Források
Források
Tuzsér történetéről máig nem készült monografikus igényű összefoglalás. A falu múltjából a honismereti irodalom sem tárt fel fontos mozzanatokat. Ez a könyv az első, amely a szokványos mondák és feltételezések összegyűjtésén túl, a helytörténetírás mára kialakult módszerét alkalmazva, a község birtoklásával, igazgatásával, adóztatásával és egyházi vezetésével kapcsolatban keletkezett forrásokat feltárva igyekszik bemutatni a település múltját. Az 1526 és 1849 közé eső időszak feltárása során felhasználtuk a különböző időkben keletkezett, Szabolcs megye történetét tárgyazó monográfiákat, a publikált országos összeírásokat és a levéltárak forrásait is. Ezek közül a legfontosabbakra térünk ki.
Az országos és a helytörténeti szakirodalom szórványadatait csak a levéltári kutatás során feltárt tényekkel, adatokkal formálhattuk történeti folyamattá. Sajnos Tuzsér falu (pagus) levéltárának 1849 előtti anyaga jelentéktelen. Ezért csak Szabolcs megye törvényhatóságának jegyzőkönyveiből, közgyűlési, törvénykezési irataiból hámozható ki az a néhány tucat forrás, amely közelebb enged bennünket a XVI. század első harmadától 1849-ig zajló településtörténet folyamataihoz és mozzanataihoz. E korból szegényes a tuzséri református parochia irattára éppúgy, mint a tiszántúli református egyházkerület (TREL) Debrecenben őrzött irattára. Ezek alapos feltárása nélkül azonban az általánosságokon túl alig lehetett volna valamit elmondani Tuzsérról. Itt szeretnénk megköszönni mind a TREL, mind a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban: SZSZBML) dolgozóinak és Birtha László nagytiszteletű lelkipásztornak kutatásainkhoz nyújtott önzetlen és szíves segítségüket.
A szisztematikusan tanulmányozott levéltári és gyűjteményi fondok: SZSZBML. IV. A. 1. állaga. Itt találhatók a Tuzsérra vonatkozó források és azok a térképek is, amelyek a falu határának és településének régebbi állapotát rögzítik. Az egyes fejezetekben idézett forrásokra a megfelelő alcím alatt hivatkozunk. Ugyanezt az eljárást követjük a TREL gyűjteményeiben található források idézése során is. Kutatásunk során értékes anyagot találtunk a tuzséri református parochia irattárában is. Hasznosítottuk mikrofilmről Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárát, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár őriz.
Szűk határok között. Borsy Zoltán: A Nyírség természeti földrajza. Földrajzi Monográfiák V. Budapest, 1961. 28–30. Uő.: Szabolcs-Szatmár megye természeti földrajza. Szabolcs-Szatmári Szemle VI. (1971) 3. szám. 1–12. Uő.: Bodrogköz természetföldrajzi viszonyai. Miskolc, 1988. 1–9. Kiss Lajos: Régi Rétköz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961. 390–400. Kormány Gyula: A Rétköz természeti földrajzának vázlata. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 5. Nyíregyháza, 1998. 13–56. Pók Judit (szerk.): Szabolcs Vármegye (I. kat. felmérés 1782–1785). Nyíregyháza, 1996. XXVI. col. 10. sect. (A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai.) Sümeghy József: A Tiszántúl. Magyar tájak földtani leírása 6. Budapest, 1944. 208. Urbancsek János.: A Nyírség, a Bordogköz és a Rétköz, valamint a Bereg-Szatmári-síkság vízföldtani viszonyai. Földrajzi Értesítő 4. (1965) 421–443.
Honfoglalók a Boszorkány-hegyen. Jósa András: Szabolcsmegyei bronzleletekről. Archaeológiai Értesítő XIII. (1893) 168–170. Uő.: Emlékek a honfoglalás korából. Archaeológiai Értesítő XX. (1900) 214–224. Uő.: Bronzkori halmazleletek (Kemenczei Tibor értékelésével.) A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve (a továbbiakban: JAMÉ) VI–VII. (1963–1964) 27., 40., LXVIII. tábla. Kiss Lajos: i. m. 390–400. Mizser Lajos: Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában. JAMÉ XLII. (2000) 296. Dienes István: A Szabolcs megyei honfoglalás és kora Árpád-kori temetők terepbejárási naplója. Jegyzetekkel ellátta: Németh Péter. In: Tanulmányok, közlemények a honfoglalás emlékére 896–1996. Nyíregyháza-Szabolcs, 1996. 290–291., 332–333. (Különlenyomat a Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 1996/2. számából.) Révész László: Hitelesítő ásatás a tuzséri honfoglalás kori temető területén. JAMÉ XLII. (2000) 7–32.
