Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
Gy-M-S M. S. Lt. = Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára
SSz = Soproni Szemle
VSz = Vasi Szemle
Hármasfalu a Répce völgyében. A földrajzi nagy- és kistáj jellemzésére két könyv leírása szolgált: Ádám László–Marosi Sándor (szerk.): A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék. Bp., 1975, és Szabó József: Bük. Szombathely, 1979 (útikalauz). A madárvilágról l. Gyurácz József: A Répce és az Ablánc-patak völgyének madárvilága. In: A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei VIII. Természettudományok 3. Szombathely, 1992. Klny. Az Ablánc-völgy növényeiről: Kovács J. A.–Csanaki Sz.–Miholics L.–Molnár Zs.: Az Ablánc-völgy botanikai állapotfelmérése. In: KANITZIA 6, Szombathely, 1998.
A vidék a honfoglalás előtt. A régészeti leleteket Szabó József több munkájában számba vette, így a már említett útikalauzban. A népvándorlás hullámainak vidékünkön való átcsapásairól ír dr. Belitzky János: Sopron vármegye története I. Bp., 1939 című könyvében.
A nyugati végeken. A vidék általános történetéről l. Belitzky: i. m. Bük középkori történetének legtöbb eredeti kutatáson alapuló összefoglalása egy máig kéziratban lévő tanulmány: Csóka J. Lajos OSB: Bük története. Kézirat. Pannonhalma, 1929. 25 gépelt lap. Ennek lappangását néhai Bárány László kanonok, magyarszecsődi plébános szüntette meg, amikor megjelentette Jelentkezem… (Nálam vannak Csóka J. Lajos Bükről írt kéziratai) című cikkét a VSz 1997. évi 3. számában. A kéziratokat, amelyeket Csóka J. Lajostól kapott, a Szombathelyi Püspöki Levéltárban lévő dossziéjában őrizte. Cikkében Csóka J. Lajosnak tulajdonított egy ceruzával fejezetekre tagoltan írt, Bükk (!) története címmel ellátott nagy alakú kockás füzetet is, noha annak címlapján a Faragó Sándor név szerepelt. Úgy vélte, Csóka Faragó Sándor nevű diákjának diktálta a szöveget. A jelen könyv munkálatai során – Csóka Gáspár OSB gimnáziumigazgató és dr. Faragó Sándor soproni egyetemi tanár szíves segít-ségével – sikerült tisztázni, hogy e félbehagyott munkát Faragó Sándor történész írta (a kiradírozott, de azért itt-ott kibogarászható előszó 1957-es keltezésű), aki az 1950-es évek közepén Csepregben élt, s valamely ismeretlen okból (talán éppen rokona, Csóka J. Lajos vagy kedvenc tanára, a szintén büki dr. Gyurácz Ferenc piarista hatására?) Bük története iránt érdeklődött. Ő, dr. Faragó Sándor később – 1985-ben bekövetkezett haláláig – a kapuvári múzeum igazgatója volt. Kézirata a középkorra nézvést is tartalmaz hasznos adatokat. A honfoglaló magyarok Répce menti megtelepedésével kapcsolatban legtöbbet bátorkodnak mondani: Dénes József: Nyugat-Dunántúl a 10. században. In: VSz, 1996. 3. sz. 357-370. és Herényi István: Adalékok Bük történetéhez. In: VSz, 1997. 2. sz. 217-224. Az első büki templomot a XII. századra föltételezi: Mezősiné Kozák Éva: Bük. Bp., 1999. (Tájak – Korok – Múzeumok Kiskönyvtára 619.) Két kis büki földvár létére l. Dénes József: Csepreg és a Répce-vidék az Árpád-korban. In: Dénes József (szerk.): Tanulmányok Csepreg történetéből. Csepreg, 1996. 82–118. Babenberg Frigyes és IV. Béla vidékünket érintő ellentéteire: Csorba Csaba: A tatárjárás. Bp., 1991.
A Büki család birodalma. Belitzky: i. m., Csóka: i. m., Faragó: i. m., Herényi: i. m. További adatok a Büki nemzetség egyes tagjaira: Érszegi Géza: Középkor. In: Dr. Horváth Ferenc (szerk.): Sárvár monográfiája. Szombathely, 1978., Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301–1457. I. Bp., 1996 és Házi Jenő: A soproni ferences templom jótevője. In: SSz, 1961. 4. sz. 308–316. A falu nevének eredetéről l. Balogh Lajos: Adalékok Bük nagyközség nevének eredetéhez. In: VSz, 1997. 2. sz. 211–216.
