I. SZÍN.
| Belmont. Szoba Portia házában. |
Trombita-tus. Föllép a marokkói herczeg s Kisérete.
Portia, Nerissa s más cselédei.
Portia, Nerissa s más cselédei.
MAROKKÓI HERCZEG.
Kérlek, ne vess meg engem szinemért!
Cselédruhája ez dicső napunknak,
Ki mint közel szomszédját ápola.
Állítsd ki észak legszőkébb fiát,
Hol jégcsapot sem olvaszthat föl a nap,
S hasítsuk fel karunkat kedvedért,
Lássuk, melyőnknek vére pirosabb.
Mondom neked, szép hölgy, vitézeket
Rémíte arczom: s esküszöm szivemre,
Hogy égövünk első leányi is
Szeretve nézték. E szint semmivel
Föl nem cserélném, csak ha általa
Vonzalmadat lopnám el, szép királyném.
Kérlek, ne vess meg engem szinemért!
Cselédruhája ez dicső napunknak,
Ki mint közel szomszédját ápola.
Állítsd ki észak legszőkébb fiát,
Hol jégcsapot sem olvaszthat föl a nap,
S hasítsuk fel karunkat kedvedért,
Lássuk, melyőnknek vére pirosabb.
Mondom neked, szép hölgy, vitézeket
Rémíte arczom: s esküszöm szivemre,
Hogy égövünk első leányi is
Szeretve nézték. E szint semmivel
Föl nem cserélném, csak ha általa
Vonzalmadat lopnám el, szép királyném.
PORTIA.
Határzatomban nem vezet csupán
Leányszemek gyöngéd kivánata.
A sorshuzás, melytől függ végzetem,
Jogot sem nyujt szabad választhatásra.
De ha atyám meg nem szorít vala
Korlát gyanánt szavával, hogy csak az
Birjon, ki a mondott uton nyer el:
Dicső herczeg, vonzalmam oly fokán
Állnál, miként kérőim eddigi
Sorában bárki.
Határzatomban nem vezet csupán
Leányszemek gyöngéd kivánata.
A sorshuzás, melytől függ végzetem,
Jogot sem nyujt szabad választhatásra.
De ha atyám meg nem szorít vala
Korlát gyanánt szavával, hogy csak az
Birjon, ki a mondott uton nyer el:
Dicső herczeg, vonzalmam oly fokán
Állnál, miként kérőim eddigi
Sorában bárki.
MAROKKÓI HERCZEG.
Ezt is köszönöm;
Kérlek, vezess hát a szekrényekig
Szerencsepróbát tenni. – Kardvasamra,
Mely Sophit ölt s egy perzsa herczeget,
S három csatában verte meg Sulejmant, –
A legvadabb szemet levillogom,
A legmerőbb szivet ledaczolom,
Medvétől elszakítom kölykeit,
S arszlánt, midőn ordít zsákmány után,
Érted boszantni kész vagyok. De ah!
Ha Hercules s Lichas koczkát hajít,
Ki a vitézebb? a nagyobb vetést
Esetleg a gyengébb kezű teszi;
S Alcídot így apródja győzi meg.
Lehet, hogy én is, (mert vak sors vezet)
Mit becstelen fog nyerni, elhibázom,
S búmban halok meg.
Ezt is köszönöm;
Kérlek, vezess hát a szekrényekig
Szerencsepróbát tenni. – Kardvasamra,
Mely Sophit ölt s egy perzsa herczeget,
S három csatában verte meg Sulejmant, –
A legvadabb szemet levillogom,
A legmerőbb szivet ledaczolom,
Medvétől elszakítom kölykeit,
S arszlánt, midőn ordít zsákmány után,
Érted boszantni kész vagyok. De ah!
Ha Hercules s Lichas koczkát hajít,
Ki a vitézebb? a nagyobb vetést
Esetleg a gyengébb kezű teszi;
S Alcídot így apródja győzi meg.
Lehet, hogy én is, (mert vak sors vezet)
Mit becstelen fog nyerni, elhibázom,
S búmban halok meg.
PORTIA.
S vagy meg ne kísértsd e kétes merényt,
Vagy tégy le esküt, hogy, ha nem találsz,
Egy nővel is házasságról soha
Jövőre nem szólsz: jól vigyázz tehát.
| Sorsodat viseld! |
Vagy tégy le esküt, hogy, ha nem találsz,
Egy nővel is házasságról soha
Jövőre nem szólsz: jól vigyázz tehát.
MAROKKÓI HERCZEG.
Igen, fogok: jőj, vigy sorsom felé.
Igen, fogok: jőj, vigy sorsom felé.
PORTIA.
Elébb egyházba! – s majd ebéd után
Kisértsd a végzetet.
Elébb egyházba! – s majd ebéd után
Kisértsd a végzetet.
MAROKKÓI HERCZEG.
Szerencse rá!
Szerencse rá!
| Üdvöt szivemnek, vagy kint, mely megöl. | (El.) |
