Az Ideiglenes Kormány rendelete a földreformról 1945. március 17-én jelent meg. Célja a nagybirtokrendszer felszámolása volt. Feldebrőn 1926-ban, majd 1938–39-ben megváltással kiosztották az uradalom földjeinek nagy részét. A megmaradt terület kevés volt, ezért a föld nélküli mezőgazdasági munkások közül sokan Nagyútra távoztak a jobb boldogulás reményében. Mások a kitelepített svábok helyére költöztek, például Budaörsre. A nemzeti bizottság is megalakult, de rövidesen meg is szűnt. A pártok közül a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt alakított helyi szervezetet.
A megkötött nagyhatalmi paktumok, amelyek Magyarországot is a Szovjetunió érdekszférájának ismerték el, esélyt sem adtak arra, hogy ezek a pártok ténylegesen és egyenrangúan vegyenek részt az ország demokratikus átalakításában. 1948-ban a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesüléséből létrejött, Rákosi Mátyás vezette Magyar Dolgozók Pártja ragadta magához a hatalmat, és ezzel elkezdődött az ország szovjet mintára történő átformálása.
A hatóságok 1948-tól komoly nehézségeket okoztak a falubeli kereskedőknek és iparosoknak. Ennek eredményeként 1948 végétől sorra visszaadták működési engedélyüket vagy átléptek a frissen alakult Feldebrői Földművesszövetkezetbe. A kormányzat célja tulajdonképpen ez volt.
1955-ben a húsz kereskedőből és kisiparosból a földművesszövetkezet mellett tizennégy iparos működött, de az utóbbiak számában benne vannak azok is, akik 1953 után újraindították iparukat. A birtokos parasztság nagy részét kuláknak nyilvánították, bár nagyobb számú kitelepítés itt nem történt. Még 1956 augusztusában is sokan voltak kuláklistán. A listáról lekerülteket folyamatosan agitálták, hogy lépjenek be a termelőszövetkezetbe, de a kulákként nyilvántartottaknak is felcsillantották a lehetőséget: ha belépnek, lekerülnek a listáról.
A Begyűjtési Hivatal 1948 után a mezőgazdasági termelők megsarcolásának, az agrárárak alacsony szinten tartásának, végső soron az erőltetett iparosításnak az eszközévé vált. 1950 végén 52 öt holdon felüli gazdát jegyzőkönyvileg köteleztek a beadásra.
Egy példa a követett gyakorlatra. Egy átlagosnak mondható család ötfős, három katasztrális hold földdel és hatszáz négyszögöl szőlővel rendelkezett. A föld jövedelmét 34 aranykorona 17 fillérben állapították meg, ami után 240 kilogramm kenyérgabonát, 69 kilogramm takarmánygabonát, 114 kilogramm kukoricát, 66 kilogramm napraforgót, 33 kilogramm burgonyát kellett beszolgáltatni. Az állatállomány után – ha nem tartottak, akkor is – összesen 48 kilogramm hús és négy és fél tojás, valamint a szőlő után 117 liter bor beadására kötelezték. Meghatározták az egyes növényfajták vetésterületét is, attól eltérni nem lehetett.
Az 1956. október 23-i budapesti forradalom hatására október 28-án Feldebrőn is megválasztották a forradalmi munkástanácsot. Elnöke, az addig végrehajtó bizottsági elnök Szuromi István maradt, helyettese Székely József lett. Megszervezték a nemzetőrséget, részben a lakosságból, részben a falu melletti lőszerraktárnál és kerozintelepen szolgáló katonákból. A munkástanács lényegében a korábbi tanácsi dolgozókból állt fel, csupán a titkár távozott párnapi szabadságra. A nemzetőrség parancsnoka Szabados József rendőr törzsőrmester és Székely József volt.
A falu lakosságának egy része a községháza elé vonult, és követelte, hogy a begyűjtött terményeket osszák szét, de a nemzetőrök lebeszélték őket a keményebb fellépésről. Az iskola épületére visszahelyezték a keresztet. Néhányan korábban elvett tulajdonukat követelték vissza.
A rendfenntartást biztosítandó a kerozintelepen szolgáló repülősöktől tíz puskát kértek, azonban a lőfegyvereket egyszer sem használták. Lényegében különösebb atrocitás nélkül vészelte át a falu az eseményeket. A munkástanács november 4-én formálisan is megszűnt. Ennek ellenére 1957-ben előzetes letartóztatásba helyezték Székely Józsefet. Valójában csendőrmúltja miatt, de különböző kommunistaellenes cselekedetekkel vádolták. Nyolc hónap börtön után – mivel a falubeli tanúk mellette vallottak – a bíróság szabadlábra helyezte.
