I. JELENET.
Udvar, gróf Gloster kastélya előtt.
Edmund és Curan találkoznak.
EDMUND.
Légy üdvöz, Curan.
Légy üdvöz, Curan.
CURAN.
Légy üdvöz, Sir. Atyádnál voltam, s tudtára adtam, hogy Cornwall fejedelem s Regan fejedelemnő ma éjtszaka ide szállanak hozzá.
Légy üdvöz, Sir. Atyádnál voltam, s tudtára adtam, hogy Cornwall fejedelem s Regan fejedelemnő ma éjtszaka ide szállanak hozzá.
EDMUND.
Hogy lehet az?
Hogy lehet az?
CURAN.
Valóban nem tudom. Bizonyosan tudod a bolygó híreket, értem a suttogásokat, melyeket még csak fülhegygyel hallhatni.
Valóban nem tudom. Bizonyosan tudod a bolygó híreket, értem a suttogásokat, melyeket még csak fülhegygyel hallhatni.
EDMUND.
Nem, én mitsem tudok. Kérlek, mik azok?
Nem, én mitsem tudok. Kérlek, mik azok?
CURAN.
Nem hallottad, hogy Cornwall s Alban fejedelmek között legközelebb harczra kerűl a dolog?
Nem hallottad, hogy Cornwall s Alban fejedelmek között legközelebb harczra kerűl a dolog?
EDMUND.
Szót sem.
Szót sem.
CURAN.
Meghallod nem sokára. Élj boldogúl! (El.)
Meghallod nem sokára. Élj boldogúl! (El.)
EDMUND.
Estére itt a herczeg? jó! a legjobb!
Ez összevág tervemmel. Itt apám
Őrséget rendelt bátyámat befogni.
Egy kényes dolgot kell még végzenem.
Szerencse! gyorsaság! működjetek.
Egy szóra! bátyám, jőj le, bátya, mondom.
Edgar jő.
Apám leset rád. E helyet kerüld.
Már rejteked tudják. Az éj segít.
Nem mondál semmit Cornwall herczeg ellen?
Útban van, itt lesz rögtön, még ez éjjel.
És Regan is. Nem szóltál a viszályról
Alban s Cornwall között! Eszmélj reá!
Estére itt a herczeg? jó! a legjobb!
Ez összevág tervemmel. Itt apám
Őrséget rendelt bátyámat befogni.
Egy kényes dolgot kell még végzenem.
Szerencse! gyorsaság! működjetek.
Egy szóra! bátyám, jőj le, bátya, mondom.
Edgar jő.
Apám leset rád. E helyet kerüld.
Már rejteked tudják. Az éj segít.
Nem mondál semmit Cornwall herczeg ellen?
Útban van, itt lesz rögtön, még ez éjjel.
És Regan is. Nem szóltál a viszályról
Alban s Cornwall között! Eszmélj reá!
EDGAR.
Egy szót sem, mondhatom.
Egy szót sem, mondhatom.
EDMUND.
Apámat hallom jönni. Megbocsáss,
Cselből kardot kell húznom. Húzz te is,
Tégy mintha védenéd magad! – Mehetsz. –
Add meg magad. – Előzd meg őt. – Világot!
Fuss bátya. – Fáklyát hejh! – élj boldogúl.
(Edgar elmegy.)
Egy pár csep vér tanúságot teend – (karját megsebzi)
Hogy bátran szembe szálltam. Korhelyek –
Elégszer láttam – tréfából rosszabbúl
Bánnak magokkal. – Hejh apám apám!
Megállj! – segítség!
(Gloster és Szolgák fáklyával jönnek.)
Apámat hallom jönni. Megbocsáss,
Cselből kardot kell húznom. Húzz te is,
Tégy mintha védenéd magad! – Mehetsz. –
Add meg magad. – Előzd meg őt. – Világot!
Fuss bátya. – Fáklyát hejh! – élj boldogúl.
(Edgar elmegy.)
Egy pár csep vér tanúságot teend – (karját megsebzi)
Hogy bátran szembe szálltam. Korhelyek –
Elégszer láttam – tréfából rosszabbúl
Bánnak magokkal. – Hejh apám apám!
Megállj! – segítség!
(Gloster és Szolgák fáklyával jönnek.)
GLOSTER.
Hol van a semmirekellő?
Hol van a semmirekellő?
EDMUND.
Itt álla éles karddal a sötétben.
Rémes varázszsal a holdat esdekelvén,
Főmesterét, hogy kedvezzen neki.
Itt álla éles karddal a sötétben.
Rémes varázszsal a holdat esdekelvén,
Főmesterét, hogy kedvezzen neki.
GLOSTER.
De hol van?
De hol van?
EDMUND.
