I. Mesztegnyő helynevei
I. Mesztegnyő helynevei
Helynevek leírása
Mesztegnyő község Somogy megyéből.
Az adatgyüjtés következő pontokra tisztelettel nyilvánittatik mint következik:
1ső pontra. Mesztegnyő község. Somogy megye fővárossa és székneve: Kaposvár, marcali járás, hová e község tartozik. – E községhez tartozik Hosszuviz, melynek 21 lakóssa van, úgy szinte Vajda homok, Sós gáth, Landi, és Buzsvári puszták.
2dik pontra. A községnek neve Mesztegnyő, mely ismeretes országszerte. –
3dik pontra. E községnek más elnevezése még nem volt.
4dik pontra. Az emlék könyv szerint Mesztegnyő község Heltai Gáspár magyar történet-iró jegyzéke szerint már 1525ik évben létezett; Miután a Tolnai Országgyűlésre, a Mohácsi ütközett elött, Somogy megyéböl mesztegnyöi Bodó Ferenc országgyülési követ küldetett. –
5dik pontra. Magyar és Cseh országbul népesittetett.
6dik pontra. A nép eredetéröl emlék köny nem találtatik. – Értelméröl annyit nyilvánithatunk miszerint 1745ik évben Mesztegnyőn még állandós Plébánia nem volt. – A lelki atyák ’s Tanitók szük volta, vagy hiánya miatt az emlékirat szerint; minthogy ez időben egész Somogy megyében a Veszprémi Püspöki Levéltár bizonyitványa szerínt csak husz Plébánia volt; habár a hivek romlottak nemis, bizonyossan tudatlanok 's együgyüek voltak azon Isteni vallásban, mely az ember lelki miveltségének, jólétének ’s boldogságának legjelesbb előmozdittó eszköze. – Méltóságos Hunyady Antal, Mesztegnyő községnek kegyes földes Ura ’s jó tévő Atya, e Lelki szegénységen keresztényi buzgóságbol segitteni óhajtván, lépeseket lön a szüz Máriárol nevezett Ferenczi szerzetes atyák béhozatalára, kik 1747dik év Januárius 15kén Méltóságos Padányi Biró Márton veszprémi Püspök érdemtellyes Vicáriussa által nagy számu... nemesség jelenléttében Sonmogyban hanyatlott Rom.kath. Anyaszentegyház épülésére 's virágzására Mesztegnyön Ünnepélyessen béigtattak. – 1791dik évben a szerzet eltöröltetett, csak G[?] Rumy Mihály Plébánia helyettesnek hagyatott meg, ennek élete megszünte után, 1806dik év Március 13kán Tisztelendő Balassy István a Kéthelyi Káplán Úr[?], neveztetett ki Mesztegnyőre Plébánosnak.
7dik pontra: Mesztegnyő község határos következőkkel: Kopár és Kaki puszta, N.Bajom mváros, Szenyér, Gadány, Keleviz és Bizével. – A község határában előforduló többi topographiai nevek:
Belsőség a melyen 180 ház létez, a belsöség igen homokos. Cserényhidi mező homokos, Cserényhidi kaszálló szinte homokos ’s kevés fű termő, de jó, – Czigánylakási szántó föld homokos, – Vajdahomok dülő homokos ’s nem buza termő, mely kopári pusztával határos, Hosszu viznél pedig Vajdahomoki puszta melyen egy juh akol és egy cseléd lak létez. – Pástói dülő szántó föld homokos melyen jó rozs terem. Urbéri legelő: mely nyires, ’s kevés tölgyfa is látható benn. – Kétutközi legelő dtto nyires erdővel, Zabtartói: szántó melyben jó rozs terem, Hosszunyuló dülős csepötés és lapályos. Landi puszta: 6 lakrész és juh akol, szántó föld jó termő. Pataksürü: szép erdő. Vadaskerti szép Rezula. Hamuházi szántó jó mező melyben minden megterem. Vermelői: szántó jó termő föld, ’s mellette szép Rezula melybe őzek is vannak, Sósgáthi erdő szép és jó melybe őzek is léteznek, az erdő mellett pedig egy lapályos rétség savanyu fű termő a közepén a szenyéri határbul egy kis folyó mely a mesztegnyői malomra foly. Mesztegnyői szöllő meglehetős bortermő a dombossa, a kaszálló jó szénát terem. Berkenyefai dülő: Csere dülő: Kert allai szántó jó anyag föld, mely jó Buzát és rozsot terem. Büdös sári kaszálló: Berkes lapályos mely közepe táján a malom árok, ’s ezen viz a Kelevizi malomra foly.
Kelt Mesztegnyő Auguszt 29kén 864.
| Jósa (?) József | Bognár Mihály biró |
| jegyz | Bödör Ferentz |
| Boda József esküttek |
Az iraton ovális alakú pecsét, felirata: Mesztegnyő Somogy megyében.
(Pesty Frigyes: Somogy megye helynévtára, 1864.)
