I. SZÍN.

Teljes szövegű keresés

Velencze. Utcza.
Solanio és Salarino jönnek.
SOLANIO.
Nos, mi újság a Rialtón?
SALARINO.
Bizony még meghazudtolatlan, hogy Antoniónak egy gazdagon megrakott hajója a tengerszoroson elsülyedt: azt hiszem, Goodwinsnak nevezik a helyet; – igen veszélyes, gyilkoló zátony, hol sok derék hajó vázai feküsznek, ha hír komámasszony szavahihető személy.
SOLANIO.
Szeretném, ha e részben ép oly hazug koma asszony lenne, a minő csak valaha gyömbért rágott, vagy szomszédaival elhitette, hogy sirt harmadik férje halálakor. De az igaz, hogy (hoszszadalmasság vétkébe ne essünk, s az egyszerű beszéd egyenes országútjáról félre ne csapongjunk), hogy a jó Antonio, a becsületes Antonio; – oh volna bár elég méltó czímem, hogy azt ily névhez társul adjam! – –
SALARINO.
Kérlek, végezd be.
SOLANIO.
He? mit mondasz? – Igen, a vége az, hogy egy hajóját elveszté.
SALARINO.
Szeretném, ha ez lenne vesztesége vége.
SOLANIO.
Hadd mondjak áment, jókor, mielőtt az ördög keresztet húzna imámra. Mert ime ő jön itt, zsidó képében.
Shylock jő.
Hogy vagyunk, Shylock, mi újság a kalmárok közt?
SHYLOCK.
Önök tudták, senki sem jobban, senki sem jobban, mint önök, leányom szökését.
SALARINO.
Az bizonyos: részemről ismertem a szabót, ki a szárnyakat készíté, melyekkel lányod elrepült.
SOLANIO.
Shylock pedig tudta, hogy a madár anyányi, s olyankor mindnyájuk szokása szülőjüket elhagyni.
SHYLOCK.
Elkárhozik érte.
SALARINO.
Bizonyos, ha az ördög lesz bírája.
SHYLOCK.
Entestem- s véremnek lázadni föl!
SOLANIO.
Az ördögbe, vén dög, ilyen korodban is föllázad?
SHYLOCK.
Úgy értem, hogy leányom az én testem s vérem.
SALARINO.
Tested s az övé közt több különbség, mint elefántcsont és agát közt; s véretek közt több, mint a piros bor és rajnai közt. De szólj, mit hallottál, volt-e Antoniónak valami vesztesége a tengeren, vagy nem?
SHYLOCK.
Ime megint új baj nyakamon: egy bukott, tékozló, ki alig meri fejét a Rialtón mutatni; koldus, ki mindig oly hetykén jött a kalmár-térre; de vigyázzon kötlevelére, – uzsorásnak szokott engem nevezni, – vigyázzon kötlevelére; keresztyéni szeretetből szokta volt pénzét kölcsönadni; – vigyázzon kötlevelére!
SALARINO.
Ej! ha nem tehetne is eleget, húsát csak – úgy hiszem – nem metszenéd ki: mi hasznát vehetnéd?
SHYLOCK.
Halat horgásznék vele: ha semmi más hasznát nem vehetném, jól tartanám vele boszúmat.
Ő engemet meggyalázott, visszavetett mintegy félmillióig: veszteségim kinevette, nyereségim kigúnyolta, nemzetemet megvetette, űzletemet meggátolta, elhidegíté barátimat, felbőszíté ellenimet; s mi oka van rá? Zsidó vagyok. Nincsenek a zsidónak szemei? nincsenek a zsidónak kezei, életműszerei, tag aránya, érzékei, indulatai, szenvedélyei? Nem ugyanazon táppal él, ugyanazon fegyverekkel sebesíttetik, azon kóroknak alávetve, azon irszerektől gyógyulva, ugyanazon tél- s nyártól hűvítve-hevítve, mint a keresztyén? Ha megszúrtok, nem vérzünk-e, ha csiklandotok, nem nevetünk-e? ha megmérgeztek, nem halunk-e meg? s ha bántotok, ne álljunk-e boszút? Ha a többiben egyformák vagyunk, ebben is akarunk hasonlítani önökhöz. Ha zsidó bánt keresztyént: mi az ő alázata? – boszú. Ha keresztyén bántja a zsidót, mi legyen keresztyén példa szerinti türelme? – természetesen boszú. Követem az önöktől tanult gonoszságot, s bajnak kellene közbejönni, ha tanítóimon túl nem tennék.