Nézd uram, én vérzem.
Nézd uram, én vérzem.
GLOSTER.
Edmund, szólj, hol a gazfiú?
Edmund, szólj, hol a gazfiú?
EDMUND.
Ezen szökött meg. Mert hogy semmi módon –
Ezen szökött meg. Mert hogy semmi módon –
GLOSTER.
Utána! nyomozzátok. – Mit semmi módon?
Utána! nyomozzátok. – Mit semmi módon?
EDMUND.
Rá vinni nem bírt Nagysádat megölnöm,
S midőn mondám, miként az istenek
Haragjok minden villámával az
Apagyilkost sújtják, és hogy mennyiféle
És mily szoros láncz köt fiút s apát,
Szóval megértvén mily megborzadással
Hárítám el vérbántó szándokát,
Neki bőszült és védetlen testemet
Kivont karddal támadva, karomba szúrt.
De hogy látá, miként lelket veszek,
Ügyemben bízva bátran szembeszállok,
Vagy megriadván a mint zajt ütöttem,
Nagy gyorsan elment.
Rá vinni nem bírt Nagysádat megölnöm,
S midőn mondám, miként az istenek
Haragjok minden villámával az
Apagyilkost sújtják, és hogy mennyiféle
És mily szoros láncz köt fiút s apát,
Szóval megértvén mily megborzadással
Hárítám el vérbántó szándokát,
Neki bőszült és védetlen testemet
Kivont karddal támadva, karomba szúrt.
De hogy látá, miként lelket veszek,
Ügyemben bízva bátran szembeszállok,
Vagy megriadván a mint zajt ütöttem,
Nagy gyorsan elment.
GLOSTER.
Megkapja büntetését. – A fejdelem,
Az én derék uram, főm s pártfogóm
Itt lesz ma éjjel még, annak nevében
Kihirdetem, hogy a ki kézbe adja
A gyáva gyilkost, hálánkat nyerendi,
S halált, ki elrejtendi őt.
| Menjen bár hova, |
Az én derék uram, főm s pártfogóm
Itt lesz ma éjjel még, annak nevében
Kihirdetem, hogy a ki kézbe adja
A gyáva gyilkost, hálánkat nyerendi,
S halált, ki elrejtendi őt.
EDMUND.
Szándékát rosszalám s ő makacsúl
Annál maradt, boszúsan megfenyegettem,
Hogy felfödendem. Azt felelte rá:
Te semmiházi fattyu, azt hiszed,
Ha szembe állunk, s bármi bízalom
Helyeztetnék becsed- s erényeidben,
Képes hitelt szerezni szavaidnak?
Bizonynyal nem. Mit én eltagadok
(S azt megteszem habár saját kezem
Irását hoznád is fel), mind reád
Hárítom vissza, mint árulkodást,
Rágalmat, átkozott cselt. Tökfejűvé
Kén’ tenned a világot, hogy ne sejtsék,
Miként a hasznok, melyeket halálom
Hozand neked, nagy és hatalmas ösztön,
Hogy életemre törj.
| Midőn |
Annál maradt, boszúsan megfenyegettem,
Hogy felfödendem. Azt felelte rá:
Te semmiházi fattyu, azt hiszed,
Ha szembe állunk, s bármi bízalom
Helyeztetnék becsed- s erényeidben,
Képes hitelt szerezni szavaidnak?
Bizonynyal nem. Mit én eltagadok
(S azt megteszem habár saját kezem
Irását hoznád is fel), mind reád
Hárítom vissza, mint árulkodást,
Rágalmat, átkozott cselt. Tökfejűvé
Kén’ tenned a világot, hogy ne sejtsék,
Miként a hasznok, melyeket halálom
Hozand neked, nagy és hatalmas ösztön,
Hogy életemre törj.
GLOSTER.
Levelét tagadja! Hisz nem is mutattam.
(Künn harsonaszó.)
| Rögzött konok gazember! |
(Künn harsonaszó.)
EDMUND.
A herczeg harsonái. – Nem tudom, miért jön?
A herczeg harsonái. – Nem tudom, miért jön?
GLOSTER.
A réveket bezárom. Meg nem szabadúl
A semmirekellő. Képét szerte küldöm –
A herczeg azt megadja – hogy mindenütt
Megismerjék s kieszközlöm, te hű
Fiam s vérem, hogy minden birtokom
Végzés szerént rád szálljon örökűl.
Cornwall, Regan jönnek.
A réveket bezárom. Meg nem szabadúl
A semmirekellő. Képét szerte küldöm –
A herczeg azt megadja – hogy mindenütt
Megismerjék s kieszközlöm, te hű
Fiam s vérem, hogy minden birtokom
Végzés szerént rád szálljon örökűl.
