Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben alkalmazott rövidítések:
Agricola = Agricola, Georgius: A bányászatról és kohászatról. Bp. 1985.
Bakács 1971 = Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt. Bp. 1971.
Bakács 1982 = Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez, 1002– 1437. Oklevélregeszták. Bp. 1982.
Bél = Bél Mátyás Pest megyéről. Ford.: Szabó Béla. Szentendre, 1977.
Benke = Benke István: A nagybörzsönyi ércbányászat története. Bp. 1994.
BH Vm. alisp. = PML VO IV. 701 Bars-Hont k. e. e. vármegyék alispánjának ir.
Borovszky = Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város. Bp. (1906).
Dóka = Dóka Klára: Az Ipoly menti falvak történeti statisztikája. (1550– 1848). In: Börzsöny néprajza. Szentendre, 1977.
Együttélés = Marosvölgyi Lajos–Molnár Éva–Radó Péter–Tarján G. Gábor: Együttélés. Tanulmányok a Pest megyei nemzetiségek köréből. Bp. 1990.
ETE = Bunyitay Vince–Rapaics Rajmund–Karácsonyi János: Egyháztörténelmi emlékeink a magyarországi hitújítás korából. I–V. Bp. 1902–1912.
ELTE Lt. = Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Bp. – 418. fond Szimonidesz Lajos iratai 1902–1949. Az irathagyatékból három őrzési egységet használtunk: Szimonidesz Lajos életrajzára, 1919-es szerepére vonatkozó iratokat (126. doboz), Nagybörzsöny történetére vonatkozó cédulagyűjteményét (81. doboz), valamint a Fekete Péter élete, halála és feltámadása c. önéletírást (85. doboz), melyet „Hársasberény” = Nagybörzsöny községről írt. (A 35. dobozban kellett volna lennie a Nagybörzsöny története c. kéziratnak, ez azonban nem volt itt megtalálható.)
EPL = Esztergomi Prímási Levéltár
Györffy = Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. III. Bp. 1987.
Györök 1970 = Györök József: Községem 25 éve. Nagybörzsöny, 1970. Kézirat (PML VO)
Györök 1978 = Györök József: A Nagybörzsönyi Általános Iskola története az 1700-as évektől 1978-as évig. Nagymaros, 1978. Kézirat. (PML VO)
Gyürky = Gyürky Antal: 54 év Hontvármegye történetéből 1820-tól 1874-ig. Vác, 1875.
Hála = Hála József: Földrajzi nevek az Ipoly mentén. In: Börzsöny néprajza. Szentendre, 1977.
Horváth = Horváth Lajos: A Börzsöny-hegység bányászatának vázlata. In: Váci Könyvek 3. Vác, 1987.
Hunfalvy = Hunfalvy János: A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leírása. I. Pest, 1863.
Hutterer 1963 = Hutterer, Claus Jürgen: Das Ungarische Mittelgebirge als Sprachraum. Historische Lautgeographie der deutschen Mundarten in Mittelungarn. Halle (Saale), 1963.
Hutterer 1973 = Hutterer Miklós: A magyarországi német népcsoport. In: Népi kultúra – népi társadalom. Bp. 1973.
Juhász = Juhász Nagy András: Nagybörzsöny – vízimalom. Bp. 1988.
Kachelmann = Kachelmann, J.: Das Alter und die Schicksale des ungarischen, zunächst Schemnitzer Bergbaues nebst eiener Erklärung der Eigennamen des Landes. Pressburg, 1870.
Keleti = Keleti Károly: Magyarország szőlészeti statisztikája. Bp. 1860–1873.
Knauz = Knauz, Ferdinandus: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. Tom. I–II., Tom. III. Dedek, Ludovicus Crescens. Strigonii, 1874–1924.
Ladányi = Ladányi Miksa, dr.: Nógrád és Hont vármegye. Bp. 1934.
Láng = Láng Sándor: A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Szerk.: Koch Ferenc. Bp. 1955.
Liffa–Vígh = Liffa Aurél, dr.–Vígh Gyula, dr.: Adatok a Börzsöny-hegység bányageológiai viszonyaihoz. In: A M. Kir. Földtani Intézet évi jelentései az 1929–1932. évekről. Bp. 1937.
