Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
BML = Baranya Megyei Levéltár
MOL = Magyar Országos Levéltár
ZÁL = Zágrábi Állami Levéltár
JPM = Janus Pannonius Múzeum
Rég. gy. = Régészeti gyűjtemény
BH = Baranyai Helytörténetírás
OSZK = Országos Széchényi Könyvtár
U. et C. = Urbaliale et Conscriptiones
TEVHT = A török elleni visszafoglaló háborúk történetéből. 1989. (Szerk.: Szita László)
VTA = Város a Tenkes alján. Siklós monográfiája. (Szerk.: Vonyó József)
NREE = Nagyharsány ev. ref. egyházközség Emlékkönyve. (Kézirat)
NKK = Nagyharsány község krónikája. „Falukrónika” 1971–1989. (Kézirat)
NKRET = Nagyharsány község és a református egyházközség története a római kortól a 20. század közepéig. 1950. (Szerk.: Bordás Sándor. Kézirat)
PPL = Pécsi Püspöki Levéltár
SUL = Siklósi Uradalom Levéltára
WHA = Wien Hoffkammer Archiv
DTGY = Dunántúli Tudományos Gyűjtemény
NKI = Nagyharsány Község Iratai
CD = Conscriptio Domestica
BSNT = Bordás Sándor: Nagyharsány története. XX. sz. (Kézirat. É. n.)
SMM = Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv
MTA = Magyar Tudományos Akadémia
DTI = Dunántúli Tudományos Intézet
TPT = Tanulmányok Pécs Történetéhez. (Szerk.: Vonyó József)
TSK = Történetstatisztikai Közlemények
TEHT = A török elleni visszafoglaló háborúk történetéből. Pécs, 1989. (Szerk.: Szita László)
BTÖH = Baranya története az őskortól a honfoglalásig
ÉT = Élet és Tudomány
DN = Dunántúli Napló
BMS = Baranya-monográfia sorozat
TT = Történelmi Tár
ZTL DCSL = Zágrábi Történelmi Levéltár, Draskovich család levéltára
SVMKTÜ = A siklósi Vár- és Múzeumbarát Kör tudományos emlékülése
BMű = Baranyai Művelődés
MFI = Megyefőnöki iratok
BGNT = Böhönyei Gizella: Nagyharsány története. (Kézirat)
A Szársomlyó világa. Lehmann Antal: A nagyharsányi Szársomlyó hegy és növényzete. Pécs 1975. MTA DTI. Közlemények 20. sz. Nagyharsány és a Szársomlyó kutatása, morfológiája és geológiája, valamint növény- és állatvilágáról készült szintézis Németh Ferenc–Seregélyes Tibor: Ne bántsd a virágot. Néhány ritkaság a hazai növényvilágból. Budapest. A Szársomlyó-hegyről összefoglaló munka történeti és természetrajzi áttekintés Száraz Péter: Szársomlyó. Budapest, 1987. 57. p. Harnoczi Géza: A magyar Kikerics. Búvár. 1968. XIII. évf. 3. sz. 182. p. Szollát György: Szársomlyó bennszülöttje. A Magyar Méreggyilok. ÉT. 1985. október 18. Zetényi Endre: A nagyharsányi élő múzeum. A Siklósi Község Polgári Fiúiskola Értesítője. 1934/35. 3–4. old. Növény- és állatvilág leírása Major István: A Szársomlyó. ÉT. 1978. V. 5. 18. sz. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1978. 726. p. Nagyharsány nevének származásáról Sebestyén Róza: Kisharsány. 20. p. (Kézirat.) Janka Viktor: A Magyar Kikerics. Magyar Növénytani Lapok. 1882. 117. p. Lovász György: Baranya Megye természeti Földrajza. Pécs, 1977. 384. p. Baranya megye földrajzi nevei. I–II. Dűlőnevek levéltári és helyi kutatás alapján. (Szerk.: Pesti János.)
Az őskortól a honfoglalásig. Nagyharsányi Krónika. 1970–1976. BGNT–BMS Baranya Megye története az őskortól a honfoglalásig. (Fülep Ferenc–Sz. Burger Alice, szerk.: Bándy Gábor.) Pécs, 1979. JPM Régészeti adattár. lt. sz. Ö. 66. 4., továbbá: JPM Régészeti adattár: 62. 115. 1. sz. JPM Régészeti adattár. Ö. 66. 4. 1., továbbá 66. 6. 2. A rézkorra és a késő bronzkorra vonatkozó adatok, a római korra vonatkozóan Gállos Orsolya: Amiről a mozaikok mesélnek. Interjú Dr. Fülep Ferenccel. DN. 1982. augusztus 5. Krause N.: Baranya településföldrajza. 1907. 20. p. Fülep Ferenc–Burger Alice: Baranya Megye a római korban. BTÖH. BMS. 223–318. p. Fünfkirchner Zeitung. 1906. március 20. 11. p. (Római leleteket találtak Nagyharsányban.) JPM Régészeti gyűjtemény: 820/ 1939. Adattári sz. 710/1149/1939. BSNT. 12–18. p. NKRET. 1976. 121–136. p. BGNT. 20–21. p. Az avarkorra vonatkozóan Papp László: A nagyharsányi avarkori temető. JPM. Évk. 1963. Pásztor Adrienn: A nagyharsányi avarkori temető értékelése. JPM. Évk. 1990. Papp László: Avarkori ásatásokról. Régészeti Füzetek. 1964. I. 17. JPM. RGY.: 60. 1. 1., 60. 49. 1. JPM. RGY. A.: lt. sz.: N. 63. 14. 1. 63. 58. 1.
Vár a Harsány-hegyen. Mendele Ferenc: Nagyharsány középkori temploma. Építés-Építészettudomány. XVIII. k. 1–2. sz. Dercsényi Dezső: Baranya középkori templomai. Corvina K. 1984. 28. p. A Pécsi Egyházmegye Sematizmusa. Pécs, 1981. Reuter Camilló: A Szársomlyó és vára. A Mecsek Egyesület Évkönyve. 1932. Pécs, 1933. Magyarország történelmi Földrajza a Hunyadiak korában. Csánky Dezső. Budapest 1890–1914. Gedai István: XI. századi kincslelet Nagyharsányból. JPM. Évk. 1972/73. Pécs, 1975. Oklevelek és források a XIII–XV. századból. BH. 1970. 95–107. Timár György: Beremend középkori és törökkori története. Beremend és környéke. Beremend, 1997. Harsány és környékére, Nagyharsányra. Szita László: Archivum Minor Comitum Draskovich 1524–1639. (Kézirat a zágrábi Draskovich levéltár 16–17. sz.-i magyar vonatkozású okleveleinek elenchusából.) Josephus Brüsztle: Recensio universi cleri Dioecensis… Quinque-Ecclesiensis. I–IV. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1987. Harsan, Nagyharsány középkori okleveleinek bemutatása. Zsigmond kori oklevéltár. (Összeállította Mályusz Elemér.) Budapest, 1951. A nagyharsányi várkapitányokra Dr. Wertner Mór: Adalékok a XIV. századbeli magyar világi arhontológiához. TT. 1907. 189. p. Pécs-baranyai ismertető. (Szerk.: Kalotai László.) Pécs, 1934. Sebestyén Rózsa: Kisharsány SVMKTÜ. 1988. március 15. Szerk.: Perics Péter 39–50. p. Dr. Simor Ferencné Bokody Éva: Adatok Nagytótfalu történetéből SVMKTÜ. 1988. március 15. (Szerk.: Perics Péter.) 51–59. p. Levéltári iratok a harsányi vár és a váruradalomra vonatkozó oklevelek. ZTL. DCSL. XV. 1/1503. A mezővárosra és a falura: XXVI-4-46-1496. XXVII-1-1500. XXVII-5-1501. XXVII-11-1503. LVI-29-1505. LVI-32-1510. LVI-42-1518. LXVI-2-1479. LXVI-8-1486. LVII-25-1503. LXVIII-3-1514. LXVIII-20-1560. LXIX-2-1600. Gyurkovits György: Analecta Baranyensis complectens Notitias topographicas et historicas. 1808. OSZK. Fol. Lat. 3469. 77/b. Nagyharsány település történetéről a helyszíni bejárás alapján készített leírása, legendákról. (Kézirat.)
Török megszállók, zsákmányoló hajdúk. Dzseládze M.: Az országok osztályai és az utak felsorolása. (Ford. és jegyzetekkel kíséri Thuri J.) Török törénetírók II. 1521–1566. Budapest 1896. Evlia Cselebi: Török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664. (Ford.: Karácson I. Az előszót és a magyarázatot írta, a jegyzeteket átdolgozta Fodor Pál.) Budapest, 1985. Fekete Lajos–Káldy Gyula: A budai számadáskönyvek 1550–1580. Budapest, 1962. Káldy N. Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Budapest, 1960. Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében. BH. 1982. (Szerk.: Szita László.) Szakály Ferenc: A dél-dunántúli hadszíntér. Pécs a török korban. (Szerk.: Szakály Ferenc.) TPT. 7. sz. Pécs, 1999. Szakály Ferenc: A török–magyar küzdelem szakaszai a mohácsi csata előtt (1365–1526). Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. (Szerk.: Ruzsás Lajos és Szakály Ferenc.) Budapest 1976. Taba István: Baranya megye család- és lélekszáma 1696-ban. TSK. 1979. 147–152. p. Velics Antal–Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. 1540–1699. II. 189. p. Levéltári források: MOL. E. 156. U et C. fasc. 90. No. 32. pag.: 6–7. WHA. Ungarn Sache. 46–1678. Istanbul. BVA. Tapo defteri No. 1012. Idézi Vass Előd: Válogatott dokumentumok Baranya török kori történetéhez. (Kiadatlan kézirat.) Szakály Ferenc: Hungaria eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól 1683–1718. Corvina. 1986. Szita László: Budától Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686– 1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. Pécs, 1987. 497. p. Szita László: Újabb adatok az 1687. évi hadjárat történetéhez. BH. 1989. Vass Előd: Helyszíni jelentések Baranyából a nagyharsányi csata előzményeiről. TEVHT. Szakály Ferenc: A felszabadító háborúk történeti helyéről. Ki a felelős a hódoltsági terület pusztulásáért? TEVHT. 23–24. p. Pécs, 1989. Nagy Lajos: A nagyharsányi csata. TEVHT 43–49. p. Hóvári János: A nagyharsányi csata török szemmel. TEVHT. 43–49. p. 63–75. p. Veres D. Csaba: Hol zajlott le a „második mohácsi” vagy „harsányi hegyi” csata 1787. augusztus 12-én? TEVHT. Szakály Ferenc: Baranya megye hódoltsági történetének kutatási feladatiról. TTHFHT. 11–25. p. Szita László: A török világ vége Baranyában. Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1–2. (Szerk.: Ódor Imre.) 27–43. p. Szita László: Bécsi haditudósítások az 1687. évi török elleni hadjáratról (1687. Május– november) BH. 1992/95. 37–85. p. Szita László: Az 1687. évi török elleni hadjárat a haditudósítások tükrében. SMM. 1992. 299–317. p. Szita László: Siklós a török megszállás korában (1543–1686). Város a Tenkes alján. Siklós évszázadai. Siklós 2000. (Szerk.: Vonyó József.) Szita László: A török alóli felszabadulástól az 1848–49-es szabadságharc bukásáig. Uo. 107–175. p.
Caprara országlása. Szita László: Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. Újabb adatok a „rác” és a dunántúli kuruc csapatok dúlásáról. BH 1974/75. 95–120. p. Szita László: Szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a szatmári béke utáni években. BH 1978. 87–149. p. Nagy Lajos: Baranya megyei Batthyány uradalom népessége és javai 1701-ben. BH 1978. 65–86. p. Nagy Lajos: Kurucok és rácok pusztítása Baranya vármegyében 1704 elején. BH 1985/86. 13–132 p. Szita László: Baranya népei a Rákóczi szabadságharc idején. Johann Weidlein: Die Schwabische Türkei, I. München. Kammerer Ernő: A döbröközi eset. 1699. Szekszárd. 1909. Levéltári források: BML Kgy. mutató. 1696–1713. BML CD. 1707–1715. MOL CL. 1695/96. Összeírások.
Élet és küzdelmek a Batthyány „birodalomban”. Iványosi-Szabó Tibor: Baranyai szökött jobbágyok Kecskeméten 1677-ben. BH. 1981. 107. 113. Móró Mária Anna: Mária Terézia cigány rendeletei és a Baranya megyei cigányösszeírások 1775–1779. BH. 1988. 205–211. p. Nagy Lajos: A császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben. BH. 1978. 15–55. p. Uő.: Adatok a Baranya megyei Batthyány uradalom kialakulásáról. BH. 1978. 57–64. Böhönyei Gizella: Nagyharsányi krónika (Kézirat). 1972. 100. p. Brüsztle Josephus: Recensio universi cleri diocesis Quinque-Ecclesiensis… 180. IV. k. A siklósi jobbágy felkelésről. Karl-Peter Krauss: Die Ansiedlung. Deutsche Auswanderer in Südosttransdanubien im 18. Jahrhundert: Das Beispiel der Herrschaft Bóly. Tübingen. 2000. A Batthyány család és uradalmainak részletes története. Strattmann Eleonora grófnőről is BML. Úrbéri ir. (Nagyharsány urbáriumai.) BML. SUI. Instruccio Harsaniensis. 1727/1728. BML. Conscriptio Regnicolaris. 1828. Nagyharsaniensis. Az adózók részletes összeírása PPL. Fassio Parochiae Nagyharsány. BML. Inquisitiones non. reg. acta. 1717–1753. 1767. A gazdálkodásra vonatkozó vizsgálatok BML. CD. 1728–1752., továbbá BML. SUI. 1767, 1774, 1790–93. Uradalmi összeírások Nagyharsány családjairól, mezőgazdasági viszonyairól. BML. Kgy. ir. 666/1786, 69/1791, 3206/1791. Nagyharsányi adóügyi kérelmek a vármegye közgyűléséhez. 157, 152/1805. Úrbéri panaszok a vármegyéhez. MOL. Siklósi Tiszttartóság. ir. Uradalmi számadások Nagyharsány (1719–1849). Nagyharsányi úrbéres ügyek. Adózási kimutatások. Robot, összeírások, nagyharsányi útépítések. BML. Kgy. ir. 476/1769. Computus Robotarum. Possesio Nagy=Harsan. 1730–1768 közötti robotösszeírások. BML. Kgy. ir. Úrbéri vitás ügyek. 1776. évi nyilatkozatok, úrbéri panaszok. BML. Úrbéri ir. IV. 1. ir. 1784. Nagyharsányi jobbágyok nyilatkozatai az uradalmi tisztek ellen. BML. Ui. 675. t. 32/1789. Romlott boreladás miatti per. BML. Kgy. ir. 675/1789. Birka, marhatartás. BML. Kgy. ir. 669/1786. Jobbágypanaszok a pincelakások ellen.
Reformkor, szabadságharc, önkényuralom. Füzes Miklós: Táncsics Mihály és a népképviseleti követválasztás. SVMKTE. Siklós, 1985. 17– 25. p. Füzes Miklós: Batthyány Kázmér. Gondolat. 1990. 213. p. Kálniczky László: Adalékok Táncsics Mihály 1848-ban, a siklósi választókerületben történt országgyűlési képviselővé választásához. BMü. 1978. IV. 166–169. Babics András: Táncsics Mihály követté jelölése az 1848/49. évi országgyűlésre. DTGY. I. Köt. 1. füz. Pécs, 1947. (Szerk.: Szabó Zoltán.) Kiss Géza: Adatok Munkácsy Albert portréjához. BH. 1973. 115–123. p. Szüts Emil: Baranya megye 1848-ban. BH. 1973. Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849–1850. BH. 1973. 131–161. p. Kiss Z. Géza: Az önkényuralom és dualizmus kora (1849–1914). VTA. SM. 21–33; 35–36. p. Levéltári források: BML. Honvédlajstromok BML. SUL. Nemzetőrök listája BML. SUL. 1848–1849. Iratcsomó. BML. MFI. 2783/1851. Nagyharsány előfizetése a Munkások Újságjára BML. MFI. 3411/1852. BML. Futólevelek könyve.
Háború előtt, háború után. BML. alisp. ir. 1869. Népszámlálás főbb adatai BML. alisp. ir. 939/1871; 10648/1885. Az erdőterület, föld- és legelők Nagyharsányban BML. alisp. ir. 939-B4/1871. Nagyharsányi erdők. 1869. évi népszámlálás részletes ir. A lakosság stagnálása. BML. Baranya Vármegye Hivatalos Lapja. 1908. május 21. 241. p. Nagyharsány kisközség átalakítása nagyközséggé BML. alisp. ir. 8299/1877. Országos és hetivásárok BML. NHI. Nagyközséggé alakulás kérése 1901-ben. 1904-ben szervezése. 1905. március 26. Nagyközség átalakulása. A megyei kihirdetés 1908. május 21. BMHL. 1908. május 21. 241. p. Az új helységtábla 1906-ban: „Nagyharsány”. BML. alisp. ir. 1843/1887. A község kőbányászata BML. NKI. ir. 1873. jkv. Mészégetés BML. MFI. 760/1853. Kisiparról BML. MFI. 1853/7718. Állattenyésztésről BML. alisp. ir. 985/1877. Állami méntelep működik BML. alisp. ir. 13261/1887. Nagyharsányi szarvasmarha tenyésztése BML. alisp. ir. „Szabadelvű Kör” újjáalakulása BML. NKI. 35/1909. Az ún. „Sóskúti kút” ásványvizet rejt magába BML. NKI. 1911. december jkv. Közvágóhíd létesítése BML. Dögkút helyett állatihulla-égető építése BML. NKI. Kgy. 1912. február 7. Kossuth, Macskás, Vásártér utca járdáinak kiépítése BML. NKI. Kgy. jkv. 110. Nagykocsma építése BML. NKI. Nagyharsány névváltoztatása BML. alisp. ir. 5755/1885. Nagyharsányi hivatalos pecsét felirata „Nagyharsány jegyzőség”. Hozzá tartozik: Kisharsány és Nagytótfalu (1851– 1866) BML. NKI. 1905. március 26. Nagyközséggé alakulás BML. NKI. 30/1910. Drávavölgyi h. é. vasút BML. NKI. jkv. 1912. április 2. Új községi rendőrőrs, új rendőrfelszerelés és ruhák BML. NKI. jkv. 1911. február 6. Községi telefonállomás létesítése BML. alisp. ir. 9470/1880. Kaszárnyaépítés, 1911-ben fejlesztés BML. NKI. 188/189., továbbá alisp. ir. 1046/1889. Község lakóházainak leírása. Újabb járdák építése BML. Kgy. ir. 1836., továbbá 1874. III. 29. Vásártartás. Tegzes Ferenc: Siklós az első világháború és az antant-szerb megszállás időszakában. VTASM. 227–245. p. Szüts Emil: Az elmerült sziget. Baranyai szerb-magyar köztársaság. Pécs, 1991. Levéltári iratok: BML. SHS. iratok 1919–21. szn. BML. Alispáni ált. ir. 4695/1915. Siklós és Vidéke 1919–1921. számai. Háborús rendeletek. Fémgyűjtés. Harangleszerelés. Az ún. „kilincshivatal” felállítása, BML. Nagyharsányi képviselő-testületi iratok 1918. november, 1921. augusztus. A megszállás eseményeiről, a nagyharsányi katonai táborról: NKRET. 51–54., 61–70. p. BSNT. 16–19. p. Pohl K.: A magyar bauxitbányászat története. Szerk.: Dr. Becker Ervin Budapest, é. n. Mecseki József: Bauxitbányászat; a Szársomlyó. Siklós, 1989. augusztus. BML. NKI. 1920/21. évi költségvetés BML. NKI. 1914/1924. Legelő társulat megalakulása BML. NKI. 175/1926. Testnevelési bizottság megalakulása és a Levente Egyesület létrejötte BML. NKI. 468/1928. Trianon gazdasági hatása a településen BML. NKI. 7854/1927. Önkormányzat működése BML. NKI. 1331/1927. Hősi temető ügyei BML. NKI. Közvízmű- és járdaépítés 2229/1927. BML. NKI. 2359/1928. Katolikus hívek részére a kaszárnyából imaház BML. NKI. 1622/1929. Iskola építéséről határozat BML. NKI. 1932–1941 között kgy. ir. 1377/ 1932. sz. alatt. Nagyharsányban lévő pincelakások felszámolási terve BML. NKI. 1754/1934. BML. NKI. 3020/1935. Nagyharsányi kőbányaüzem fejlesztése BML. NKI. 1491/1936. Bauxitbányászatról BML. NKI. 2905/ 1938. Mezőgazdasági technika Nagyharsányban BML. NKI. 1109/1942. Gőzfertőtlenítő beszerzése BML. NKI. 2155/1943. Harangok leszerelése. Nagyharsányi zsidók internálása NKI. 1492/1944. Nagyharsányi német férfiak, akik az SS-ben szolgáltak. NKI. 645/1945. Nagyharsányi német lakosok kitelepítéséről. NKI. 1580/1946. NKI. 2469/1945. A szovjet hadsereg által elhurcolt nagyharsányi lakosok, hadifoglyok.