Sűrű évszázadok. Továbbra is hasznos adatokkal szolgál: Csóka: i. m., Faragó: i. m., Herényi: i. m. Továbbá: Herényi István: Kiemelt büki köznemesi és főnemesi családok. Kézirat. Velem, 1996. A németek bevándorlására l. Hetyéssy István: Répcemelléki mozaikok a XVI–XVII. századból. Bp., 1965 című kéziratát a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban. Deák Benedek viszlóbüki „honfoglalására” adat Varga J. János: Szervitorok katonai szolgálata a XVI–XVII. századi dunántúli nagybirtokokon. Bp., 1981 című könyvében. A Büki család más falvakban való birtoklására l. Maksay Ferenc (szerk.): Urbáriumok XVI–XVII. sz. Bp., 1959. Az 1549. évi rovásadó-összeírás adatait közli: Maksay Ferenc (szerk.): Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. Bp., 1990. I–II. k., l. még Uő.: Sopron vármegye birtokos társadalma a XVI. század közepén. In: SSz, 1979. 2. sz. 157–170. A Mesterházyakról: Mesterházy Sándor: A mesterházi Mesterházy család története. Nagykanizsa, 1937. Gregoróczy Vince büki feltűnésére Hetyéssy István némileg laza forráskezelésű, de adatgazdag munkája: Bük község monográfiája. Kézirat a szombathelyi megyei és a büki nagyközségi könyvtárban. Bp., 1972. 79 lev. Főként általános megyei információk vannak a korra Soós Imre: Ősi sopronmegyei nemzetségek. Sopron, 1940 című könyvében. Az idézett megyegyűlési, megyei törvényszéki ügyek forrása: Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579–1589, Sopron, 1994. A vármegyei tisztségviselők jegyzéke (továbbá néhány büki vonatkozású adalék is) megtalálható Dominkovits Péter: XVI. századi magyar nyelvű iratok Sopron vármegye levéltárából. Sopron, 1996 című könyvében. Az 1984. évi alsóbüki néprajzi gyűjtésem anyaga a Savaria Múzeum Néprajzi Osztálya adattárában van, NA 1394-es jelzettel. Bükiek csepregi szőlőbirtoklására a XVII. században l. Dominkovits Péter: Adatok és források Csepreg mezőváros XVII. századi történetének kutatásához (1636–1670). In: Dénes József (szerk.): i. m. 182–212. és Farkas Sándor: Csepreg mezőváros története. Bp., 1887. Felsőbük 1650. évi rendtartása megjelent Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból. Veszprém, 1999 című könyvében.
Csetepaték és építkezés. Hetyéssy István: i. m. Uő.: Jobbágy-kezeslevelek a Répce-mellékről. In: VSz, 1970. 4. sz., 612–616.
Hosszú béke – két szabadságharc között. A Rákóczi-szabadságharcra és az azt követő évtizedekre vonatkozó ismeretek forrásai főként: Faragó: i. m., Farkas: i. m., Hetyéssy: Bük község monográfiája… Bükiek a napóleoni háborúkban: Herényi: Adalékok… A francia megszállásra l. Vígh Kálmán: Sopron vármegye a francia háborúban. In: Varsányi Péter István (szerk.): A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, Történettudomány 2. Szombathely, 1991, 77–88. A büki takácsok céhlevelének jelzete a budapesti Egyetemi Könyvtárban: Priv. czeh. LX. 24. Az 1767. évi úrbérrendezés: Tóth Péter: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron vármegyében I. Magyar és latin nyelvű vallomások (1767). Sopron, 1999. A könyvre dr. Kiss Mária, a szombathelyi püspöki levéltár vezetője volt szíves fölhívni a figyelmem. Telkiállomány, teleknagyság: Felhő Ibolya (szerk.): Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. k. Dunántúl. Bp., 1970. 1848–49 büki „történetére” l. Sági Ferenc: A Répce-vidék nemzetőrségének szervezése és kimozdítása… In: SSz, 1999. 3. sz. 225–240., továbbá cikkeit a Büki Újság 1999. évi számaiban. Néhány szóbeli közlést, korrekciót is köszönök neki. Büki honvédtisztekről adatok: Bona Gábor: Az 1848–49-es honvédsereg Sopron vármegyéből származó tisztjei. In: SSz, 1998. 4. sz., 291–328. Baranyay Mihályról ezenkívül: Szabó József: A büki evangélikus egyházközség története. Kézirat, 1975. (Szabó J. kéziratait – ha az ettől eltérő helyzetet nem jelöljük – a Büki Nagyközségi Könyvtár őrzi.)