Szolga jő.
SZOLGA.
Uraim, gazdám Antonio honn van, s óhajtana önökkel szólani.
SALARINO.
Mindenfelé kerestük már őt.
SOLANIO.
Itt jő fajtájából egy másik: harmadikat nem lehetne hozzájok találni, hacsak maga az ördög zsidóvá nem változik.
(Solanio, Salarino és Szolga el.)
Tubal jő.
SHYLOCK.
Nos Tubal, mi újság Genuában? megtaláltad leányomat?
TUBAL.
Gyakran jártam oly helyeken, hol hírét hallám; de föl nem találhattam.
SHYLOCK.
Hej, oda van, oda, oda, oda! Oda egy gyémántom, kétezer aranyomba került Frankfurtban. Most kezd hullni az átok igazán népünkre, eddig még sohasem éreztem: ez maga kétezer arany; de hát többi drága, drága köveim! – Bárcsak leányom holtan heverne lábaim előtt, s a drága kövek fülében! Bárcsak gyászpadon feküdnék előttem, s az aranyok koporsójában! Semmi hír róluk! Oh bár – –; s még azt sem tudom, mennyibe kerül a nyomoztatás: hej te – veszteség veszteségre! a tolvaj ennyivel szökött el, s ennyi megy a tolvaj keresésére: és semmi eredmény, semmi boszú; meg nem mozdul a balsors, csak ha az én fejemet kell sújtani; sehol semmi sóhaj, csak ha én nyögöm; semmi könyű, csak ha én sirom.
TUBAL.
De igen, másokat is ér baleset. Antonio, mint Genuában hallám –
SHYLOCK.
Mit, mit, mit? Baleset, baleset?
TUBAL.
Egy Tripolisból jövő gályáját elveszté.
SHYLOCK.
Hála isten! hála isten! igaz? igaz?
TUBAL.
Beszéltem nehány matrózzal, ki a hajótörésből menekült.
SHYLOCK.
Köszönöm, jó Tubal. – Jó újság, jó újság, ha! ha! – Hol, Genuában?
TUBAL.
Leányod Genuában, mint hallám, egy éjjel nyolczvan aranyat költött.
SHYLOCK.
Tőrt döfsz belém. Sohasem látom aranyaimat. Nyolczvan arany, egy ülőhelyében! nyolczvan arany!
TUBAL.
Antonio hitelezői közől többen jöttek velem együtt Velenczébe; ezek azt esküdték, hogy neki okvetlen buknia kell.
SHYLOCK.
Nagyon örülök rajta; – majd elgyötröm, elkínzom. Örülök rajta.
TUBAL.
Egyikök gyűrűt mutatott elém, mit leányodtól egy majomért kapott.
SHYLOCK.
Veszszen el! Te kínzasz, Tubal: az türkiszem volt; Leától kaptam nőtlen koromban: egy erdő majomért nem adtam volna.
TUBAL.
Hanem Antonio bukása bizonyos.
SHYLOCK.
Igen, az való, nagyon való. Menj Tubal, bérelj nekem egy poroszlót; rendeld meg tizennégy nappal előre. Szivét hasítom ki, ha nem fizet: ha ő nincs Velenczében, űzérkedhetem, a mint tetszik. Menj, Tubal, találkozz’ velem imaházunkban: menj, jó Tubal! imaházunkban, Tubal!(El.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem