Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
BML = Baranya Megyei Levéltár
BH = Baranyai Helytörténetírás
PPL = Pécsi Püspöki Levéltár
PKL = Pécsi Káptalani Levéltár
JPMÉ = Janus Pannonius Múzeum Évkönyve
BMS = Baranya- monográfia sorozat
BMÜ = Baranyai Művelődés
CD = Conscriptio Domestica
U. et C. = Urbaria et Conscriptiones
HP = Nádasd/ Püspöknádasd = Historia Parochiae = Plébániatörténet
pp = pécsi püspök
FMT = Fejezetek Mecseknádasd történetéből (Forrásszemelvények a falu történetéből, 1990. (Szerk.: Dr. Weklerné Dr. Reisz Terézia. Kézirat)
klny = különlenyomat
NLMM = Nagy Lajos: Mecseknádasd monográfiája, 1960. (Kézirat)
HÖM = Hölbling Miksa: Baranya vármegyének orvosi helyirata. Pécs, 1945.
HAAM = Haas Mihály: Baranya. Pécs, 1845.
VF = Várady Ferencz: Baranya múltja és jelenje I–II. kötet. Pécs, 1896– 1897.
DPP = Descriptio-Phisico-Politico… Comitatus Baranyensis 1785. Fol. Lat. 289. IV./b. BML Mikrofilmtár
ETT = Egyháztörténeti Tanulmányok A Pécsi Egyházmegye történetéből I. Pécs, 1993.
B = Baranya – Történelmi Közlemények
A Keleti-Mecsek kapuja. A tájföldrajzi környezet általános leírása Baranya megye természeti földrajza. (Szerk.: Lovász György) BMS, Pécs, 1977.; Dr. Lovász György és Dr. Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése. BMS, Pécs, 1974.; Horvát Adolf Olivér: Mecseki tájak erdei növénytársulásai. JPMÉ, Pécs, 1963.; Horvát Adolf Olivér: A Mecsek hegység növényföldrajza. JPMÉ, Pécs, 1965.; Gombocz Endre dr. és Horvát Adolf Olivér S.O.Cist.: Kitaibel Pál Baranyában. Különnyomat a ciszterci rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának 1938–39. évi Értesítőjéből. Pécs, 1939.; Magyarország védett növényei (Szerk.: Farkas Sándor) Budapest, 1999.; Kogutowicz Károly: Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. II. Szeged, 1936. Baranya megye földrajzi nevei I–II. (Szerk.: Pesti János) BMS, Pécs, 1982.
Britek földje Magyarhonban. Dombay János: Késő római temetők Baranyában. JPMÉ Pécs, 1957. 181–330.; Fülep Ferenc–Sz. Burger Alice: Baranya megye a római korban. (Szerk.: Bándi Gábor) BMS, Pécs, 1979. 302–303., 311.; Kiss Attila: Ásatási beszámoló. Késő avarkori temető. Régészeti füzetek I. 26. 1973. 65.; Kiss Attila: Some archeological Finds of the Avar Period in County Baranya. Néhány avarkori régészeti lelet Baranya megyéből. JPMÉ, Pécs, 1974. 19., 129–142. Pécs, 1974. Györffy György : Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1963. 344.; Hazai Okmánytár I. Győr 1865. 62. sz. okl. 83.; Fejér György Codex Diplomaticus Hungariae. Tom. III. Vol. II. Budae, 1829. 421–439.; Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új Okmánytár X. k. Budapest, 1873. 232–238. 155. sz. okl.; Koller Joseph: Historia Episcopatus Quinque-Ecclesiarum. Posonii, 1782. Tom. II. 86–93.; Rézbányai József: Magyarorsági Szent Margit Skótország királynéja. Katolikus Szemle, 1896. Brüsztle Josephus: Recensio universi cleri diozesis Quinque–Ecclesiensis. Quinque Ecclesiis, 1879. Tom. III. CXIII. Parochia Nadasd. 2799. 