I. Események időrendben
I. Események időrendben
Kr. e. 12 millió évvel: a rákosi kőfejtő lajtamészkövének kialakulása – miocén
Kr. e. 5,4 millió évvel: a Pannon-tenger megszűnése
Kr. e. 2,4 millió évtől: jégkorszak
Kőkorszak, bronzkor, vaskor követik egymást. Megjelennek az emberek a rómaiak előtt
Kr. e. az I. századtól telepednek le itt a rómaiak – kőbányászat, szőlő, villák
Kr. u. a III. században: a Mithras-szentély – Mithraeum – felépítése és működése
A Kr. u. VIII. századtól frankok tűnnek föl
900 után a honfoglaló magyarok megjelenése a környéken
1002 után a győri püspökség birtoka
1199-ben villa Racus első oklevéli említése
A XII. és XIII. sz. fordulóján a Szent Miklósnak szentelt első templom építése
1254-ben írásos hivatkozás a püspöki kastélyra.
1311-ben a soproniak lerombolják a kastélyt
1441. február 25-én Sopront és környékét elzálogosítják Frigyesnek, a későbbi német-római császárnak
1441-ben Frigyes király és császár embere, Sopron új kapitánya, Ebersdorfer Zsigmond, teszi Rákosra a kezét
1441 és 1464 között Rákost a közeli Macskakő várának tulajdonosai birtokolják
1457-ben a falu német nevének – Kroisbach – első említése
1464-ben visszakerül a győri püspökhöz, Macskakő várát lerombolják
1527 és 1533 között Rákos Soproné
1529- és 1532-ben török martalócok feltűnése
1532-ben mustra – fegyverfoghatók szemléje – Sopronban. Rákosiak a védők között
1573-ban tűzvész pusztít
1580 körül a győri püspök Rákosra menekül a török elől
1582. február 20-án kapja meg a mezővárosi rangot, két vásár tartásával
1587-ben említik először a községházát és a plébániai iskolát
1587-ben állította össze a püspök az urbáriumot
1590-ben tűzvész támad
1594. szeptember 29-én Győrt beveszik a törökök. Visszafoglalják tőlük 1598-ban
1605-ben Bocskai seregének sarcolásai
1606-ban újra tűzvész pusztít a mezővárosban
1620-ban Bethlentől megkapják a soproniak Rákost
1622-ben Rákos ismét a győri püspöké
1644-ben pestisjárvány
1648-ban tűzvész támad
1649-ben Rákos II. Draskovich György püspökkel szemben pert nyer
1662: Széchényi püspök megnagyobbíttatja a templomot és a kastélyt
1674-ben a Fertő a legszélesebb
1679-ben pestisjárvány szedi áldozatait
1683. július 26-án a török utolsó pusztításának a templom is áldozatul esik
1695-ben a templomot újra felszentelik – ismét Szent Miklós nevére
A XVII. századtól kölcsönös zenés körmeneteket tartanak Sopron és Rákos között
1701-től pestisjárvány
1704-től kurucok gyakori portyázásai okoznak kárt
1712 és 1713 között pestisjárvány dúl
1728-ban tűzvész pusztít
1738-ban megjelenik Furlani soproni orvos könyvecskéje Rákosról és vizéről
1743 után Zichy püspök befejezi a kastély átépítését mai formájára
1767-ben Mária Terézia úrbéri rendezése: kérdések és válaszok
1770-ben megint egy tűzvész
1777. szeptember 1-jén a templom újbóli felszentelése Szent Miklós nevére és egyszersmind Krisztus mennybemenetelének tiszteletére
1796-ban tűzvész okoz nagy károkat
1797-ben Fengler püspök az első nyilvános kutat repeszti a sziklába
1809-ben francia sarcolás
1832-ben a nagy kolerajárvány Rákoson is szed áldozatokat
1843. július 27-én nagy tűzvész, amelyben több mint száz ház égett le
1848. június 27- és augusztus 11-én országgyűlési választás. Siker csak másodjára
1853. március 2-én az Úrbéri pátens véglegesen eltörli a jobbágyrendszert
1855-ben hajóközlekedés a Fertőn
1857-től osztrák cég bérli a kőfejtőt
1860 és 1867 között üvegfestőműhely a kastélyban
1866-ban Storno Ferenc felfedezi és boltozattal megvédi a Mithras-szentélyt
1869. október 3-án körmenet a Fertőn át száraz lábbal Boldogasszonyba (Frauenkirchen)
1871-ben a Männergesangverein – Férfidalegylet – alapítása
1871. június 7-én Rákos elveszti mezővárosi rangját. A községekről szóló 1871: XVIII. tc.-t a király akkor szentesíti