Manherz 1982 = Manherz Károly: A magyarországi német nemzetiség néprajzáról. Bp. 1982.
Manherz 1984 = Manherz Károly: Vadalma, vadalma, magva de keserű. A magyarországi németek népköltészete. Bp. 1984.
MIM = Kiss László–Kiszely Gyula–Vajda Pál: Magyarország ipari műemlékei. Bp. 1981.
MOL = Magyar Országos Levéltár
Nagy = Nagy Béla, dr.: A nagybörzsönyi ércbányászat és érckutatás története. In: Földtani Közlöny, 1984. 114.
Nb. pléb. = A Nagybörzsönyi plébánia irattára. (A plébánia iratanyagának többségét beszállították az Esztergomi Prímási Levéltárba (EPL), míg Nagybörzsönyben néhány kötet maradt, közülük az egyik az első, az 1689–1741 között vezetett anyakönyv.)
Némethy = Némethy, Ludovicus: Series parochiorum et parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Esztergom, 1894.
NH Vm. = PML VO IV. 802 Nógrád-Hont k. e. e. vármegyék egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye
Novák 1977a = Novák László: A Börzsöny északnyugati vidékének település-néprajzi viszonyai. In: Börzsöny néprajza. Szentendre, 1977.
Novák 1977b = Novák László: A Börzsöny-hegység ÉNY-i vidéke falvainak szőlőművelése. In: Börzsöny néprajza. Szentendre, 1977.
Nováki–Sándorfi–Miklós = Nováki Gyula–Sándorfi György–Miklós Zsuzsa: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai. Bp. 1979.
Palugyay = Palugyay Imre, ifj.: Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása. IV. Békés-Csanád, Csongrád és Honth vármegyék leírása. Pest, 1855.
Pantó–Mikó = Pantó Gábor–Mikó Lajos: A nagybörzsönyi ércesedés. In: A Magyar Állami Földtani Intézet évkönyve. L. kötet, 1. füzet. Bp. 1964.
Pesty = Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. Hont vármegye és kiegészítések. Közreadja: Bognár András. Szentendre, 1984.
PMK = Pest megye kézikönyve. Főszerk.: Novák László, Kasza Sándor. I–II. Bp. 1998.
PML VO = Pest Megyei Levéltár Váci Osztálya (Nagybörzsöny község iratanyaga csak töredékesen és hiányosan került levéltári őrizetbe, gyakorlatilag 1945-től kezdődően. A Szobi járási iratanyag megsemmisült, a Hont megyei iratokat pedig Szlovákiában őrzik.)
PMM = Pest megye műemlékei. I–II. Bp. 1958.
PMRT = Pest megye régészeti topográfiája. A Szobi és a Váci járás. Szerk.: Torma István. Bp. 1994.
Schleicher = Schleicher Aladár: Adatok a Börzsöny hegység ércbányászatának történetéhez. Bp. 1953.
Szabó 1936 = Szabó Dénes: A dömösi prépostság adománylevele. In: Magyar Nyelv, XXXII. évf. 1936.
Szabó 1954 = Szabó Dénes: Dömösi adománylevél hely- és vízrajza. Bp. 1954.
Szabó 1977 = Szabó Sándor: A Börzsöny-vidék helytörténeti adattára. In: Börzsöny néprajza. Szentendre, 1977.
Szakály 1981 = Szakály Ferenc: A magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp. 1981.
Szakály 1995 = Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Bp. 1995.
Telekkönyv 1878 = PML VO IV. 168 Hont Vármegyei Cs. Kir. Úrbéri Törvényszék ir., Nagybörzsöny úrbéri pere, Telekkönyv, 1878.
Telekkönyv 1913 = PML VO V. 1076 Nagybörzsönyi körjegyzőség ir., Telekkönyv, 1913.
Thaly 1883 = Thaly Kálmán: Bottyán János vezénylő tábornok levelezései s róla szóló más emlékezetre méltó iratok, 1685–1716. Bp. 1883. (Archivum Rákóczianum, 1. Oszt. IX.).
Tilkovszky = Tilkovszky Loránt: Hét évtized a magyarországi németek történetéből. 1919–1989. Bp. 1989.
Úrbéri per = PML VO IV. 168 Hont Vármegyei Cs. Kir. Úrbéri Törvényszék ir., Nagybörzsöny úrbéri pere, 1856–1880.
Vastagh = Vastagh Gábor: A Börzsöny-hegység egykori nemesfém-kohászatáról. Történelmi Szemle, 1969/1.
Falu a Börzsöny szívében. A tájegység földrajzi leírása: Láng; Börzsöny, Cserhát útikalauz. Bp. 1982.
Barlangok, sáncvárak, faházak és jurták lakói. A régészeti kultúrákra Nováki–Sándorfi–Miklós, továbbá a PMRT Nagybörzsönyről szóló fejezete, mely a község következetes forráskritikán alapuló történetét is tárgyalja a XVIII. század elejéig. A népvándorlás korára Anonymus: Gesta Hungarorum. Bp. 1977.; Györffy.
Hont vármegye, Bersen falva. A megye benépesítéséről és a Hontpázmány nemzetségről: Thuroczy János: A magyarok krónikája. Bp. 1978.; Képes Krónika. Bp. 1964. A megye középkori történetéről: Bakács 1971; Györffy; Knauz; PMRT; ELTE Lt.; Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp. 1988. A Börzsöny név eredetére és első okleveles említésére: Szabó 1936 és 1954.; Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1980. A tartományúri harcokról: Kristó Gyula: Csák Máté. Bp.1986. Az esztergomi érseki birtokok kiváltságaira: Knauz. A huszita betörésre: Schleicher.
Eltűnt falvak nyomában. A Nagybörzsöny határában egykor létezett falvak történetére: Bakács 1971, Bakács 1982; Györffy, Szakály 1995, továbbá a PMRT Nagybörzsönyről és a szomszédos településekről szóló részei.
Török világ – magyar úr. Magyar és török összeírások: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. I. Bp. 1990. (A MOL Kiadványai. II. Forráskiadványok 16.); Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Bp. 1943.; ELTE Lt., Szimonidesz Lajos a Párizsi Nemzeti Könyvtár Turcica Suppl. 76. (Nouvell. Revue Hongr.) c. forrást használta; DÓKA; A török hódoltságra: Matunák Mihály: Drégely és Palánk katonai szerepe a törökök alatt 1552-1593. Korpona, 1901.; Szakály 1981; Schleicher; PMRT; ETE; ELTE Lt.; Kollányi Ferenc: Képek a hazai hitújítás idejéből. In: Magyar Sion, 1891. Nagybörzsönyre közvetett adatokat tartalmazó forráskötetek: Szalay Ágoston: Négyszáz magyar levél a XVI. századból. 1504–1560. Pest, 1859.; A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. 1553–1589. Bp. 1915.; Török történetírók. I–IV. Bp. 1893–1908.; Thaly Kálmán: Történelmi naplók 1663–1719. (Magyar Történelmi Emlékek. II. oszt. 27. kötet.) Bp. 1875.
Das deutsche Dorf, Pilsen. A község helyzete a XVIII–XIX. században: BÉL; Dávid Zoltán–T. Polónyi Nóra: Az első magyar nyelvű leíró statisztika. Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topographica descriptiója, 1736–1739. Bp. 1980. KSH Levéltára. Vályi András: Magyar Országnak leírása … mellyben minden hazánkbéli vármegyék, városok, faluk, puszták, uradalmak, fabrikák, huták, hámorok ... feltalálhatnak. I–III. Buda, 1796–1799.; Gyürky. A lélekszámra: Nb. pléb., Anyakönyv 1689–1741.; Dóka; ELTE Lt. A kuruc korra: Pest-Pilis-Solt vármegye a Rákóczi-korban. Közreadja: Bánkúti Imre. Bp. 1996.; ELTE Lt.; Thaly 1883.; Thaly Kálmán: Bottyán János II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezénylő tábornoka, Pest, 1865. A XVII. sz. végi, XVIII–XIX. századi összeírások: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában, 1720–21. Bp. 1896. In: Magyar Statisztikai Közlemények, XII. Bp. 1896.; ELTE Lt., Dóka; Novák 1977a. Az 1769-es urbárium szövege ELTE Lt.; Dóka; Szabó 1977. A jobbágyszökésekre: Borosy András–Kisfaludy Katalin–Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok. II. 1661– 1720. Bp. 1999. A céhekre: Borovszky. 1848/49-re: Tragor Ignác: Vác története 1848–49-ben. Vác, 1998. (Reprint)
Jobbágysorból parasztsorba. Az úrbéri perre: Úrbéri per; EPL, Nb. pléb. ir. A falu általános helyzetére: ELTE Lt. A gazdálkodásra a XIX. sz. második felében: Palugyai; Keleti; Novák 1977b; az iparosokra: PML VO Nb kg. ir., Kataszteri telekkönyv, 1913. Az erdei vasútra: PML VO Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság ir.; Csiga Zsolt–Mohácsi Sándor: Erdei vasúthálózat a Börzsöny-hegységben. In: Dunakanyar Tájékoztató, 1992/1.; Gerber György: „Holtvágányra döcögött a…”. In: Honismeret, 1997/2.