A polgárosodás évszázada. Lengyel ulánusok Bükön: Hetyéssy: Bük község monográfiája… Az 1849 utáni korokat Szabó József több munkájában is részletesen tárgyalja. Forráskezelése nem mindig szabályos, de adatai általában ellenőrizhetők. Idevonatkozó kéziratai: Bük község másfél évszázada I–II. k., Bük története és szokásai; nyomtatásban megjelent munkái: In memoriam büki hősök és mártírok a II. világháborúban. Bük, 1995 és a már hivatkozott Bük című útikalauz. Az 1919-es kommün büki eseményeinek konkrétumokat adó, de forrásait elhallgató tárgyalása röviddel a történések után: Mayer Géza: A vörös dulás nálunk. Sopron, 1919. Büki adatot hoz egy nem kevésbé egyoldalú dolgozat: Környei Attila: Adatok az 1919. évi Sopron vármegyei osztályharcokhoz. II. Ellenforradalmi kísérletek. In: SSz, 1973. 1. sz. 123–138. Bük szovjet megszállására érdekes Gáspár Géza kéziratos emlékezése, amelyet a szerző özvegyének tájékoztatása nyomán Bük polgármesterétől kaptam kézhez.
Megpróbáltatások, helytállások. Ide is vonatkoznak Szabó J. említett kéziratai. A földosztáshoz: Nagy János: Az 1945-ös földreform Sopron vármegyei adatai. In: SSz, 1975. 1. sz. 64–74. Pártszervezetek egyesítésére: Fülöp József: A két munkáspárt egyesülése Sopron vármegyében. In: SSz, 1988. 4. sz. 326–334. Az 1950-es évek tanácsülési és tanácsi vb-ülési jegyzőkönyveit a Vas Megyei Levéltárban néztem át. A csepregi összeesküvés büki résztvevőire: Reichardt György: Kommunista törvénytiprás és az 1956-os forradalom. Szombathely, 1994. Az 1956-os forradalom büki eseményeit a tanácsi jegyzőkönyvek és Kövér István: Forradalom és megtorlás Vas megyében 1956–1960. Szombathely, 1997 című könyve alapján ismertettem. Figyelembe vettem Kárpátiné Vasvári Mária idevágó emlékezéseit is, amelynek kézirata a Vasi Szemle szerkesztőségében van. A kommunista korszak jellemzésében saját emlékeimre is támaszkodtam. Szakértői vélemény a várossá válásról: Zoltán Zoltán (szerk.): Bük struktúraelemzése és várossá fejlesztési programja. I–II. k. Kézirat. Bp., 1993. (Megtalálható a büki nagyközségi könyvtárban.)
Népesség a változó időben. A XVI. századra: Maksay (szerk.): Magyarország birtokviszonyai… Az 1697. évi „canonica visitatio” jegyzőkönyvét közli: Buzás, Josef: Kanonische Visitationen der Diözese Raab aus dem 17. Jahrhundert. IV. Teil. Eisenstadt, 1969. (Burgenlandische Forschungen, 55.) Az 1804-es adatokat Csóka és Szabó (több munkájában is) idézi. A cigányok körüli 1751. évi perpatvar iratai: Gy-M-S M. S. Lt., IV. A. 1. b. Sopron vm. nemesi közgy. ir. 46. doboz, 1751. 06. 04. Nr. 1. és 47. doboz, 1751. 10. 05. Nr. 1. Dominkovits Péter főlevéltárosnak köszönöm, hogy fölhívta rájuk a figyelmemet. Az 1773. évi cigányösszeírás ívei ugyanott, jelzet: 6/4. IV. 43. 1930-as évekbeli adatok a büki cigányokról: Dr. Soproni Elek: A kultúrsarok gondjai. Bp., 1940. Az 1754. évi, Nádasdy gróf nevével fémjelzett népösszeírás: GY-M-S. M. S. Lt., Conscriptio Nadasdyana Nr. 183–185. A Magyar-Zsidó Oklevéltár VII. kötete (Bp., 1963) közli az első zsidóösszeírásokat. További adatok vannak Magyarország történeti helységnévtára Sopron megye (1773–1808) című kötetében (Bp., 1990), az 1831. évi zsidóösszeírásban (Gy-M-S. M. S. Lt., 5-b/4-III. Conscriptio Judaeorum, 1831.) és Szabó József hivatkozott munkáiban.