1872-ben a Virágosmajor elnevezése és kápolnájának építése az 1869. évi körmenet emlékére
1872-ben a Pius uradalmi major alapítása
1874-ben új iskola nyílik
1884-től fertői „veranda” épül Rákos vonalában a fürdőzők részére
1884-ben Fertői Csónakázó Társaság alapítása
1886-ban megépül az iskola második tanterme
1892-ben megalakul az Önkéntes Tűzoltó Egyesület
1899-ben az iskolát három tantermesre bővítik
1899-ben körjegyzőség létesül
1902-ben Rákos nagyközség lesz Meggyessel együtt
1906-ban elkészül az iskola negyedik tanterme
1906. augusztus 21-én Rákos neve Fertőrákossá bővül
1907 és 1912 között a Dunántúli Turista Egyesület fürdőházat üzemeltet a Fertőn
1917-ben megnyílik az első óvoda
1921. évi népszavazás Sopron és környéke hovatartozásáról. Fertőrákoson december 16-án tartják
1922 és 1923 között az új országhatár megállapítása
1928-ban telefont kap a falu jegyzősége
1929. augusztus 29. és szeptember 2. között leégett a Fertő háromezer holdnyi nádasa
1929-1930-ban új iskola és óvoda épül. Mindkettőt apácák vezetik
1936-ban villámcsapás érte a templomot. Nagy volt a pusztítás
1937. június 27-én az első szabadtéri előadás a kőfejtőben
1939. február 23-án kigyullad a villany a faluban
1941. évi népszámlálás
1941-ben megalakult a Fertői Vitorlázó Egyesület
1944. december 24-én Bajcsy-Zsilinszky Endre kivégzése Sopronkőhidán
1944 és 1945 között a fasiszták munkatábort telepítenek a falu szélére
1945. március 31-én a szovjet csapatok bevonulása
1945 áprilisától szórványosan új telepesek érkeznek
1945 májusában földbirtokreform és a püspöki kastély elvétele
1946. április 24-én, május 6-án és 7-én a német nyelvű lakosság többségének kitelepítése
1946-ban a telepesek második hulláma érkezik meg
1947. február 10., a párizsi békeszerződés aláírása. Itt nem hoz változást
1949-től határzár, határövezet, aknák, „vasfüggöny”, a Fertőt elzárják a közönség elől
1950. május 11-től bevezetik a tanácsrendszert
1957. július 7-én a Virágosmajortól induló terepszemlével kezdődik újból a fertői víziélet
1958. január 7., a Fertői Vitorlás Szövetség megalakulása
1967-től megindulnak a rendszeres magyar tudományos vizsgálatok a Fertőn
1969. május 1-jén befejeződik az aknazár felszedése
1970. június 27-én a Barlangszínház első előadása
1970-ben a vízitelepet „felsőbb utasításra” Sopronhoz csatolják
1971-ben vezetékes vizet kap a falu
1975.: a község történelmi magját védetté nyilvánítják
1977. január 1. Fertőrákost és más Sopron környéki községeket Sopronnak rendelik alá. Első lépés a járás megszüntetésére.
1981-ben soproni tanácsrendelet a fertői vízitelep üzemeltetésére
1984-ben megszűnik a soproni járás, Fertőrákos Sopron vonzáskörzetében
1987 és 1992 között az ICOMOS felmérése, nyomában helyreállítások
1988-ban az első búcsú a kitelepítettek szervezett részvételével
1989. augusztus 19. Páneurópai piknik
1990. április 8-án megnyílik a meggyesi (mörbischi) határátkelő
1990. szeptember 30-án megválasztják a község önkormányzati képviselőit, a polgármesteri hivatal elkezdi működését
1991-ben kábeltelevízió-hálózatot szerelnek fel
1992-ben zajlik ismét nagyszabású búcsú, a tűzoltók rendezésében
1992–1994-ben kiépítik a szennyvízcsatorna hálózatát
1993-tól látogatható a helyreállított – és új védőépületet kapott – Mithras-szentély
1995-ben nemzetközi „Kiritog 1995” – búcsú – a renovált és felszentelt templomban és egyéb helyszíneken.
1995-től 1996-ig a gázvezeték építése
1996-ban a kitelepítettek emlékművének felavatása – Örsi András műve – a kitelepítés 50. évfordulójára
1998-ban a virágosmajori kápolna felújítás utáni felszentelése
1999-ben kórus alakul, helytörténeti kiállítást szerveznek
1999. augusztus 20.: Fertőrákos nyolcszáz éves fennállásának jubileuma, községi zászló, községháza avatása