872–891.; Németh Béla: Baranya Szent Istvántól a jelenkorig. VF. 211–677.; Malcolmes Béla: Szent István unokája. Budapest, 1938.; Nagy Kázmér: Skócia pannoniai királynéja. München, 1971.; Györffy György: István király és műve. Budapest 1977.; Papp László: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs, 1967.; Petrovich Ede: Szent Margit skóciai királyné ereklyéje Mecseknádasdon. In: Vigilia. Budapest, 1972.; Knipl Mária: Skóciai Szent Margit, Szent István unokája, a baranyai Rékavár legendás hercegnője. Pécs, 2000.; Sörös Pongrác: Az elenyészett bencés apátságok. In: A pannonhalmi Szent Benedek rend története. Budapest,1912.; Timár György: Márévár és környékének története a középkorban. In: Márévár és környéke. (Szerk.: Füzes Miklós) Magyaregregy, 1997.; G. Sándor Mária: A mecseknádasdi Szent István-templom kutatása. (Különnyomat) A Magyar Műemlékvédelem 1971–1972.; Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. Budapest, 1897.; Merényi Ferenc: Domsics Mátyás egyházlátogatása (canonica visitatio) Baranyában 1729. Pécs, 1939.; Timár György: Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában. BH, 1981. Pécs, 1982. 13– 56.; Timár György: A pécsi címzetes (választott) püspökök birtokmegőrző törekvései a török hódoltság idején. In:Tanulmányok Pécs történetéből 7. Pécs, 1999. 133–169.; Timár György: Pécs Károly Róbert-kori püspökei. In: A pécsi egyházmegye schematizmusa. Pécs, 1981. 52–66.
A török világ emlékezete. Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Budapest, 1960. 49–50.; Reuter Camillo: A török hódoltság emléke a baranyai helynevekben. Szigetvári Emlékkönyv. Budapest 1966. 107–114.; Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 68. Series Historica 35.; Follajtár Ernő: Baranya vármegye eltűnt helységei. Magyar Szociográfiai Intézet. Pécs, 1942.; Timár György: Pécs a török korban. In: Tanulmányok Pécs történetéből 7. Pécs, 1999.; N LMM. (Kézirat) 1960.; Evlia Cselebi: Török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664. Budapest, 1985.; Horváth J. Gyula–Timár György: XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564). BH, 1972. Pécs, 1973.; Kamerer Ernő–Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek. I. 1543–1635. Budapest, 1886.; Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521–1545. Budapest, 1985.; HP, Nádasd. 1777. (Kézirat)
Felszabadító háború, újjászülető település. Taba István: Baranya megye népessége a XVII. század végén. Pécs, 1941.; Fricsy Ádám: A török utáni első pécsi püspök Radanay Mátyás. ETT, 115–130.; Borsy Károly: A XVIII. század második felének két püspöke. ETT, 275–306.; Várnagy Antal: A németség története a pécsi egyházmegyében. ETT, 179–210.; Fricsy Ádám: Egyházmegyénk a török hódoltság alatt. ETT 75–114.; Galambos Ferenc: A pécsi jezsuiták működése 1681–1728. Budapest, 1942.; Holub József: Adatok Baranya és Tolna megye közt folyt határper történetéhez. 1695–1720. JPMÉ, 1959., Pécs, 1960. 151– 164.; Fricsy Ádám: Levelek a hódoltsági Pécsről 1613–1629. BH, 1981. Pécs, 1982. 57–106.; Nagy Lajos: Az 1710 és az 1713. évi pécsi pestisjárvány. BH, 1981. Pécs, 1982. 115–160.;
„Magyarok és frankok lakják”. L. Imre Mária: Adatok Mecseknádasd 18. századi népességének alakulásához. BH, 1978. Pécs, 1979. 371–396.; Nagy Lajos: A kurucok és a rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején. BH, 1985–1986. Pécs, 1986. 13–133.; Hengl Ferdinand: Deutsche Kolonisten im Komität Baranya/Ungarn 1688–1752. I–III. Schriesheim, 1985. II. 410–437.; Pinzger Ferenc: Emlékezzünk régiekről. Pécs, 1939.
