONERIL.
A gondolat nem volt rossz: száz lovag.
Bát és okosság, hogy száz lovagot
Fegyverben tartson. Igen, hogy minden álom,
Panasz vagy suttogásra, minden ábránd,
Rossz kedv miatt erejökkel támogassa
Eszelősködését s életünk csupán
Kegyétől függjön. Hejh, Oszvald, ha mondom.
A gondolat nem volt rossz: száz lovag.
Bát és okosság, hogy száz lovagot
Fegyverben tartson. Igen, hogy minden álom,
Panasz vagy suttogásra, minden ábránd,
Rossz kedv miatt erejökkel támogassa
Eszelősködését s életünk csupán
Kegyétől függjön. Hejh, Oszvald, ha mondom.
ALBAN.
Ez túlzó félelem.
Ez túlzó félelem.
GONERIL.
Inkább hárítni a bajt, mely ijeszt,
Mint félni, hogy majd elhárítanak.
Én ismerem szivét; megirám öcsémnek,
Miket beszélt. Ha most a száz lovaggal
Az felfogadja őt, miután neki
Veszélyességét megmutattam – Oszvald!
Kész a levél öcsémhez?
| Jobb mint a túlbizás. |
Mint félni, hogy majd elhárítanak.
Én ismerem szivét; megirám öcsémnek,
Miket beszélt. Ha most a száz lovaggal
Az felfogadja őt, miután neki
Veszélyességét megmutattam – Oszvald!
Kész a levél öcsémhez?
OSZVALD.
Igen, asszonyom.
Igen, asszonyom.
GONERIL.
Ülj lóra és végy társakat magadhoz.
Tudósítsd őt ez aggodalmam felől,
Adj hozzá a mit tudsz magad, hogy annál
E lágy szelídség s bánásmódod, ámbár
Nem kárhoztatlak érte, de megbocsáss:
Inkább ér vád ildomhiány miatt, mint
Dicséret ártatlan jóságodért.
Ülj lóra és végy társakat magadhoz.
Tudósítsd őt ez aggodalmam felől,
Adj hozzá a mit tudsz magad, hogy annál
| Inkább meggyőződhessék. | (Udvarnok el.) |
| Nem, Mylord, |
Nem kárhoztatlak érte, de megbocsáss:
Inkább ér vád ildomhiány miatt, mint
Dicséret ártatlan jóságodért.
ALBAN.
Nem mondhatom, mi messze hat szemed; de
Jobbad keresve gyakran jót veszítünk.
Nem mondhatom, mi messze hat szemed; de
Jobbad keresve gyakran jót veszítünk.
GONERIL.
Sőt –
Sőt –
ALBAN.
| Jó jó! multával a napot. |