Szép új világ… Faragó Gyula: Az 1945. évi nemzetgyűlési választás adatai a statisztika tükrében. Budapest, 1946. A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában. Pécs, 1971. (Szerk.: Kopasz Gábor–Szinkovich Márta.) BMS. Vörös Márton: Pécs-Baranya felszabadítása. Pécs, 1961. Godó Ágnes: Baranya megye a felszabadító harcok időszakában 1944–1945. Kopasz Gábor: Az 1945. évi földbirtokreform végrehajtása Pécsett és Baranya megyében. Pécs, 1961. Levéltári források: BML. alisp. ir. 250/1945. A nemzetiségi megoszlásról BML. alisp. ir. 747/1949. Lélekszám BML. Tanf. ir. 5048/1949. Iskolaállamosításról BML. Tanf. ir. 1586/1947. Községi iskola szervezése BML. Tanf. ir. 230/1947. A vándortanítóról BML: NKI. 1212/1945. Hadifogolyügy BML. NKI. 613/ I./1945. Hadifoglyok, Oroszországba elhurcoltakról 65/I./1945. Kitelepítések BML. NKI. 233/1946. Németek kitelepítése BML. NKI. 1030/ 1945. Oroszoknak különböző szolgáltatások BML. NKI. 129/1945. Nemzeti Bizottság megalakulása.
A magyar Nagyharsány. Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Budapest 1896. Siklós, Nagyharsány, Kisharsány. Lexicon Locorum regni Hugariea Populosorum anno 1773 officiosum confectum. Budapest, 1920. (Nagyharsányra vonatkozó adatok.) Fényes Elek: Magyarország mostani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben. I. Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. I–II. V. Hornyánszky: Geographiai Lexikon. Pest, 1858. 142. p. Levéltári források: MOL. Conscriptio Dicalis. Tomus III. 1896. BML. Conscriptio Regnicolaris. Nagyharsány. 1695–96. PPL. II. Conscriptio Rarocharum. 1733–1845. BML. SUL. Conscriptio Nagyharsaniensis 1725–1790. BML. SUL. Úrbéri ir. 1701. BML. Conscriptio Domestica. 1701–1752. Nagyharsány. BML. SUL. Conscriptio Domestica 1762–1766. ZTL. Családi Lt. Urbáriális Lt. Harsan 1515–21. Wien Hoffkammer Archiv. Ungarn Sache. 1699. Herrschafft Siklós. BML. MFI. 1850–1859. Népösszeírások Baranya Megyéről. (Állami és egyházi kimutatások a népesség számáról.) BML. Krisztics- féle kartotékok. Nagyharsányra gyűjtött népszámlálási iratok. BML. Szociológiai felmérés 1938. Nagyharsány.
Bacchus asztalától az európai hírig. Bordás Sándor: Nagyharsány története. É. n. (Kézirat.) Szilágyi Irén: A szőlőművelés történetéből. DN. 1982. VII. 28. Tóth István: Bél Mátyás szőlészeti adatai. DN. 1982. XI. 3. Levéltári források: BML. CD. Nagyharsányi szőlők. 1715–1752. BML. Conscriptio regnicolaris 1828. BML. Krisztics kartotékok. (Nagyharsány. Szőlőterületek nagysága, bortermelés eredményei stb.) BML. Szociológiai felmérés 1938. évi szőlészeti adatai. BML. SUL. (Wein conscription der Herrschaft Siklós und zwar vom Gebirge Harsan 1828.) BML. SUL. Bordézsma lajstrom a nagyharsányi szőlőhegyen 1828. BML. SUL. Bordézsma lajstrom 1867.BML. Nagyharsány képviselő-testület jkv. 1905–1910. Dűlők felsorolása és a bennük termesztett szőlők kimutatása. Ui. Szőlőpásztorkodásról, lányok szőlőpásztori szerepéről. BML. Inquisitiones 1725–1779. BML. Inquisitiones. Szüretelés Nagyharsányban. Borkezelések, borkóstolások. BML. alisp. ált. ir. 3326/1876. Szőlő- és borárak változásai Nagyharsányban.