Gazdasági élet a fürdő előtti korokban. Fényes Elek ismert lexikonjain kívül több adatot nyertem a már hivatkozott Nádasdy-féle összeírásból, s még többet Szabó J. munkáiból, hivatkozott kéziratain kívül a Néprajzi Közlemények XXIII. köteteként megjelent könyvéből: Cselédsorsok, cselédutak. Bp., 1979. Részletes adatok a mezőgazdaságról: A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Első kötet. Bp. 1897. A XX. század eleji adatok: Rubinek Gyula (szerk.): Magyarországi gazdaczímtár. Bp. 1911. A II. világháború előtti birtokviszonyokra l. a KSH népszámlálási kötetét. A Szapáryakkal kapcsolatos adatok egy része: Sági Ferenc: A büki nemesi családok és a kastély történetéhez. In: VSz, 1997. 2. sz., 250–258. A répcei molnárok céhalakítására l. Farkas: i. m. A répcei malmok 1683. évi pusztulására: Vanyó Tihamér: Sopron vármegye hadügyi, gazdasági viszonyai és közállapotai (1640–1690). In: SSz, 1976. 1. sz., 20–38. Szabó Mihály mesterlevele: Faragó: i. m. A hagyományos kovácsmunkáról: id. Gyurácz József: A hagyományos kovácsszakma élete és elmúlása Bük nagyközségben. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1998. 4. sz. 65–74. A cukorgyárról nyomtatásban: Szabó József: Bük és Csepreg cukorgyárai. In: Vasi Honismereti Közlemények, 1987. 1. sz. 39–45. és: Hadarits Géza–Lovas Gyula (szerk.): A Petőházi Cukorgyárak száz éve. Petőháza, 1981. Sedlmayr Kurtról: Varga András: Emlékezés a növénynemesítőre. In: VSz, 1998. 5. sz. 583–588. A vándorkereskedelemre l. hivatkozott gyűjtésemet.
Egy igazi sikertörténet. A fürdő legutóbbi ismertetése: Pup Vilmos: Bükfürdő. Bük, 1999. A korábbi írások közül utalok Pajor Géza: A büki gyógyfürdő 25 éve. In: VSz, 1986. 2. sz., 208–227. című tanulmányára, továbbá a VSz büki számának (1997/2) több írására. Az „árokfürdés” leírásakor főleg saját emlékeimre támaszkodtam. A Bük mai gazdasági életét jellemző adatokat Horváth Lajosnak, Bük nagyközség polgármesterének köszönöm.
Zsinatok faluja. Csóka: i. m., Faragó: i. m., Farkas: i. m. A templom elhelyezkedéséről: Drinóczy György: Böngészet Sopron Megye isméretéhez. 1830–1847. Gy-M-S. M. S. Lt., XV/20, Kéziratos könyvek gyűjteménye 97. sz. Az 1697. évi kánoni látogatás jegyzőkönyvének fordításában dr. Zágorhidi Czigány Balázs volt segítségemre. Felsőbüki Nagy Lajos és Czompó Sándor templomfelújítás kapcsán kiütközött ellentétére l. a családi iratokat: Gy-M-S. M. S. Lt., Felsőbüki Nagy család, XIII. 11. 2. További felhasznált irodalom: Magyar Katolikus Lexikon II. k., Bp., 1993, Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. Sopron, 1924, uő.: Egyháztörténeti emlékek. Sopron, 1910. Szabó József: A büki evangélikus egyházközség története…
A művelődés forrásvidéke. Csóka: i. m. Büki diákok a bécsi egyetemen: Szögi László: Sopron városi és megyei hallgatók a Habsburg Birodalom egyetemein a XIX. század első felében. In: SSz, 1996. 2–3. sz. 150–188. Vidékünk népoktatására általában: Mészáros István: Népoktatás Nyugat-Magyarországon a XVII. században. In: SSz, 1976. 4. sz., 306–328. Szabó József már említett, ide (is) vágó dolgozatain kívül segítséget jelentett még A büki iskola fejlődésének története című, 1975-ben, illetve A büki Evangélikus Dalárda története című, 1988-ban kelt kézirata. Az óvodáról: Bakó Erzsébet–Hornyák Istvánné–Pócza Gabriella: A büki óvoda története. In: Pedagógiai Írások (Szombathely), 1996. 11–18. A Hárombüki Kaszinó alapszabályainak dokumentuma megtalálható: Gy-M-S. M. S. Lt., Egyesületek alapokmányai, IV/432, B/70. Az Iparosköré ugyanott, B/71-es jelzettel. Az egyházasfalusi KALOT-népfőiskoláról: Tóth Imre: Emlékezés egy népfőiskolára (1942–82). Szombathely, 1982. Bük sportéletéről: Dr. Gyurácz Ferenc (szerk.): A büki sport 75 éve. Bük, 1995 című kötet. Az újabb adatokat dr. Németh Istvánnak, a sportegyesület elnökének köszönöm.
