Monok Összefoglaló
Monok
Összefoglaló
Összefoglaló
Monok a történelmi Zemplén megye nyugati peremén, a Szerencsi-dombság területén fekszik. Az útikönyvek szerint a vidék egyik legszebb települése. Az tette országosan ismertté, hogy 1802. szeptember 19-én itt született XIX. századi történelmünk egyik legnagyobb alakja, Kossuth Lajos.
A település bővelkedik turistacsalogató látnivalókban. A múzeumként berendezett Kossuth-szülőház évente körülbelül húszezer látogatót fogad. Az 1780 körül épült uradalmi tisztilakban 1948 óta gyűjtik Kossuth Lajos emléktárgyait. Kiállítása egész évben látogatható.
A kiskastélyként emlegetett Monaky-kúria a magyarországi reneszánsz építészet ismert emléke. A falu másik műemléke az 1750 körül épült Andrássy-kastély, amelyben általános iskola működik. Jelenleg felújítás alatt álló dísztermének és kápolnájának freskóit számon tartja a művészettörténet. A kápolna különböző hangversenyeknek is kedvelt helyszíne.
A történelmi időkben okkal híresültek el a monoki kőművesek. Egyedi tervek szerint, terméskőből készült házaik díszítése is különleges. A XX. század derekán háromszázan művelték ezt a mesterséget, házak tucatjait építve Monokon, a hozzá közeli és a távolabbi településeken.
Monok több mint hétszáz esztendős: a tatárjárás után, IV. Béla király idején települt. Nevét először 1273-ban említik írott források. Első birtokosai a Monaky család tagjai voltak. A reformáció térhódításával Monok lakói is az újítók hitére tértek. A település református többsége a XVIII. század első harmadáig fennmaradt. A török betörések, a falu többszöri feldúlása, a régi udvarház elpusztulása után, a XVI. század végén a Monaky család új lakóhelyeként épült 1570 körül a reneszánsz kiskastély. A tehetős Monaky család tagjai szerepet vállaltak a XVII. századi rendi, függetlenségi küzdelmekben, de a Habsburgok oldalán is sikeres katonai karriert futottak be. A család férfiágának kihalta után (1643), leányágon az Andrássyak és a Thökölyek örökölték a falut és a környező településeket magába foglaló tekintélyes monoki uradalmat.
Az Andrássyak a XVIII. században a részbirtokokat megszerezve egy kézben egyesítették a latifundiumot. A Rákóczi-szabadságharc küzdelmeiben a falu lakói katonaként, tisztként, az Andrássy család tagjai főtisztként, tábornokként vettek részt.
A XVIII. század a falu nyugodt fejlődését biztosította. A mezővárosokhoz hasonló lélekszámú Monok lakosságát jobbágyok és zsellérek alkották. Megélhetésüket nagyobb részben a földművelés és az állattenyésztés biztosította. A földesúrnak fizetendő szolgáltatásokat Mária Terézia királynő jobbágyrendelete szabályozta. A jövedelmező majorsági gazdálkodás lehetővé tette, hogy a kor divatját követve 1750 körül az Andrássy család új kastélyt építtessen a faluban. Ez lesz a család monoki ágának központja 1913-ig, a fiúág kihaltáig. A falu római katolikus és református temploma földesúri támogatással épült a század végén. A XVIII. század második felében a katolikusok kerültek többségbe.
Monok urai a XIX. században a vármegyei és az országos politikában is meghatározó szerepet játszottak. Andrássy György gróf Széchenyi Istvánhoz hasonlóan jelentős összeggel támogatta a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A reformer gróf barátjaként ott találjuk őt a Lánchíd megvalósításánál is. A modernizáció iránti fogékonyságát mutatják a monoki uradalomban bevezetett újításai: vízimalmot, vashámort, téglagyárakat épít, létrehozza a kettős központú Monok–Krasznahorka-váraljai hitbizományt.
A nagyobb részben telkes jobbágyok lakta falu a polgári átalakulás eredményeit híres szülöttje, Kossuth Lajos érdemeként őrizte meg emlékezetében. A jobbágyfelszabadítás, az önálló földtulajdon kialakulása 1848 vívmánya. Ezen jogok védelméért a monokiak is fegyvert fogtak Kossuth toborzó szavára a szabadságharcban. A társadalmi átalakulások és Kossuth nevének összekapcsolódása nyomán korán kialakul a máig virágzó monoki Kossuth-kultusz.
A falu népe hasonló ragaszkodással őrzi ősei katolikus hitét. A XX. század elején, a Kálvária-hegyen megépült kápolna és a stációk híven tükrözik ezt. Monok sokak számára segít hitük megerősítésében. A falu híres zarándokhely. Szeptember harmadik vasárnapján, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén sokan vándorolnak Monokra. Az egyház ünnepe napjainkban sem veszített jelentőségéből.
Ez a töretlen hit elősegítette, hogy az itt élők el tudják viselni a XX. század csapásait. Imádkozhattak a két világháború szenvedéseinek elviselése közepette, vigaszt kérhettek gyászukban, hálát rebeghettek a földosztáskor. Öröm s bánat közepette gyors ütemben változott a világ körülöttük, és átalakult az évszádokig mozdulatlan falu. Az államosítások, a szövetkezetesítés, az egyre nagyobb arányú ipari munkavállalás sokakat kimozdított megszokott környezetéből: egész nemzedékek szakadtak el a földtől, munkát, lakóhelyet változtattak a hatvanas években.
Az elmúlt tíz évben újra nagyot fordult a világ kereke. A monokiak és a település vezetői is érzik, hogy a kihívásokra új tervekkel kell válaszolni. A természeti környezet szépségének megőrzése, a vízi turizmus fejlesztése, a tervezett diáktáborok, a hagyományos mesterségek, a műemlékek kulturális és idegenforgalmi hasznosítása már a falu XXI. századi céljait jelzik.