„A sors szeszélyeinek kitéve”. Középkori históriák oklevelekben (1002– 1410). A szövegeket válogatta stb. Kristó Gyula. Szeged, 1992. 68–69. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 1.) Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza, 1997. 197. Századok V. (1871) 612. A zichi és vásonkeői gróf Zichy család idősb ágának okmánytára. Szerkesztik Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső, Kammerer Ernő, Lukcsics Pál. (A továbbiakban: Zichy.) I–XII. 1871–1931. II., 303., 558. III. 40., 43. V. 339. VI. 555. XII. 240. A nagykállói Kállay-család levéltára. I–II. Budapest, 1943. 178., 188., 1264. és 1936. regeszták. Anjou-kori oklevéltár. IV. (Szerkesztette: Kristó Gyula.) Budapest–Szeged, 1996. 357–8. regeszták. Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301– 1457. I. Budapest, 1996. 420. Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai levéltár. (A továbbiakban: MOL Dl.) 88762 (1336), 87152 (1343), 41084 (1348), 90821 (1349), 90884 (1437), 68066 (1452), 15824 (1463), 70931-2 (1466). A leleszi konvent országos levéltára, Acta annorum (a továbbiakban LO AA.) 1334-14, 1348-24, 1354-29, 1360-8, 1361-3 és 5, 1373-8, 1368-9, 1378-1, 1381-7, 1465-33.
Tuzsér, Gőstuzsér és Kálonga. Maksay Ferenc: A magyar falu középkori települési rendje. Budapest, 1971. 78. és 24. kép. Mező András: Várdai-birtokok jobbágynevei a XV. század közepén. Kisvárda, 1970. 17–8. (A kisvárdai Vármúzeum kiadványai, 3.) Zichy II., 111, 172, 174, 177, 182-3, 308, 433-4, 467-8, 499, 508-9, 559, 579, 587-8, 596-8, 607. IV, 78-9, 319, 325, 416. VI, 321, 552. VIII, 598-9. XI, 74, 94, 386, 394, 408. XII, 43, 47-8, 240. Árpád-kori új okmánytár. (Közzéteszi Wenzel Gusztáv.) IX. Pest, 1871. 34-5. Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. (Szerk.: Varjú Elemér, Iványi Béla.) I–II. Budapest, 1908–1928. I. 103–6, 185, 190, 201, 277, 313, 454. Herpay Gábor: Debrecen szab. kir. város levéltára diplomagyűjteményének regesztái. Debrecen, 1916. 258., 263-4. regeszták. MOL Dl. 87412 (1343), 3739 (1344), 87281 (1353), 87299 (1354), 87298 (1355), 68078 (1355), 62192 (1371), 62222 (1412), 62224-5, 97829 (1413), 62227, 10246 (1414), 62232 (1415), 62233 (1417), 62235 (1419), 62237 (1421), 62240 (1422), 62254 (1429), 62262 (1433), 62275-6 (1437), 62277 (1438), 62286, 62289, 68063 (1445), 62310 (1453), 88316 (1457), 62358 (1485), 82028 (1490), 88801 (1495), 20991, 68078, 88858 (1500), 15433, 17125 (1514), 68080 (1515). LO AA. 1364-5, 1385-8, 1400-22, 1407-63 és 83, 1462-48, 1471-20, 1479-23, 1495-23, 1501-35, 1502-36, 1503-14, 1519-40, 1520-21. LO Statutoriae B-166 (1419), T-10 (1461), R-73 (1514), B-203 (1515) L-59 (1516), R-78 (1519). LO Prothocollum parvum T-269 (1516). LO Metales Szabolcs 1344-44.
A lassú gyarapodás százada. 1526 mint kronológiai határpont általánosan elfogadott a magyar történetírásban, de az egyes települések életében, főleg a föld népének sorsában ennél fontosabb dátum akár 1514, akár a reformáció elfogadása, akár pedig egy-egy zászlósúr birtoklása, egy-egy vár közelsége, egy-egy gazdasági folyamat jellemző kibontakozása. A történelem ugyanis nem egyetlen síkban mozog. Úgy látjuk, hogy a falvak életének fordulópontját csak erőltetetten lehet összekapcsolni a mohácsi vereséggel. Pontos kronológiai dátum híján is úgy gondoljuk, hogy Tuzsér életében az újkor hajnalán a döntő változást a Várdaiak, illetve a kisvárdai vár birtoklása hozta meg, amit a reformáció elfogadása s a tizenöt éves háború fordított új irányba. Ezt ma még pontos dátumhoz nem tudjuk kötni, de a folyamatot és az élet átrendeződésének jellemzőit igyekeztünk plasztikusan megrajzolni. Ezzel kapcsolatban a szakirodalomból az alábbi művekre támaszkodtunk: Barta Gábor–Fekete Nagy Antal: Parasztháború 1514-ben. Budapest, 1973. Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon, X–XV. század. Budapest, 1971. Borovszky Samu (szerk.): Szabolcs vármegye. Magyarország vármegyéi és városai 15. Budapest, é. n. (1900). Dienes István (szerk.): Szabolcs vármegye szociográfiája. Vármegyei szociográfiák IV. Budapest, 1939. Hunek Emil (szerk.): Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. A magyar városok monográfiája VIII. Budapest, 1931. Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. Budapest, 1990. Danyi Dezső–Dávid Zoltán (szerk.): Az első magyarországi népszámlálás (1784– 1787). Budapest, 1960. Ludovicus Nagy: Notitiae politico-geographico-statisticae Inclyti Regni Hungariae, Partiumque eidem adnexarum I–II. Buda, 1728–29. Takács Péter: Úrbéresek vallomása Szabolcsban 1772. Budapest, 1991. Uő.: A kisvárdai járás parasztjainak vallomásai 1772-ből. Kisvárda, 1988. Entz Géza (szerk.): Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I–II. Budapest, 1987. Csermely Tibor és Hársfalvi Péter (szerk.): Szabolcs-Szatmár megyei történelmi olvasókönyv. Nyíregyháza, 1970. Pók Judit: Szabolcs vármegye katonai leírása 1782–1785. Nyíregyháza, 1992. Mező András: Szabolcs megye rovásadó-összeírása 1543-ban. In: Hársfalvi Péter–Takács Péter (szerk.): Acta Academiae paedagogicae Nyíregyhaziensis 10/B. Történettudomány. Nyíregyháza, 1985. Uő.: Szabolcs megye a XVI. század közepén. Szabolcs-Szatmári Szemle XX. (1985) 4. Hársfalvi Péter-Takács Péter (szerk.): Helytörténeti olvasókönyv I. Bereg, Szabolcs és Szatmár megye történetéhez a honfoglalástól 1849-ig. Nyíregyháza, 1985. Rácz István: A hajdúk a XVII. században. Debrecen, 1969. Balogh István: Szabolcs megye dézsmajegyzéke 1566-ból. Különlenyomat, Budapest, 1960. Lásd még Nagy László: „Nem jöttünk égi hadak-útján…" Budapest, 1982. A korszak levéltári forrásai viszonylag szűkek, birtokosztozkodásról, adóösszeírásokról, a törökök, tatárok, vagabundok, kóborlók garázdálkodásairól szólnak, sokszor nem is említve Tuzsért mint a históriai folyamatok megszenvedőjét, átélőjét. Lásd még: Szaniszló Zsigmond naplói 1682–1711. Történelmi Tár, 1891. 267–295. A XVI–XVII. századot illetően a Magyar Országos Levéltárban őrzött U. et C. állagából a kisvárdai váruradalomra vonatkozó összeírások mellett meg kell említenünk a SzSzBML-ban található összeírásokat, az alábbi jelzetek alatt: IV. A. 1. Fasc. 9. nr. 16/1588., Fasc. 28. nr. 8/1610., Fasc. 41. nr. 25/1623., Fasc. 100. nr. 60/1682., Fasc. 15. Nr. 110/1714, Fasc. 15. Nr. 106/1714., Fsc. 29. Nr. 267/1728., Fasc. 31. Nr. 242/1730., Fasc. 29. Nr. 269/1728., Fasc. 39. Nr. 390/1738., Fasc. 42. Nr. 360/ 1741. Fasc. 52. Nr. 242/1751.