A püspöki uradalom faluja. Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak településügyi összeírása 1733-ban. BH, 1978. Pécs, 1979. 151–204.; CD 1720. BML IV. 6. C.; Descriptio Possessionum in Territorio V. Ecclesiensi et Nadasdiensi sitanum. Districtus Nadasdiensis. PPL 38/1740.; Repartitio pro installatione PPL 38/1740; Conscriptio Bonorem Eppalium Districtus Nadasdiensis 30/1747.; Conscriptio Universorum Bonorum Episcopatus V. Ecclesiensis. Anno 1778. PPL. PK. MGLT: CXXXVII. No. 29. DPP 1785. 315–335.; U. et C. Fasc. 57. N. 47. 1688. Fasc. 46. N. 70. e. n.; Andrásfalvy Bertalan: Nyugat–baranyai német telepesek történeti-néprajzi kérdései a levéltári források tükrében. BH, 1978. Pécs, 1979. 335–347.;
Barátságos egyezség. Rúzsás Lajos: A baranyai parasztság küzdelme a nagybirtokkal 1711–1848. Budapest, 1964.; Conscriptio Parochiarum Diozesis Q. E. de Anno 1767 et 1768. PPL.; Béli Gábor: A vármegyei önkormányzat újjáéledése Baranyában a török kiűzése után (1653–1703). BH, 1987/1988. 21–50.; Pécsi Királyi Törvényszék iratai, Úrbéri iratok BML VII.2g.; Püspöknádasdi Körjegyzőség iratai BML V. B. 166.; Expeditiones Anni 1770. pp. 46–77. PPL.; Csekey István: Liszt Ferenc Baranyában. Pécs, 1956.; L. Imre Mária: Mecseknádasd. Műemlékek. Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára 588. Budapest, 1998.
A magát kormányzó község. Baranya Megyei Levéltár (a továbbiakban: BML) (Püspök)Nádasdi Körjegyzőség képviselő-testületi jegyzőkönyvei 1890–1918. BML (Püspök)Nádasdi Körjegyzőség iratai 1890–1918. BML Baranya Vármegye Községvizsgálati jegyzőkönyvei (Püspök)Nádasd 1891–1899. BML Pécsi Egyházmegye Schematismusai 1900–1917. Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867–1914) Baranyai Helytörténetírás 1985–1986 Pécs, 1986. (Szerk.: Szita László) 205. p. Márfi Attila: (Pécsvárad) A polgárosodás útján Pécsvárad, 2001. (Szerk.: Füzes Miklós) 355–396. p. Magyarország népszámlálási adatai 1900–1914. (Püspök)Nádasd Magyar Statisztikai Közlemények, Budapest. Fáncsy József: Baranya megye községeinek anyakönyvi és közigazgatási beosztása Baranya Megyei Tanács vb Módszertani Füzetek, Pécs, 1976. 102–103. p. Tegzes Ferenc: Pécsvárad az első világháború idején. (Szerk.: Füzes Miklós) Pécsvárad, 2001. 397–422. p. Szita László: A dualizmus kori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906). Baranyai Helytörténetírás, 1980. (Szerk.: Szita László) Pécs, 1981. 445–494. p.
Két háború között. Baranya Megyei Levéltár (a továbbiakban: BML) (Püspök)Nádasdi Körjegyzőség képviselő-testületi jegyzőkönyvei 1918– 1938. BML (Püspök)Nádasdi Körjegyzőség iratai 1918–1944. BML Baranya Vármegye Községvizsgálati jegyzőkönyvei (Püspök)Nádasd 1918– 1944. BML Pécsi Egyházmegye Schematismusai 1918–1944. Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületeinek vizsgálata 1914–1950. Baranyai Helytörténetírás 1987–1988. Pécs, 1988. (Szerk.: Szita László) 251–288. p. Lengvári István: Pécsvárad társadalma és gazdasága a két világháború között. (Szerk.: Füzes Miklós) Pécsvárad, 2001. 423–438. p. Füzes Miklós: A népesség száma, anyanyelvi és nemzetiségi megoszlása Baranya járásaiban 1941-ben, nemzetiségi megoszlása 1945-ben Baranyai Helytörténetírás 1980. (Szerk.: Szita László) Pécs, 1981. 533–562. p. Szűts Emil: Az elmerült sziget. (A Baranyai Szerb–Magyar Köztársaság.) Pannonia Könyvek, Pécs, 1991. Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében. Baranyai Helytörténetírás 1985–1986. (Szerk.: Szita László) Pécs, 1986. 603–646. p. Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között. Baranyai Helytörténetírás 1985–1986. (Szerk.: Szita László) Pécs, 1986. 715–772. p. Magyarország népszámlálási adatai 1918–1940. Püspöknádasd. Magyar Statisztikai Közlemények, Budapest. Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1923–1938. Tanulmányok és Források Baranya megye történetéből 8. (Szerk.: Füzes Miklós) Pécs, 2001. 138., 174., 296. p.