Hitvallás mindhalálig. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Budapest 1977. Szabó Károly: Adalék a magyarországi unitáriusok XVI. századi történetéhez. Keresztény Magvető. 7/1892. 250–252. Földvári László: Adalékok a Dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez. I. Budapest, 1898. Fricsy Ádám: Egyházmegyék a török hódoltság alatt. A pécsi egyházmegye schematizmusa 1981. Pécs, 1981. Szakály Ferenc: Volt-e református-unitárius hitvita 1574-ben Nagyharsányban? A Ráday Gyűjtemény Évkönyve VII. Budapest, 1994. Pellér Károly: A nagyharsányi katholikus mozgalmak története. Kiadja a nagyharsányi római katholikus egyházközség. 1941. Dercsényi Dezső: Baranya középkori templomai. Corvina, 1984. Kovács J. István: A magyar református templomok. Budapest, 1942. NREE. 1–80. p. (Kézirat.) Nagyharsányi falukrónika. Böhönyei Gizella. NKRET. 22–41. p. (Kézirat.)
Iskola és közművelődés. Dr. Barcsa Lajos: Debreceni Kollégium és partikulái. Debrecen, 1905. Kiss Z. Géza: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizáció váltás idején. BH. 1992. 531–546. p. Böhönyei Gizella: Nagyharsány református iskolaügye. Helytörténeti pályamű. 1976. 102. old. Levéltári források BML. NKI. Iskolaépítésre vonatkozó ir. 239/1911. Iskola tanuló létszámok összeírása 376/1922. BML. Győri Főtanfelügyelőség ir. A helvét hitvallású baranyai prédikátorok és oskolamesterek fizetési könyve BML. Kgy. ir. 3288/1850. Tanulólétszámok BML. MFI. 1852–1853. Tanulólétszámok MOL. D. 127. Iskola-összeírás BM.-ben BML. alisp. ir. 4877/1859. Nagyharsányi tanulólétszámok BML. alisp. ir. 1869. népszámlálás ir. az olvasni és írni tudásról BML. Tanfelügyelői ir. 1856/1947. Községi iskola átalakítása ált. iskolává BML. Tanfelügyelői ir. 230/1947. Vándortanítók alkalmazása a Nagyharsányhoz tartozó pusztai iskolákban. Iskolaállamosítás Nagyharsányban. BML. Tanfelügyelői ir. 5048/1948. BML. 1818/1937. alisp. ir. Iskola költségvetése 27/1933. BML. Tanfelügyelői ir. Az iskolához 476 négyszögöl szőlőbirtokot adtak BML. MFI. 3367/1858. A nagyharsányi egyesületekről jelentés BML. NKI. 1905. V. 14. jkv. Uo. 1910. február 7. Egyesületekről.
Mondák, anekdoták, népszokások. Böhönyei Gizella: Nagyharsány története. 1979. (Kézirat.) Uő. Nagyharsányi régi szokások. 1977. (Kézirat.) Csekey István: Harkány. Pécs, 1972. Szita László: Harkány fürdőtörténet. (Mindkét munkában az „ördög szántotta hegy” mondája.) Dávid Gyula: A nagyharsányi ev. ref. egyházközség története. Nagyvárad. 1902. Népmondák, népregék. (Várady: Baranya I. 1897. 164–166. p.) BML. Krónikaírás (Nagyharsány). Böhönyei Gizella, Gölöncsér Sándor, Ábrahám János, Ambrus Sándor, idős Pakuszi Imre gyűjtései. (Kézirat). Bordás Sándor: Nagyharsány története. Kézirat. É. n.