Az első termelőszövetkezet Feldebrői Alkotmány Tszcs néven alakult 1955. augusztus 10-én. Nehezen ment a szervezés, összesen tizenhárom család tizenhat tagja lépett a szövetkezetbe. Mindössze százhúsz katasztrális holdon kezdték meg a gazdálkodást, ebből a szántóterület 118 hold volt. Elnöknek Pál Ernőt választották.
A tszcs az 1956. évi októberi forradalmat követően is tovább működött. Csak két tag lépett ki. 1957- ben Pál Ernőt leváltották, az új vezető Kiss István lett, az akkori mérlegadatok szerint nagyon kevés eszközt és épületet birtokoltak. A felszerelés megfelelt egy kisebb egyéni gazdaságénak. A következő évben már csak nyolc család kilenc tagja gazdálkodott, a megmaradt föld pedig 68 hold, amelyből a szántóterület 57 holdat tett ki. A termelőszövetkezeti csoport 1959. február 20-án beolvadt a verpeléti Dózsa Mgtsz-be. A beolvadást levezető elnök Bukta Ignác volt.
A termelőszövetkezet sorsa jól mutatja, hogy 1948–1959 között a község nagy többsége kitartott az egyéni gazdálkodás mellett.
A nagy erővel, sokszor agresszíven folytatott téeszszervezés hatására 1959. december 23-án megalakult a Feldebrői Rákóczi MgTsz. Az alakuláskor 456 család 559 tagja 3580 katasztrális holdon kezdett el gazdálkodni, ebből 1980 hold volt a szántóföld. Elnöknek Barócsi Miklóst választották meg. Barócsi betegség miatt 1960-ban lemondott, helyette Kovács József volt tanácstitkárt szavazták meg. Három év múlva Kiss János vette át a termelőszövetkezet vezetését.
Az első években gyengén működött, ezért többen ki is akartak lépni.
A nagyüzemi termelésre be nem fogható területeken tököt termesztettek. Próbálkoztak csirketenyésztéssel is. Hatezer naposcsibét neveltek a Bikaistállóban lévő üres helyiségekben. Fontos megoldandó problémát jelentett ez idő tájt a háztáji földek kiosztása.
1966-ban kénytelenek voltak emelni a szerződéses munkások számát húsz főre, mert öregedett a tagság, és a gépek kezelésére is kellett az ember. Ebben az évben tudtak először agronómust alkalmazni. Az erőfeszítések és az állami támogatás meghozta a gyümölcsét, 1967-ben huszonkét erőgéppel, két teherautóval, tizennégy pótkocsival, silókombájnnal és egyéb gépekkel rendelkeztek. A felújított irodaház alá pincét építettek. Saját építőbrigádot szerveztek, amely a falubelieknek is dolgozott. A terület 33 százalékát részművelésben adták ki.
Az 1970-es évek elejére a gazdák már folyamatosan kérték felvételüket a szövetkezetbe, sőt verpelétiek is szívesen dolgoznának Feldebrőn. A bruttó jövedelem 1974-ben elérte a tizennégymillió forintot. Ennek jó részét a részesedési alapra és a fejlesztésre fordították. Emellett egyre erősödött a háztáji gazdálkodás. A szőlőtelepítés is folyt, sőt a hatvanas évek végén egy komplett majort telepítettek.
A dolgozók viszont szeretnének normarendezést elérni, mert egynapi munkájuk negyven-ötven forintnál többet nem hozott. A szomszédos falvak termelőszövetkezetei meglehetősen rossz gazdasági eredményeket mutattak fel, ezért 1974-ben az aldebrői Új Élet és a tófalusi Béke Mgtsz egyesül a feldebrőivel, megtartva a Rákóczi nevet. A következő évben jogutódja lett a Mátraaljai Serkövnek. Ekkor 1363 tagja volt (ebből 746 nyugdíjas és járadékos), 4995 hektáron gazdálkodtak. A rendszerváltozás idejére a közösen művelt terület 5081 hektár lett (szántó 4065, kert tizenkét, szőlő 216, gyep 401, erdő 235, művelés alól kivett terület 152 hektár).
Az 1970-es évekre – jórészt a község saját erejéből – burkolatot kapott az utak egy része, mintegy tízezer négyzetméter betonjárda épült. Új iskolát és egy ötven férőhelyes óvodát létesítettek. Megépült a körzeti orvosi, a fogorvosi rendelő és az orvosok szolgálati lakása. A község szabadpolcos könyvtárral várja az olvasókat. A villanyhálózat kiépítése is befejeződött. Parkosították és virágosították az utcákat, tereket. A költségeket általában a községfejlesztési hozzájárulásokból fedezték.
