Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések jegyzéke:
EOL: Evangélikus Országos Levéltár, Budapest
Dt: Dunántúli egyházkerület iratai
MOL: Magyar Országos Levéltár, Budapest
A 75 1. cs.: Magyar Kancelláriai Levéltár, catalogus nobilium
R 284 2. cs: Véghely-gyűjtemény, Fülöp családok
R 284 5. cs: Véghely-gyűjtemény, Ódor család
R 284 10. cs.: Véghely-gyűjtemény, Tótvázsony, Helybeli birtokosok iratai
VaML: Vas Megyei Levéltár, Szombathely
VeML: Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém
IV. 1. e. cc.: Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai, nemességi iratok, nemesi összeírások
IV. 1. h.: Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai, összeírások
IV. 1. o.: Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai, határjárások
IV. 3. a.: Polgári peres iratok
V. 363.: Mencshely község iratai
XV. 2. d.: A Veszprémi Bakonyi Múzeum történelmi iratgyűjteménye
VÉL: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Veszprém
A Halom-hegy lábánál. A térség földrajzi viszonyainak kialakulása Juhász Árpád: Évmilliók emlékei – Magyarország földtörténete és ásványkincsei (Budapest, 1983.) alapján. A kistáj természetföldrajzi leírásához Bulla Béla–Mendöl Tibor: A Kárpát-medence földrajza. (Budapest, 1947.), Bulla Béla: Magyarország természeti földrajza (Budapest, 1964.), Ádám László–Marosi Sándor–Szilárd Jenő [szerk.]: A Dunántúli-középhegység, B) Regionális tájföldrajz. (Budapest, 1988.) és Marosi Sándor–Somogyi Sándor [szerk.]: Magyarország kistájainak katasztere II. (Budapest, 1990.) 609–613. Sok értékes adatot nyertem Mészáros Eszter: Földtani örökségünk – A mencshelyi Halom-hegy bazaltvulkanizmusa (1999.) kéziratából, melyet Baloghné Bertalan Katalin bocsátott a rendelkezésemre.
Évezredek üzenete. A térségben végzett régészeti kutatásokról Éri István [szerk.]: Veszprém megye régészeti topográfiája, Veszprémi járás. (Budapest, 1969. Magyarország Régészeti Topográfiája 2.) 131–133. A Vázsonyi-medence őskori lelőhelyeiről Mészáros Gyula: A Vázsonyi-medence mezolit- és neolitkorú települései. (Veszprém, 1948.) A leletek értelmezéséhez és a szentgál–tűzköves-hegyi kovabányáról Bíró Katalin–Regenye Judit: Őskori iparvidék a Bakonyban. (Veszprém, 1995.) A Balatoni-csoportra Kalicz Nándor: A rézkori balatoni csoport Veszprém megyében, A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8 (1969) 83–90. A pannóniai római uralomról általános áttekintés Mócsy András: Pannonia a korai császárság idején. (Budapest, 1975. Apollo Könyvtár 3.) Uő.: Pannonia a késői császárkorban (Budapest, 1975. Apollo Könyvtár 4.) A Balaton-felvidék római településeinek általános ismertetése Gabler Dénes:
A Balatontól északra lévő terület római kori településtörténetének néhány kérdése. A Veszprémi Múzeumok Közleményei 19–20. (1993–1994) 149–155. A mencshelyi római kori ásatás rövid összefoglalása megtalálható K. Palágyi Sylvia: Mencshely, Berki kút, Régészeti Füzetek 1. sorozat 41 (1988) 34. Az oszlopfők leírása Ertel, Christine–Palágyi, Sylvia– Redő, Ferenc [szerk.]: Corpus signorum Imperii Romani, Ungarn Bd. VIII. (Budapest, 1999.) 105–106. (33. tábla)
Érseki officiálisok, királyi emberek. A Dunántúl úthálózata Glaser Lajos: Dunántúl középkori úthálózata, Századok 65 (1929) 138–167., 257–285. A központi helyekre vonatkozó adatok Kubinyi András: Mezővárosok egy városmentes tájon, A középkori délnyugat Magyarország, A Tapolcai Városi Múzeum Közleményei 1 (1989) 319–330. Mencshely nevének eredetéről Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. (Budapest, 1983.) 417. A falu eredetének mondája Lampérth Géza: Pápai diákok kalandozása a Bakonyban (Budapest, 1902.). Az 1269-es oklevél kiadása Nagy Imre–Véghely Dezső–Nagy Gyula [szerk.]: Zala vármegye története. Oklevéltár I. (Budapest, 1886.) 52. Lodomér érsek élete Kristó Gyula [szerk.]: Korai magyar történeti lexikon (9–14. század). (Budapest, 1994.) 414. A Monoszló és a Vázsony nemzetségről Karácsonyi János: Magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. (Budapest, 1901.) II. 377–384. és III. 132–133. Mencshelyi Móric életpályájára a vetnek fényt (a megadott számok az oklevél kivonatának számát jelentik) Szentpétery Imre– Borsa Iván: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. (Budapest, 1943–1961.) 2917., 2918., 3314., 3659., 3853., 3907., 3996., 4022.; Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták 1301–1387. (Budapest, 1953.) 54., 60., 62., 84., 98.; Knauz Nándor: Monumenta ecclesić Strigoniensis I–II. (Esztergom, 1874–1882.) 153., 154., 168., 176., 198., 240., 241., 258., 291., 323., 336., 338., 342., 343., 365., 383., 856.; Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. (Budapest, 1987.) 421–423.; Kristó Gyula [szerk.]: Anjou-kori oklevéltár III., (Budapest–Szeged, 1994.) 286. A többi mencshelyi nemesre vonatkozó oklevél lelőhelye Knauz Nándor: Monumenta ecclesić Strigoniensis I–II. (Esztergom, 1874–1882.) 294., 325., 326.; Blazovich László– Géczi Lajos [szerk.]: Anjou-kori oklevéltár VII. (Budapest–Szeged, 1991.) 571.; Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták 1301–1387. (Budapest, 1953.) 29., 856.; Erdélyi László [szerk.]: A pannonhalmi Szent Benedek rend története VIII. (Budapest, 1903.) 187.; ua. X., (Budapest, 1908.) 49., 83., 91.; Mályusz Elemér–Borsa Iván: Zsigmond-kori oklevéltár IV. (Budapest, 1994.) 2492.; ua. VII. (Budapest, 2001.) 1137. Az agilisekről Holub József: Az agilisek. In: Csizmadia Andor [szerk.], Jogtörténeti tanulmányok IV. (Budapest, 1980.) 109–123. Az 1488-as adólajstrom kiadása és elemzése Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások. In: Kredics László [szerk.], Tanulmányok Veszprém megye múltjából, (Veszprém, 1984.
A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3.) 121–239.
Végvárak árnyékában. Veszprém szerepének bemutatásához a Balaton-felvidék és az egész végvidék történetében Hungler József: A török kori Veszprém. (Veszprém, 1986. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 4.) Nagyvázsonyra vonatkozó adatok Zsiray Lajos: A vázsonykői végvár története. In: Kredics László [szerk.]: Tanulmányok Veszprém megye múltjából (Veszprém, 1984. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3.) 241– 277. A török adóösszeírást kiadta Matuz József: A székesfehérvári szandzsák 1563–1565. évi adóösszeírása (Bamberg 1986. Islamwissenschaftliche Quellen und Texte aus deutschen Bibliotheken) 275. A rovásadó-összeírások adatai Pákay Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján (1531–1696). (Veszprém, 1942. Veszprémvármegyei Füzetek 7.) A két 1581-ben kelt irat lelőhelye Bilkei Irén–Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555–1711. I. (Zalaegerszeg, 1989. Zalai Gyűjtemény 29.) 95. és VaML, Vasvári káptalan hiteleshelyi jegyzőkönyvei 1581. 316r–v. Fülöp István 1642-es oklevele VeML XV. 2. d 212. A peranyagok megtalálhatók VeML IV. 3. a I. A I. 52. és I. A. I. 26. A XVII. század második feléből származó adásvételi szerződések VeML, Veszprémi káptalan hiteleshelyi jegyzőkönyvei 1657/14; 1661/14; 1666/14; 1672/23; 1677/33; 1681/135; 1682/164; 1696/31.
Újjáéled a falu. A nemesi községek helyzetére a XVIII. század elején Degré Alajos: A magyar nemesi (kurialista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt. In: Horváth Ferenc [szerk.]: Vas megye múltjából. (Szombathely, 1976. Levéltári Évkönyv 1.) 100–118. Barnag és Nemesleányfalu esetét Ila Bálint–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. (Budapest, 1964.) Uők: Veszprém megye helytörténeti lexikona II. (Budapest, 1988.) Az idézett donációs levelek VeML, Veszprémi káptalan hiteleshelyi jegyzőkönyvei 1719/51, 1720/290, 1725/ 92. A Zichyekkel folytatott határperre lásd VeML V. 363. 2. doboz, évkör alapján rendezett iratok és VeML IV. 1. o. A VI. 35., A. VII. 1., A. IX. 25., Csemfára VeML V. 363. 2. doboz, évkör alapján rendezett iratok és VeML IV. 1. o. A. X. 9., A. X. 26.
Mencshely a hadak útján. Az utolsó nemesi felkelés történetét részletekbe menően feldolgozta R. Kiss István: Az utolsó nemesi felkelés I–II. (Budapest, 1909– 1911.) A Veszprém megyei és a megyéhez kapcsolható eseményekről tájékoztat Veress D. Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi francia háború, A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17 (1984) 357–400. A mencshelyi események a vonatkozó évek törvénybírói jegyzőkönyveiből (VeML V. 363. 1. doboz), illetve a község inszurrekcionális kiadásainak Ódor István jegyző által vezetett számadásaiból (VeML V. 363. 3. doboz) rekonstruálhatók.
De articulis Mencheliensibus. A források közül a legfontosabbak az 1783-tól fennmaradt törvénybírói jegyzőkönyvek, amelyek VeML V. 363. 1. doboz jelzet alatt találhatók. Mencshely község, valamint Veszprém megye statútumait kiadta Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. században (Veszprém, 1999.) és Hudi József: Mencshely nemesi község 1764. évi statútumai. In: Hudi József–Tóth Dezső [szerk.]: Veszprém megyei honismereti tanulmányok XVI. (Veszprém, 1996.) 91–100. A korabeli kisnemesség életmódjára a legjobb összefoglalás Kósa László, „Hét szilvafa árnyékában…”, A nemesség alsó rétegének élete és mentalitása a rendi társadalom utolsó évtizedeiben Magyarországon. (Budapest, 2001. Osiris Könyvtár – Történelem). A tótvázsonyi erdőkerülő esküje 1775-ből MOL R 284 10. csomó 142.
Nemesek a polgárosodás évtizedeiben. A XIX. század első felében bekövetkező változásoknak a kisnemesség szempontjából való vizsgálata Kósa László: „Hét szilvafa árnyékában…” A nemesség alsó rétegének élete és mentalitása a rendi társadalom utolsó évtizedeiben Magyarországon. (Budapest, 2001. Osiris Könyvtár – Történelem.) A mencshelyi lakosok és a község hitelügyleteinek nyomai a VeML V. 363. 3. doboz, évrendezett iratai között található hitellevelekben. Az árvákkal kapcsolatos említett két esetről MOL R 284 2. csomó 102. és uo. 5. csomóból értesülünk. A község 1848-as szerepéről röviden H. Szabó Lajos: Negyvennyolcas emlékművek, honvédsírok Veszprém megyében. (Pápa, 2000.) A Kossuth gyermekek Veszprém megyei bujdosásáról H. Szabó Lajos: Kossuth emlékek Veszprém megyében. (Pápa, 1997.) Továbbá H. Szabó Lajos: Kossuth Lajos életének fontosabb állomásai 1802–1894. (Pápa, 2002. Héra Sorozat II.)