Két világégés között. ELTE Lt.; Ladányi; EPL; Nb. pléb. ir., Historia domus. Demográfiai adatok: Az 1941. évi népszámlálás. Bp. 1947. Az 1927-es földosztásra: PML VO Nb. kg. ir., Kiosztási birtokív. Az idegenforgalomra: PML VO BH Vm. A háború alatti eseményekre és károkra: PML VO Nb. kg. ir. A Görgey-zászlóaljra: Gazsi József: Fények a Börzsönyben. Bp. 1976.
A „telepes” község. A község általános helyzetére, a ki- és áttelepítésekre: PML VO Nb. kg. ir. és a Nb. Nemzeti Bizottság ir.; Együttélés; Györök 1978.; Fehér István: A magyarországi németek kitelepítése. 1945–1950. Bp. 1988.; Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945– 1948 között. Kecskemét, 1993.
Kitekintés a XX. század második felére. PML VO Nb. kg. elöljáróságának ir; Nb. Kg. Tanácsának ir.; Duna-Ipoly Nemzeti Park. In: Dunakanyar Híradó, 1995. I/3/b. 1956-ra: PML VO Szobi Járási Tanács VB Titkárságának titkos ir.; Pest Megyei Tanács VB Műv. Oszt. ir.; Böőr László adatgyűjtése.
Gligauf! Szerencse fel! Az ércbányászat kezdeteire: Zolnay László: Kincses Magyarország. Bp. 1977. A nagybörzsönyi bányászatra: Bakács; Bél; Benke; ELTE Lt.; Győrffy; Horváth; Hutterer 1973; PMRT; Schleicher; Thaly; Az 1439-es oklevél: EPL, Archivum Saeculare, Radicalia B-21. (MOL Diplomatikai Fényképtára 248110.) 1777-es és 1864-es jelentés az 1848 előtti bányaművelésre: EPL Gazdasági lt., Bányákra vonatkozó ir. A XVIII. századi kohóra: MIM; Vastagh. A bányaművelésre: Agricola; Nagy; Pantó–Mikó; Schleicher. Az ércfeldolgozásra: PMRT; Vastagh. A nemesfémek feldolgozására és a pénzverésre: Paulinyi Oszkár: Bányagazdálkodás Magyarországon a fejlett feudalizmus időszakában. Történelmi Szemle, 1979/3–4. Kitaibel Pál tevékenységére: Schleicher. A legújabb érckutatásokra: Benke; Nagy, Népszabadság, 1991. febr. 18.
A soknyelvű település. A német lakosság kontinuitására: Ungnád Dávid konstantinápolyi utazásai. Bp. 1986.; Hutterer 1973; Manherz 1982. (Manherz Károly, az ELTE Germanisztikai Intézetének igazgatója – itt köszönve meg szíves segítségét – régóta tervezi a nagybörzsönyi nyelvjárás lejegyzését.); Novák; Török Gábor: A Börzsöny-vidék nyelvjárástörténetének települési háttere. Bp. 1964. (Nyelvtudományi Értekezések 45.) A XVIII. sz. eleji falu: BÉL. A nagybörzsönyi német nyelvjárásra: Hutterer 1963; Manherz 1982. A cigányságra: PML VO Úrbéri peres ir., Palugyay; Borovszky; A Magyarországban 1893. január 31-én végrehatott cigányösszeírás eredményei. Bp. 1895.; PML VO Nb. Kg. Tanácsának tanács- és vb-ülési jegyzőkönyvei, 1950–1990. A cigánylakosság társadalomképére: Kocsis Gábor–Kovács Zoltán: A magyarországi cigánylakosság társadalmi földrajza. Bp. 1991.