Az 1945 utáni évtizedek. BML Baranya Megyei Földhivatal iratai 1945– 1949. BML Püspöknádasdi Nemzeti Bizottság iratai 1945–1948. Fáncsy József: i. m. 103. p. Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945–1950. Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 9. (Szerk.: Füzes Miklós) Pécs, 2002. 123., 126–127. p. Rozs András: A „koalíciós korszak” Pécsváradon. Pécsvárad, 2001. (Szerk.: Füzes Miklós.) 439–462. p. Modern rabszolgaság. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban. (Írta és szerkesztette: Füzes Miklós) Pécs, 1990. 58–59., 62–63. p. BML Mecseknádasd krónikája, 1972. BML Kérdőív a Baranya megyei települések adatainak felméréséhez, 1980. Mecseknádasd krónikája, 1980.
A hitélet épített stációi. Brüsztle Josephus: Recensio universi cleri diozesis Quinque-Ecclesiensis…Tom III. 872–891.; Jánosi Gyula: Barokk hitélet Magyarországon a XVIII. század közepén a jezsuiták működése nyomán. Pannonhalma, 1935.; Merényi Ferenc: Domsics Mátyás egyházlátogatása (canonica visitatio) Baranyában 1729-ben. Pécs, 1939. 24–28.; Eszterházy Pál László pp. Canonica Visitatio 1783.; Király József pp. Canonica Visitatio 1810.; Szepessy Ignác pp. Canonica Visitatio 1829.; Lantosné Imre Mária: A katolikus németség népi hitélete a pécsi egyházmegyében. B IV. 1991/1–2. 175–187.; Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében II. Kálváriák és a passió emlékei. JPMÉ, 40. 1995. Pécs, 1996.139–159.; Lantos I. Mária: Interethnische Züge der Volksreligiosität in der Fünfkirchner Diözese. In. Die Schwäbische Türkei-Lebensformen der Ethnien in Südwestungarn. (Hg. Márta Fata). Sigmaringen, 1997. 63–72.; HP Nádasd 1777-től napjainkig. (Kézirat); Schraub István: Sírkövek és kőkeresztek Mecseknádasdon. Pécs, 1997.
A ludimagistertől a néptanítókig. Kanyar József: Népoktatás a Dél-Dunántúlon. Budapest, 1983.; Petrovich Ede: Baranya megye XVIII. századi népoktatása az Egyházlátogatási Jegyzőkönyvek tükrében. BH 1971. 157–190.; Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása a reformkorban (1810–1848). BH, 1974–75. Pécs, 1976. 263–322.; Szepessy Ignác pp. Visitatio Canonica 1829. PPL.; VF Pécs, 1896.; Király József pp. Visitatio Canonica 1810. PPL.; HÖM, Pécs, 1845.; Szcitovszky János pp. Visitatio Canonica 1848. PPL.; Wekler Ferenc: Püspöknádasd község német elemi oktatása az 1920–1938 években; Kéri Katalin: A katolikus elemi iskolák állapota Baranyában (1868–1914) B 1994–1995. VII–VIII. 197–220.; Dlusztus József: A püspöknádasdi KALOT története. FMT (Kézirat); NLMM (Kézirat)