Boldog békeidők – kegyetlen háborúk. A magyarországi szőlőterületekre a filoxérajárvány előtt Keleti Károly: Magyarország szőlészeti statisztikája 1860–1873. (Budapest, 1875.) A kivándorlásra VeML V. 363. 52. csomó. Kivándorlási czélból útlevelet nyert községbeli lakosok nyilvántartása. Az filoxéravész után adott állami támogatás mértéke Csaba Antal: A mencshelyi egyházközség története 1900–1950. (Kézirat, EOL, Zalai egyházmegye 22. csomó). A XIX. század végi gazdálkodási viszonyok bemutatásához Baross Károly [szerk.]: Gazdacímtár 1893. Magyarország földbirtokosai. (Budapest, 1893.), Gazdacímtár 1895 II., IV. (Budapest, 1895.), A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. (Budapest, 1897.), Rédei Ferenc–Elek Emil [szerk.]: A magyar földbirtok 1903. (Budapest, 1903.). A kiadott munkásigazolványokról készített nyilvántartás VeML V. 363. 52. csomó, Nyilvántartási napló a munkás-igazolványokról (1898–1947). A cselédnyilvántartás ugyanott Mencshelyi körjegyzőség cselédnyilvántartása (1908–1947). A település XIX. század végi egészségügyi viszonyainak alakulását VeML V. 363. 52. csomó, Szemvizsgálati jegyzőkönyvek és járványügyi iratok és Körorvosi működési napló (1914–1944). A mentőautó üzembeállítása körüli képviselő-testületi vita VeML V. 363. Mencshely község iratai 4. kötet, Képviselő-testületi jegyzőkönyvek 1938. VIII. 18-i ülés. A bálok engedélyeztetése VeML V. 363. 52. csomó, Táncmulatságok (1935–1940). A hősi emlékmű avatásáról megemlékezik a Veszprémvármegye 1932. november 13-i száma a 3. oldalon. A község 1930-as évekbeli történetére, gazdálkodására, a közigazgatási reformkísérletekre adatok a képviselő-testületi jegyzőkönyvekben VeML V. 363. 4. kötet Képviselő-testületi jegyzőkönyvek 1937–1947. A Balaton-felvidéki kőbányászatról, valamint a kőépítkezésről H. Csukás Györgyi: A kőépítkezés múltja a Balaton-felvidéken és a Bakonyban. In: Cseri Miklós–S. Lackovits Emőke [szerk.]: A Balaton-felvidék népi építészete. (Szentendre – Veszprém, 1997.) 53–92. A térség második világháborús viszonyai Veress D. Csaba: Harcok a balatoni védelmi vonalban, A Veszprém Megyei Múzeumok közleményei 18 (1986), 563–585.
Remények és csalódások. A község világháború utáni újjáépítéséről sok adatot megőriztek a jelzett képviselő-testületi jegyzőkönyvek, lelőhelyük VeML V. 363. 4. kötet A település lélekszámának és más statisztikai adatainak alakulása Veszprém megye statisztikai évkönyveiben (megjelentek 1963-tól 1965-ig évente, 1965-től ötévente). A község jelenlegi helyzetéről Egyed László tájékoztatott, illetve Hamar Imre: Van esély Mencshelyen a jövő megváltására? Veszprémi Vasárnap, 1994. május 8.
Népesség, társas viszonyok. Főként az egyes nemesi összeírások szolgáltak forrásul (VeML IV. 1. e. cc. 1666, 1717, 1718, 1733–1742, 1741, 1755, 1780, 1793; MOL A 75, 1 cs. 40. 1755), valamint a mencshelyi evangélikus egyház anyakönyvei (Evangélikus Lelkészi Hivatal, Mencshely és MOL A 2655 számú mikrofilmen) és a község törvénybírói jegyzőkönyvei (VeML V. 363. 1. doboz). A földművelő és pásztornépesség közötti mentalitásbeli különbségekre rávilágít Vajkai Aurél: Szentgál. Egy bakonyi falu folklórja. (Budapest, 1987.) A Veszprém megyei zsidók 1848-ban készült összeírása VeML IV. 1. h 1848–49. Veszprém vármegye zsidó lakosságának összeírása, 366.