A jómódú falu. Az említett összeírások és szakirodalom mellett lásd különösen Takács Péter: Úrbéresek vallomása Szabolcsban 1772. Budapest, 1991. Uő.: A kisvárdai járás parasztjainak vallomásai 1772-ből. Kisvárda, 1988.
Az uradalom árnyékában. A munkásság és parasztság élete és mozgalmai Szabolcs-Szatmár megyében 1919–1944. Források és dokumentumok. (Szerkesztette: Gyarmathy Zsigmond.) Nyíregyháza, 1982. Bús János–Szabó Péter: Béke poraikra I–II. Varietas 93. Kft. Budapest, 1999. illetve 2001. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pesten 1851. Jólesz Károly (szerk.): Kisvárda és környéke zsidósága. Tel-Aviv, 1980. Lónyay Pálma: Őszirózsák–vörösök–románok. Egy „grófnő tárgyilagos” krónikája. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1994/2. (Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta: Németh Péter.) Negyven éve. A Tanácsköztársaság Szabolcs-Szatmár megyei története. Nyíregyháza, 1959. Hunek Emil (szerk.): i. m. Szabolcsi hősök névsora. Nyíregyháza, 1929. SZSZBML. V. 439. Községi iratok, XVII. 606. Földigénylő Bizottság iratai XVII. 58. A Nemzeti Bizottság iratai. Szabolcs vármegye almanachja. (Szerk.: Evva István.) Kisvárda, 1910. Szabolcsvármegye és Nyíregyháza címtára. (Szerk.: Vertse K. Andor, 1927.) Szabolcsvármegye és Nyíregyháza mezőváros címtára. (Szerk.: Vertse K. Andor.) 1948. Borovszky Samu (szerk.): i. m.
Ahol a legtöbb Révész lakik. A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. Budapest, 1897. A munkásság és parasztság élete és mozgalmai Szabolcs-Szatmár megyében, 1886–1919. Források és dokumentumok. (Szerkesztette Hársfalvi Péter.) Nyíregyháza, 1981. Gazdacímtárak. Mizser Lajos: Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában. Különlenyomat a nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyvéből XLII. (2000). Réfi Oszkó Magdolna: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárának Kiadványai III. Tanulmányok 4. Nyíregyháza, 1997. SZSZBML. IV. B. 411. Szabolcs vármegye alispánjának iratai. Útlevél-nyilvántartók. Dienes István (szerk.): i. m. Tóth István: Földosztó mozgalom Szabolcs megyében 1897–1898. Kossuth, 1963.
A a szocializmus útján. Dikán Nóra: Az 1956-os forradalom utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dokumentumai. I/4. A kisvárdai járás. Nyíregyháza, 1993. Fábián Lajos: Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001– 1995. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárának Kiadványai III. Tanulmányok 3. (Sorozatszerkesztő: Nagy Ferenc.) Nyíregyháza, 1997. Juhász Tiborné: Tuzsér község kulturális fejlődése a felszabadulás óta. Honismereti pályázat. Jósa András Múzeum Adattára: 268– 79. Kalendárium Tuzsér 1993. (Szerk.: Juhász Tiborné, Nagyné Schmelczer Erika, Pethő Gyuláné, Sipos Gyöngyvér, dr. Sipos Gyuláné, Tóth Árpádné, Tóth Réka.) Kerekes Imre: A Szabolcs-Szatmár megyei közutak története, Nyíregyháza, 1982. Nemes Csaba: A termelőszövetkezeti gazdálkodás négy évtizede Tuzséron 1970. (Kézirat. Kisvárdai Városi Könyvtár.) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kézikönyve. Magyarország megyei kézikönyvei 15. CEBA Kiadó, Budapest, 1998. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája I. (Szerk.: Cservenyák László.) Nyíregyháza, 1993. Szép Béla: Az ERDÉRT Vállalat 14-es számú tuzséri gyáregységének története. Honismereti pályázat. Jósa András Múzeum Adattára, 199–76. Tuzsér község mezőgazdasági termelésének helyzete és fejlesztésének lehetőségei (1961). Kézirat a Kisvárdai Városi Könyvtárban. Tuzsér község végrehajtó bizottsági és tanácsülési jegyzőkönyvei 1950–1985.