Kereszt és csillag. A r. k. egyházra: Győrffy; PMRT; ELTE Lt. A hitújítás időszakára, a reformáció elterjedésére: Nb. pléb., Anyakönyv; PMRT; Szakály 1995; A nemzetiségekre: a németek XVII. századi jelenlétére Szakály 1995; Kőrösy József, dr.: A Felvidék eltótosodása. Nemzetiségi tanulmányok. Bars és Hont megyék különlenyomata. Bp. 1898. A plébániára: Az Esztergomi Főegyházmegye névtára és évkönyve 1982. Esztergom, 1982. Népességi adatok: lásd a Függelék fejezetcím alatt.
„Fekete Péter” – a lelkész-forradalmár. Életrajzára, munkásságára vonatkozó levéltári forrás: ELTE Lt., szakirodalom: Csorba László: Szimonidesz Lajos, a vallástörténész. In: Szimonidesz Lajos: A világ vallásai. Bp. 1988.; Tarján G. Gábor: Nagybörzsöny forradalmár lelkésze. (Dunakanyar, XXI. évf., 1985., 2. sz.); Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp. 1977.
Oskolák, iskolák, óvodák. Az iskola 1842. évi állapotára: EPL Nb. pléb. ir., Historia domus. ELTE Lt., Györök 1978.; A tanítók összeírása 1770/71-ben Pest-Pilis-Solt vármegyében és Fejér, Hont, Nógrád vármegyék egyes helyiségeiben. Bp. 1998.; PML VO Nb. kg. töredékes képviselő-testületi jegyzőkönyvei. A nemzetiségi iskolák 1943/44-es statisztikája: Tóth Ágnes: Nemzetiségi népiskolák Magyarországon az 1943/44-es tanévben. In: Bács-Kiskun Megyei Levéltár Forrásközleményei III. Kecskemét, 1998. Az óvodákra: PML VO BH Vm. alisp.; Györök; Nb. kg. elöljáróságának, valamint községi tanácsának ir.
Írásunkat pecsétünkkel megerősítjük. Nagy Iván: A Sz. Albert képével ellátott községi pecsétekről. Századok, 1874.; Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381–1876. Bp. 1982. Horváth Lajos véleményének kritikája és Kubinyi András véleménye: PMRT. Szent Adalbertre: Szentek lexikona. (Az eredeti mű: Jöckle, Clemens: Lexikon der Heiligen. München, 1994.) Bp. 1994. Az újabb kori pecsétekre: PML VO valamennyi felhasznált levéltári forrás.
A helyi politika, a közélet és a kultúra színterei. A társulatokra és egyesületekre: EPL NB. pléb ir., Historia domus; PML VO NH Vm.; PML VO Nb. körjegyzőség ir, 1945–1950; PML VO Nb. Kg. tanács- és vb-ülési jegyzőkönyvei, 1950–1990. A Volksbundra: Tilkovszky.
Ünnepek és hétköznapok. Györök 1978; EPL Nb. pléb. ir., Historia domus; ELTE Lt. A nagybörzsönyi német mondakincsre és nyelvemlékekre: Karasek-Langner, Alfred: Das Sagengut der Deutsch-Pilsner Sprachinsel (Nagybörzsöny) im Honter Komitat. Ein Beitrag zur Sagenforschung in den deutschen Siedlungen Rumpfungarns. In: Deutsch-Ungarische Heimatsblätter. Bp. 1932 (IV.), 2–3.; Hutterer 1963.
A malom lisztet jár. Juhász; PML VO Nógrád-Hont Vm. Földhivatalának ir.
Templomok, házak pincék, gunyhók. A templomokra: R. Ratkai Ida: A nagybörzsönyi Szent István templom kutatása. In: Magyar műemlékvédelem, 1969 1970. Bp. 1972.; PMM; PMRT; EPL Nb. pléb. ir.; Historia domus; A többi épületre: Novák 1977a.