A hegy leve, a hegy kincse. A veszprémi káptalan Balaton-melléki szőlőhegyeinek 1754-es artikulusait közölte Lichtneckert András: A balatonfüred–csopaki borvidék története. (Veszprém, 1990. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 7.) 407–415. Mencshelyről nem maradt fenn hegytörvény, de több Balaton-felvidéki településről ismerünk ilyeneket. Például Lovas község hegyének rendtartását kiadta Hudi József: Lovas község története. (Veszprém, 2001. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 16.) 113–124. A környékbeli szőlőhegyek építészeti és tárgyi kultúrájáról Vajkai Aurél: Présházak és pincék a XVIII. századból a Balaton északi partján, Ethnographia 67 (1956) 57–90. Uő: Szőlőprések és díszítésük a Balaton északi mellékén, Ethnographia 88 (1977), 448–462. A mencshelyi szőlőkre nagyon kevés forrás maradt fenn. Szűkszavú Halomi hegybírói jegyzőkönyvek az 1820 és 1847 közötti időből VeML V. 363. 22. doboz.
Füstös konyhás házak a közökben. A középkori település- és lakásviszonyok bemutatásában Holl, Imre–Parádi, Nándor: Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. (Budapest, 1982. Fontes Archćologici Hungarić.); Kovalovszki Júlia: Ásatások Csepelyen, A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8 (1969) 235–252.; Rainer Pál: Veszprém megye Árpád-kori és késő középkori falusi lakóházai. In: Cseri Miklós–S. Laczkovits Emőke [szerk.]: A Balaton-felvidék népi építészete. (Szentendre–Veszprém, 1997.) 93–110. Az idézett kora újkori végrendeletek szövege Lichtneckert András [szerk.]: Alsóőrs története. (Veszprém, 1996. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11.) 132–140. Az 1783-as és az 1792-es mencshelyi végrendelet a törvénybírói jegyzőkönyvben (VeML V363 1. doboz, 1783 9r, 1792 11v). A XVIII–XIX. századi építészetre lásd Vajkai Aurél: A Balatonfelvidéki és Bakony vidéki falusi épületek a XVIII. századból, Ethnographia 68 (1957) 87–108. A közökről Ács Anna: Közök a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. In: Cseri Miklós–S. Laczkovits Emőke [szerk.]: A Balaton-felvidék népi építészete. (Szentendre–Veszprém, 1997.) 193– 216. A korabeli Balaton-felvidéki viseletekről S. Lackovits Emőke: Viseletek, öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton-felvidék falvaiban. Magyar, német, szlovák paraszti öltözetek a XVIII–XX. században. (Veszprém, 2001.)
Megkondulnak a harangok. A pápai tizedjegyzék vonatkozó részei megjelentek Fejérpataky László [szerk.]: Pápai tized-szedők számadásai 1281–1375. (Budapest, 2000. Reprint. Vatikáni magyar okirattár, első sorozat, első kötet) 375. A magyar protestantizmus történetére Zoványi Jenő: A reformáció Magyarországon 1565-ig. (Budapest, 1922.) A gályarab prédikátorokról bőséges irodalom született, ebből Makkai László [szerk.]: Galeria omnium sanctorum. A magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete. (Budapest, 1976.) Zsédenyi Istvánról Fenyves Ede: Zsedényi István, a gályarab. (Budapest, 1911. A Luther-Társaság XXX. kiadványa 59.) Payr Sándor: Zsédenyi István, a gályarab lelkész, Harangszó, 1913. X. 26. 2–3. Utóbbiban Zsédenyi említett versének szövege is. A mencshelyi evangélikus gyülekezet XVI–XVII. századi időszakának vázlatos története Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története I. (Sopron, 1924.) 184. és Payr Sándor [szerk.]: Egyháztörténeti emlékek. (Sopron, 1910.) 