Dömös Összefoglaló
Dömös
Összefoglaló
Összefoglaló
Két angol utazott 1851-ben Esztergomból Budára. Dömöst meglátva csodálkozó lelkendezéssel egyikük így kiáltott fel: „Királyi vidék, miért nem vagy te Angolhonban, de fölékesítene téged a művészet, holott itt még a nevedet is alig tudják!” Álmélkodásuk csak nőttön-nőtt, mikor magyar kísérőik röviden elmesélték nekik Dömös és környékének történetét.
A „természet ezen ritka mesterműveképpen” a magyar Dunakanyar felső részén a folyó még egy tánclépést tesz: egyet le s egyet föl, hogy abban gyönyörködve ámulata még nagyobb legyen a halandónak. Ebben a Dunazugban fekszik a község, mintegy a Pilis-hegy köldökeként, s szolgál a jégkorszaktól kezdve napjainkig lakóhelyül az embernek. Laktak itt a rómaiak alatt különböző népek, Attila hunjai, a magyarok rokon népe, az avar és Árpád népe, kik még ma is bírják e „szent földet”.
A Pilis-hegy Dömössel együtt kezdettől fogva királyi birtok. Az óriási erdőrengeteg számos vadászkastélyt és kolostort rejt. Ármányoktól, balesetektől s gyilkosságoktól nem mentes a magyarok királykrónikája, ahogy más nemzeteké sem, Dömös többször színhelye a nagy történelemnek. Királyi nyaraló majd 1107-től király adományozta egyházi birtok. A magyar hadak gyülekezőhelye a XI. században, ahol országos ügyeket intéző és azok okmányait pecséttel megerősítő, nagy hatalmú, befolyásos és szent életű prépostok, püspökök és királyok állítottak ki századokig érvényes okmányokat: peres és adományozóleveleket, birtokhatárokról, vitás kérdésekről szóló iratokat.
Már a XI. században megépül a dömösi templom, amely nagyságában és szépségben, művészi megmunkálásában ez időben vetekszik a hazai építészet valamennyi remekével. Álmos királyfi birtoka. Itt – saját birtokán – vakíttatja meg bátyja, Kálmán király, kisfiával, Bélával együtt, hogy ne örökölhessék a koronát.
A sors útjai kifürkészhetetlenek: a vak kisfiú II. Bélaként írta be magát a magyar királyok, a királyság történetébe. Hunyadi János és az igazságos Mátyás király is kapcsolatban állt Dömössel: országnagyokkal töltöttek hónapokat a kolostorában, és vitatkoztak a pápával, indítottak hadakat az egyre fenyegetőbben fellépő törökkel szemben.
1543-ban a törökök földig rombolták a települést, százötven éven át a török az úr az ország ezen szegletében. Többször elnéptelenedett. Csak olykor-olykor kapunk hírt az alig-alig pislákoló életről a török adóösszeírásokból.
Buda 1686-os győztes ostroma után, ahol az európai keresztény hadak színe-java harcba szállt, kezdődött Magyarország Habsburg-tartománnyá züllesztése. Jobb volt a hódító félhold félévszázada alatt, mint a német császár pár éve – mondják. Az elkeseredés nagy, a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc a következménye, amelynek leverése után a protestánsok vallási elnyomatása és a magyarok németté kényszerítése lett a cél. A helyzeten Mária Terézia segített. A faluban is megkötik a szerződést az úrbéri rendelet alapján, mely szabályozta a földesúr és a földet művelők egymáshoz való viszonyát.
A XVIII. század végére megerősödött a katolikus egyház, melynek hatása Dömös életére is kihatott. Plébánosaitól, a falu mindenkori vezetőitől is függött a település jó vagy rossz sorsa. A vallásosság napi gyakorlat. Jeles napok és a népi hagyományok fűszerezték, felejttették a paraszti élet nehéz terheit. Számos mondóka, hagyomány, népi ének és hiedelem a mai napig él, és Dömös lakói tovább éltetik, hagyományozzák.
A Habsburg-iga lerázására még egyszer felkelt a nép 1848-ban. Dömösiek tucatjai mentek nemzetőrnek. A harangokból ágyúkat öntöttek. A szabadságharc leverését 1867-ben kiegyezés s egy békésnek mondható félévszázad követte.
A közeli erdők és a hegyek okán az erdőgazdaság, az agyag- és a kőbányászat igen fejlett volt az első világháborúig, kedvező adottságként ott folyt a Duna, és így a szállítás könnyebb volt messzi vidékekre, mint más helyeken. A falu lakói ezekben a bányákban és az erdészet fakitermelő helyein találtak maguknak munkát. Virágzó kert- és gyümölcskultúrája tette ismertté a községet. A legtöbb férfi hajós lett. Kevesen tudják, hogy az 1912-ben szerencsétlenül járt Titanichoz először a Kárpátia magyar hajó érkezett menteni, orvosa, dömösi volt. Sírját a dömösiek mind a mai napig koszorúzzák.
Dömösnek már 1733 óta van iskolája, melyet az egyházak működtettek egészen az államosításig, 1949-ig. A községben számos alkalommal színjátszók mutatták meg magukat. Maskarás felvonulások a szüretkor és a farsangkor vidították a népet. A XX. század elejétől a civil szerveződések: egyesületek, sportkörök száma jelentősen megszaporodott.
A békés életet két világháború szakította félbe azok minden következményével: szegénység, kivándorlás, félszáznál több halott és áldozat.
Dömös, a Pilis kapuja, már az 1880-as évektől kiinduló és végpontja sok kikapcsolódni vágyó turista útvonalának. Nem elhanyagolható emellett az üdülőkben, a magánházaknál és a panziókban nyaralók serege, akiket 1990 óta a Duna-parton egy minden igényt kielégítő kemping is vár. Dömös jövője a gyógyturizmusban: csendjében, a Duna közelségében és tiszta levegőjében rejlik.
A gyönyörű táj mind a XX. század az első, mind a második felében számos alkotót vonzott ide. Művésztelepek alakultak országos és Európa-hírű művészeknek adva ihletet.
Az 1976-ban épült Dömös Galéria állandó és időszaki kiállítások és hangversenyek helye, melynek ötletadója, művészi életének irányítója a háromszoros ENSZ-díjas Vertel József bélyeggrafikus volt. Nyáron haditornászok elevenítik fel az Árpád-kor dicső napjait. A templomban és az Álmos herceg szabadtéri színpadon fáklya mellett, középkori és reneszánsz hangszereken játszók idézik fel a régmúlt idők hangulatát, a magyar történelem jelentősebb eseményeit.
Dömös határának régészeti leletei az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban és a budapesti Nemzeti Múzeumban tekinthetők meg. A XI. századból származó templomrom májustól szeptemberig várja csodálatos architektúrájával, díszítéseivel az érdeklődőket.