Megjelölt épületek. Fényes Elek: Magyarország leírása. Pest, 1847 című munkáját idéztük. A pajtákról l. Szabó József: A pajták építése és használata a Répce folyó vidékén, Bük, 1975 című kéziratát. A helyi védelemben részesülő épületekről: Rónai Károly: Bük településképe. In: VSz, 1997. 4. sz. 493–504. A katolikus templomról: Mezősiné dr. Kozák Éva: i. m. és Dr. Csatkai Endre: Sopron vármegye műemlékei I–II. Sopron, 1935. Az evangélikus templomról: Csatkai: i. m. A volt Szapáry-kastélyról: Drinóczy: i. m., Csatkai: i. m. és Fazakas Péter: A volt Felsőbüki Nagy- (majd Jankovich-, Markovich- és Szapáry-) kastély építésének története. In: VSz, 1997. 2. sz., 225–229. A Nagy Pál-kúriáról: Csatkai: i. m.
A hagyományos kultúra emlékei. Szabó József munkái közül felhasználtam a Büki Szabó József szerzői néven Budapesten 1988-ban megjelent, Bük környékének ragadványnevei című könyvét, továbbá – a népszokásokhoz – a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában őrzött, EA 12686 jelzetű, Élő népköltészeti hagyományok című, 1962-ben kelt kéziratát. A népszokásokról l. még: Tátrai Zsuzsanna: A büki nép hétköznapjai és ünnepei a XX. század második feléig. In: VSz, 1997. 2. sz. 240–249., Dömötör Sándor gyűjtéseit a Savaria Múzeum Néprajzi Osztályán, továbbá Békefi Antal: Vasi népdalok, Győr, 1997 (2., jav. kiad.) című könyvének a büki regöléssel foglalkozó passzusát. A XVII. századi osztálylevelek: Faragó: i. m. Dűlőnevek: Balogh Lajos–Végh József (szerk.): Vas megye földrajzi nevei. Szombathely, 1982. A büki fiatalok szóhasználatára a második világháború éveiben: Gyurácz József: A serdülő kor élete… Győr, 1943. Kézirat a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában, jelzete: EA 3277. Büki tájszógyűjtés: Balogh Lajos: Mutatvány egy készülő büki tájszótárból. In: VSz, 1998. 3. sz. 311–318. Számos büki – főként szokás- – adat van Tátrai Zsuzsanna: Leányélet. Bp., 1994 című könyvében. Megjelent büki folklórszövegek: Dömötör Sándor (összeáll.): Szalai Veronka balladája – Büki népmesék. Szombathely, 1954 és: Hetyéssy Katalin–Sudár Lászlóné (szerk.): A Répce mente meséi és mondái. Csepreg, 1996. Fölhasználtam már hivatkozott 1984. évi gyűjtésemet, s még inkább 1972–73-as népdalgyűjtésemet, amelynek anyagát magnószalagon őrzöm. A dalok lekottázását Dankóné Mészár Mariannak, a kották számítógépre írását Radványi Gézának köszönöm. A Répce melléki kedélyről: Drinóczy: i. m.
A könyv kéziratát elolvasta Sági Ferenc helytörténész, könyvtárigazgató. Értékes észrevételeit köszönöm. Fényképek kölcsönadásáért vagy a közlésükhöz való hozzájárulásért a következő magánszemélyeket illeti köszönet: Bajontai Imre, Bernáth Lajos örökösei, Csikor Ilona, Csóka József, Gáspár Gézáné, dr. Gyurácz József, Gyurácz Józsefné, Horváth Imre, Kisberk Jenőné, Kőszegfalviné Pajor Klára, Molnár József, dr. Németh István, Schauermann János Ince O. Praem, Seidl Fidél, Szabó Józsefné, Szamos Ferenc, dr. Szapáry György, Vida Mihály. Köszönetet mondok továbbá mindazoknak, akik emlékeik, ismereteik megosztásával, tanáccsal, türelemmel vagy bármi módon támogattak munkámban. (Gy. F.)