77., 270., 372., 376., 380. A XVIII. századi katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek VÉL Visitatio Canonica (A 8) 6/467–468. (1747), 12/302–304. (1771), 12/397. (1779). Az idézett 1779-es leltár és a harangozásról szóló rendelkezések a Mencshelyi Evangélikus Egyház anyakönyveiben MOL A 2655. (mikrofilm) Az egyháztanács 1819-es megalakulására Evangélikus Lelkészi Hivatal, Mencshely; Prothocollum Ecclesiae Aug. Confes. (…) Mencseliensis (Rendeletek 1. köt. 1800–1823.) 156–157. A XIX. századból fennmaradt evangélikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek lelőhelye EOL Dt 6. doboz 16–21. (1815), 22–25. (1816), 31. doboz 140–150. (1847), 68. doboz 64–76. (1875), 70. doboz 127–153. (1896), 73. doboz 89–98. (1912), 75. doboz 115–133. (1920) A XX. századi állapotokra rövid áttekintés Csaba Antal: A mencshelyi egyházközség története 1900–1950. (Kézirat. EOL Zalai egyházmegye 22. csomó.) Ugyanitt található a veszprémi egyházmegye 1952-es alakuló közgyűlésének jegyzőkönyve. A katolikus templom leírását tartalmazó egyházlátogatási jegyzőkönyvek VÉL, Acta et fragmenta A 8 XXV/5 (1824) és XXXIX/4 (1846).
Tudás, kultúra, hagyomány. Az iskolatörténet forrásai részben a korábbi fejezetben idézett egyházlátogatási jegyzőkönyvek. Emellett az Evangélikus Lelkészi Hivatal, Mencshely levéltári anyaga. A falubeliek írásbe-liségének tárgyalásakor a már idézett levéltári források. A kalendárium vásárlására vonatkozó adatok közül egy VeML V. 363. 1. doboz, 1783– 1784. évi törvénybírói jegyzőkönyv 20r. Az 1815-ös idézet megtalálható Evangélikus Lelkészi Hivatal, Mencshely; Prothocollum Ecclesiae Aug. Confes. (…) Mencseliensis (Rendeletek 1. köt. 1800–1823.) 1815. 146– 147. Az Olvasókör alapszabálya megtalálható a Polgármesteri Hivatalban, Mencshelyen. A XX. század időszakáról írottakra Egyed László volt mencshelyi polgármesterrel folytatott beszélgetés, illetve a két világháború között keletkezett képviselő-testületi jegyzőkönyvek (VeML V. 363, Mencshely község iratai), valamint az Veszprém megye statisztikai évkönyvei. A csipkéről általában Ember Mária: A csipke. (Budapest, 1962.) A mencshelyi vert csipke múltjáról és jelenéről jó összefoglalás Balogh Ernőné Bertalan Katalin: A mencshelyi vert csipke története, 2000. (Kézirat.) A helybeli csipkekészítésről írottak ebből a munkából és Balogh Ernőné Bertalan Katalinnal folytatott beszélgetésekből.
Ezúton szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik önzetlen segítségükkel lehetővé tették munkám elkészülését. Külön is köszönöm Márkusné Vörös Hajnalka (Veszprém), Baloghné Bertalan Katalin (Pécsely) és Egyed László (Mencshely) segítségét, akik sok, a település múltjával kapcsolatos információval ajándékoztak meg. Nekik köszönhetem a kötetben közreadott archív felvételeket is. Rajtuk kívül köszönetet szeretnék mondani azoknak is, akik a készülőfélben lévő, majd az elkészült kéziratot elolvasták, és észrevételeikkel segítették munkámat. A község történetéről összefoglaló tanulmány még nem látott napvilágot, viszont rendelkezésre áll két kéziratban lévő pályamunka, amelyeket módomban volt megismerni: Páhy Gyula: Mencshely község története (1961) és Hargitai Jenő–Isó Gábor: Mencshely község története és Isó családok származása (1980). Az előbbire Lichtneckert András levéltáros (Veszprém), az utóbbira Egyed László hívta fel a figyelmemet.