Cornwall, Regan jönnek.
CORNWALL.
Hogy vagy nemes barátom? még alig hogy
Megérkezém, már is rendkívüli
Hírt hallok itt.
Hogy vagy nemes barátom? még alig hogy
Megérkezém, már is rendkívüli
Hírt hallok itt.
REGAN.
Minden bosszú csekély a bántalom
Megtorlására. Mint vagy jó uram?
| S ha az való, |
Megtorlására. Mint vagy jó uram?
GLOSTER.
Ó herczegnő, agg szívem megszakadt.
Ó herczegnő, agg szívem megszakadt.
REGAN.
Hogyan? tehát apánk keresztfia,
Kinek apánk adott nevet, Edgar fiad
Tört volna életedre?
Hogyan? tehát apánk keresztfia,
Kinek apánk adott nevet, Edgar fiad
Tört volna életedre?
GLOSTER.
Ó asszonyom, szégyenlem mondani.
Ó asszonyom, szégyenlem mondani.
REGAN.
Nem czimborált a korhely lovagokkal
Apám szolgálatában?
Nem czimborált a korhely lovagokkal
Apám szolgálatában?
GLOSTER.
Nem tudom, asszonyom.
Ez szörnyű, szörnyüség.
Nem tudom, asszonyom.
Ez szörnyű, szörnyüség.
EDMUND.
De igen, asszonyom,
Velök tartott.
De igen, asszonyom,
Velök tartott.
REGAN.
Rossz indulatját; ők unszolhaták, hogy
Ez agg embert megölje s javain
Zsákmány gyanánt ők dúlakodjanak.
Ez este kaptam néném levelét,
Melyben felőlök értesítve int,
S ma hozzám jönnek szállni: nem leszek honn.
| Így nem csodálhatom |
Ez agg embert megölje s javain
Zsákmány gyanánt ők dúlakodjanak.
Ez este kaptam néném levelét,
Melyben felőlök értesítve int,
S ma hozzám jönnek szállni: nem leszek honn.
CORNWALL.
De én sem Regan, arról biztosítlak.
Apádnak, Edmund, hallom, hű fiúi
Szolgálatot tevél.
De én sem Regan, arról biztosítlak.
Apádnak, Edmund, hallom, hű fiúi
Szolgálatot tevél.
EDMUND.
| Sir, azzal tartozom. |
CORNWALL.
Nyomozzák őt?
Nyomozzák őt?
EDMUND.
| Igen, kegyelmes úr! |
CORNWALL.
Ha kézre jő, nem lesz többé soha
Mit félni tőle. Szabd ki büntetését,
S én végrehajtom azt. Mi téged illet, Edmund,
Kit engedelmesség s erény
Ajánlanak, miénk vagy; ily szilárd
Hüségü lelkek kellenek nekünk.
Számot tartunk rá.
Ha kézre jő, nem lesz többé soha
Mit félni tőle. Szabd ki büntetését,
S én végrehajtom azt. Mi téged illet, Edmund,
Kit engedelmesség s erény
Ajánlanak, miénk vagy; ily szilárd
Hüségü lelkek kellenek nekünk.
Számot tartunk rá.
EDMUND.
Minél elébb bár.
| Hű szolgád leszek, Sir, |
GLOSTER.
Hálám Nagysádnak értte.
Hálám Nagysádnak értte.
CORNWALL.
Még nem tudod, hozzád miért jövénk –
Még nem tudod, hozzád miért jövénk –
REGAN.
Ily rémborús éjjel s időn kivűl.
Nagy dolgunk van, nemes Gloster, miben
Tanácsodat szeretnők hallani.
Apám, úgy szinte néném is tudósít,
Hogy meghasonlás van köztök, s mi ezt
Legjobbnak gondoljuk házon kivűl
Intézni el. Külön követjeik
Válaszra várnak. Nyugtasd meg magad
Öreg barátunk, és fordítsd figyelmed
Ügyünkre, mely gyors eljárást kiván.
Ily rémborús éjjel s időn kivűl.
Nagy dolgunk van, nemes Gloster, miben
Tanácsodat szeretnők hallani.
Apám, úgy szinte néném is tudósít,
Hogy meghasonlás van köztök, s mi ezt
Legjobbnak gondoljuk házon kivűl
Intézni el. Külön követjeik
Válaszra várnak. Nyugtasd meg magad
Öreg barátunk, és fordítsd figyelmed
Ügyünkre, mely gyors eljárást kiván.
GLOSTER.
Szolgálatodra állok asszonyom,
Örömest fogadjuk el nagyságtokat.
(Elmennek.)
Szolgálatodra állok asszonyom,
Örömest fogadjuk el nagyságtokat.
(Elmennek.)