Ellátottsági adatok, 1995–2000
Tárgyév
|
1995
|
1996
|
1997
|
1998
|
1999
|
2000
|
Egészségügy
|
|
|
|
|
|
|
Egy háziorvosi körzetre
|
1213
|
1192
|
1183
|
1183
|
1164
|
1169
|
jutó lakosok
|
|
|
|
|
|
|
Óvoda
|
|
|
|
|
|
|
Férőhelyek kihasználtsága (%)
|
105
|
77,5
|
77,5
|
90
|
100
|
110
|
Általános iskola
|
|
|
|
|
|
|
Egy pedagógusra jutó gyermek
|
11
|
8
|
8
|
9
|
10
|
11
|
Egy pedagógusra jutó tanuló
|
7
|
8
|
8
|
8
|
7
|
8
|
Egy tanteremre jutó tanuló
|
13
|
13
|
13
|
13
|
13
|
14
|
Tárgyév
|
1995
|
1996
|
1997
|
1998
|
1999
|
2000
|
Lakások közműellátottsága
|
|
|
|
|
|
|
az összes lakás százalékában
|
|
|
|
|
|
|
Ivóvízhálózatba
|
91,84
|
93,88
|
94,81
|
97,96
|
97,96
|
98,14
|
bekapcsolt lakások
|
|
|
|
|
|
|
Csatornahálózatba
|
0,00
|
0,00
|
0,00
|
0,00
|
0,00
|
0,00
|
bekapcsolt lakások
|
|
|
|
|
|
|
Vezetékestelefon-előfizetők
|
34,88
|
39,33
|
52,13
|
64,56
|
74,40
|
–
|
Önkormányzati belterületi út
|
|
|
|
|
|
|
Kiépített belterületi út
|
68,75
|
68,75
|
68,75
|
68,75
|
68,75
|
68,75
|
az összes százalékában
|
|
|
|
|
|
|
A rendszerváltozás (1990) óta eltelt tizenkét év minden szempontból jelentős változást hozott. A vezetékes ivóvíz gyakorlatilag mindenhová eljutott, 24 köztéri kifolyó üzemel. A helyi vízművet és a szennyvíztisztítót a Heves Megyei Vízmű Rt. működteti. A gáz bevezetése volt az egyik legnagyobb feladat. Az 1993-ban indult nagyberuházás gyorsan haladt, 1997 végére már a lakosok hetven százaléka használhatta ezt a fűtőanyagot. 2000-ben a lakások háromnegyedéből lehetett crossbar rendszerben telefonálni.
Tizenkét kiskereskedelmi bolt, három vendéglátóhely és a Debrő Vendégház működik a faluban. Viszonylag mérsékelt a munkanélküliség, s főként az alacsonyabb iskolai végzettségűeket érinti. A közművelődést a művelődési ház és a tízezer kötetes önkormányzati könyvtár szolgálja. A Feldebrői Fiatalok Egyesülete (Fefe) nonprofit szervezetként rendszeresen klubrendezvényeket szervez, és megtartja évente a Feldebrői ifjúsági napokat, amelyen már hagyományosan rockegyüttesek lépnek fel. A Nagycsaládosok Egyesületének 1998-ban alakult meg a helyi csoportja, létrejött a faluban a Lokálpatrióta Kör és a nyugdíjasestéken rendszeresen előadásokat tart a könyvtárban.
Nagyon fontos a község számára az a kapcsolat, amelyet 1991 óta építettek ki az amerikai Massachusettsi Magyar Egyesület Boston környéki magyarjaival. Rendszeresen érkeznek angol nyelvtanárok a bostoni Harvard Egyetemről. A kapcsolat ápolására alakult Népünkért és Nemzetünkért Testvérközösségi Bizottság Boston, Feldebrő új hagyományt is teremtett azzal, hogy az adventi időszakban rendszeresen megrendezi a helybeli időseknek a szeretetnapot.
A sportélet mozgalmas a községben. A helyi lövészklub és a futballcsapat rendszeresen jó eredményekkel végez különféle versenyeken.
A millenniumi évforduló tiszteletére millenniumi emlékparkot létesített Feldebrő, ahol 2000. augusztus 12-én egy Szent Istvánt ábrázoló emlékoszlopot avattak fel.
Gabona beszolgáltatása az 1950-es években
Ünnepi csoportkép a magtár előtt az 1950-es években
Az új kenyér ünnep műsorának szereplői, 1949
A millenniumi emlékpark
Szent István kopjafája
A visszahelyezett Szent István-szobor