Mesterek és műhelyek. Imre, Mária: Töpferei in Nadasch/Mecseknádasd und Altglashütten/Óbánya. In: Ungarndeutsches Handwerk I. Budapest, 1982. (2. kiadás, 1986.) 160–295.; Hengl, Ferdinand: Deutsche Kolonisten im Komitat Baranya/Ungarn 1688–1752. Teil II. Schriesheim, 1985. 431– 433.; Knipl, Mária: Quellenbuch Nadascher Kirchenbücher 1721–1850. II. Pécs, 1998. 637–695.; Conscriptio Parochiae Possessio Nadasd, 1720. PKL; Descriptio Possessionum in Territorio V. Ecclesiensi et Nadasdiensi sitanum. PPL 38/1740.; Stefan Krimm: Die mittelalterlichen und frühneuzeitlichen Glashütten im Spessart. Aschaffenburg 1982.; DPP BML Mikrofilmtár; Inquisitiones non regestrate 1746. II. cs. BML; Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686–1848. Budapest, 1967.; T. Mérey Klára: Baranya megye útjai és út menti települései a 19. század elején. Pécs, 2000.; Makk Károlyné: A nádasdi németség iparosai a XIX. században. FMT (Kézirat); NLMM (Kézirat); HÖM, Pécs, 1845.; HAAM, Pécs, 1845.; Lantosné Imre Mária: Népi kézművesség adatai. Gyűjtés 1973– 1990. (Kézirat); Nékám Lajosné: Adatok a Zsolnay-gyár történetéhez. In: 100 éves a Pécsi Porcelángyár. Pécs, 1971. 37–45.; A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése 1882-ben. Pécs, 1883.; Rúzsás Lajos : A pécsi Zsolnay-gyár története. Budapest, 1954.; Móró Mária Anna: Az 1828. évi országos összeírás malomtörténeti adatai Barnyában. BH, 1980. 281–316.; Móró Mária Anna: Baranya vármegye 1815 és 1842/44. évi malomösszeírásai (I. rész). BH, 1981. 223–256.; Móró Mária Anna: Baranya vármegye 1815 és 1842/44. évi malomösszeírásai (II. rész). BH, 1982. 105–122.; Móró Mária Anna: Baranya vármegye malmai 1785/86-ban. BH 1985–1986. 436–474.; Nemesné Ipoly Márta: Malmok ipari és gazdasági létesítmények az első katonai felmérés térképszelvényein 1782– 1785. Budapest, 1982.; Baranya megye földrajzi nevei I. (Szerk.: Pesti János) BMS, Pécs, 1982.; Conscriptio Bonorum Eppalium Districtus Nadasdiensis 1747. PPL, 30/1747.; Lantosné Imre Mária: Kőfaragóműhelyek és a kőfaragás emlékei a Dél-Dunántúlon. Ethnographia, CVIII. (1997) 1–2. 29–58.
Életmód és hagyomány. Bél Mátyás Magyarország népének élete 1730 táján. Budapest, 1984.; Lantosné Imre Mária: Település, építkezés, viselet, életmód témában vegyes gyűjtés 1973–1985. (Kézirat); Andrásfalvy Bertalan: Néprajzi jellegzetességek az észak-mecseki bányavidék gazdasági életében. In: Az Észak-Mecsek bányavidék regionális vizsgálata. (Szerk.: Dr. Rúzsás Lajos) Budapest, 1972.; Lantosné Imre Mária: Adatok a mecseknádasdi női hajviselet és fejrevalók használatához. In: Béri Balog Ádám Múzeum Évkönyve VIII–IX. (1977–78). 247–260.; Donowald Józsefné: Mecseknádasd viselete. (Kézirat); Gaul Károly: Hazánk faipara. Budapest, 1902. HÖM, Pécs, 1845. 92.; NLMM (Kézirat); L. Imre Mária–Lantos Miklós: Nyugat-európai házépítési technika hagyománya a dél-dunántúli németeknél. (A fachwerk építkezés utóélete.) JPMÉ, 33. 1988. Pécs, 1989. 187–210.; DPP 1785.; Baranya megyei Földhivatal Püspöknádasd. (A házak kiértékelése.) 1945–47. BML, XXIV. 201. 239/ 2.; L. Imre Mária: Mecseknádasd Német tájház (Deutsches Heimatmuseum).Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára 97. Budapest, 1981.
