II. SZÍN.
Ugyanott. Utcza.
Portia és Nerissa.
PORTIA.
Kérdezd meg, melyik a zsidó laka,
Add át aláirás végett neki
Ez átruházmányt. Éjjel indulunk,
S férjeink előtt egy nappal honn leszünk.
Tudom, Lorenzo kedvesen veszi
Ez iratot.
Kérdezd meg, melyik a zsidó laka,
Add át aláirás végett neki
Ez átruházmányt. Éjjel indulunk,
S férjeink előtt egy nappal honn leszünk.
Tudom, Lorenzo kedvesen veszi
Ez iratot.
| Gratiano jő. |
GRATIANO.
Jó, hogy beértelek még, édes úr.
Bassanio, érett tanács után,
Im küldi e gyürűt s ebédre kéri
Becses személyedet.
Jó, hogy beértelek még, édes úr.
Bassanio, érett tanács után,
Im küldi e gyürűt s ebédre kéri
Becses személyedet.
PORTIA.
Küldött gyürűjét hálával veszem, –
Mondd, kérlek, ezt meg. És ezenfelül
Vezesd ez ifjat a zsidó lakához.
| Nem tehetem. |
Mondd, kérlek, ezt meg. És ezenfelül
Vezesd ez ifjat a zsidó lakához.
GRATIANO.
Kész szívvel.
Kész szívvel.
NERISSA.
(Portiához.)
Ha bírom, elcsalom férjem gyürűjét,
Melynek megőrzésére esküdött.
(Portiához.)
| Egy szót még csupán, uram. |
Melynek megőrzésére esküdött.
PORTIA.
Jót állok, elsűl. Majd lesz esküvés,
Hogy férfiaknak adták a gyürűket.
Mi meg tagadjuk, s túl esküdjük őket.
Eredj, siess; tudod, hol várlak el.
Jót állok, elsűl. Majd lesz esküvés,
Hogy férfiaknak adták a gyürűket.
Mi meg tagadjuk, s túl esküdjük őket.
Eredj, siess; tudod, hol várlak el.
NERISSA.
Jőj, kedves úr, mutasd meg a lakot.
Jőj, kedves úr, mutasd meg a lakot.
| (El.) |