Lónyayak és Odescalchiak. Vasárnapi Ujság XXXI. (1884) 45. szám, november 9. Doby Antal: i. m. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Budapest, 1993. Nyéki Károly: „Nem fogtok szégyent vallani velem!” Vázlat Odescalchi Miklósról. Szabolcs-Szatmári Szemle XVIII (1983) 1. Cserépfalvi Imre: Egy könyvkiadó feljegyzései (1945–1963). Budapest, 1989. Odescalchi Eugénie: Egy hercegnő emlékezik. Budapest, 1987. Paraky Iván–Rozsos László–Sárhidai Gyula: Légiháború Magyarország felett. II.
Új hajlékot az Úrnak. Zoványi Jenő: A reformáczió Magyarországon 1565-ig. Budapest. 1922; Kiss Áron: A XVI. században tartott református zsinatok végzései. Budapest. 1981. Barcsa János: A Debreceni Kollégium és pártikulái. Debrecen, 1905. Tóth Endre: A legáció. Pápa, 1935. Kiss Kálmán: A szatmári református egyházmegye története. Kecskemét, 1878. Kovács J. István (szerk.): Magyar református templomok 1–2. Budapest. 1942. Barcsa János: A tiszántúli református egyházkerület történelme. Debrecen, 1908. Várady József: Tiszántúl református templomai I–II. Debrecen, 1991. A tuzséri református gyülekezet történetére a parochián található anyakönyvek és presbiteri jegyzőkönyvek forrásértékű anyagából vontam le a következtetéseket. Az eklézsia levéltári anyaga mellett a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, prédikátori és tanítói díjlevelek. 8. Egyházkerületi levéltár iratai. C. Egyházközségi adattár, Tuzsér. Egyházközségekre vonatkozó iratok, I. 34. A. j. 56. doboz.
Egyház, iskola, társadalom. A magyarországi református egyház egyetemes névtára 1935. Budapest, 1935. Várady József: i. m. Az ezredvég iskolái. Megyei közoktatási millenniumi emlékkönyv. (Szerk. Kuknyó János.) Nyíregyháza, 1999. Birtha László: „Buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor”. (Kézirat.) 1980. Nemes Csaba: A tuzséri református egyház iskolájának története. (Kézirat.) 2002. Révész Éva: Fejezetek Tuzsér község történetéből és néprajzából. (Szakdolgozat.) Kazinczy Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Sárospatak, 1996. A Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, Egyházközségi díjlevelek (I. 1. u.), Egyházközségi iratok (I. 32. j.), Egyházközségi alapítólevelek (I. 1. t.). Tuzséri református egyházközség iratai, presbiteri jegyzőkönyvek.
Mostoha örökség. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. (Szerk.: Entz Géza.) Budapest, 1987. 395–6. (Magyarország műemléki topográfiája IX. A vonatkozó rész Gulyás Gyula munkája.) Doby Antal: Lónyay család. Nagy lónyai és vásáros naményi gróf, báró és nemes. Budapest, 1895. Gróf Lónyay Menyhért önéletrajzi töredéke. Budapesti Szemle XLII. (1885) 337–356. Magyar Műemlékvédelem 1967–68. Budapest, 1970. 384. Hasznosítható kastélyok, kúriák Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. (Szerk.: Vincze István.) Budapest–Nyíregyháza, 1992. 137–142. Szabolcs-Szatmár megyei környezet- és természetvédelmi olvasókönyv. Nyíregyháza, 1982. 143. Jandek Ernő: Volt, még van, de lesz-e? A tuzséri Lónyay-kastély története. Pavilon 7. (1990) 14–19. Bodnár Sándor: Szabolcs-Szatmár megye kastélyai, kúriái. (Kézirat a SZSZBML Adattárában, melyet a szerző szíves engedélyével használhattam.) SZSZBML XXIV. 201. Szabolcs Megye Földhivatala 732/1945., 10732/1946., 1399/1947, 8103/T-4-10/1950. sz. iratok.
A szerkesztő ezúton szeretné kifejezni köszönetét Birtha László református lelkésznek, Klicsu Ferencnek, Borosné Barabás Katalin tanárnőnek, Vilmán Pálnénak, Bálint Jánosnénak és Kepics Barnánénak, akiknek segítsége nélkül ez a kötet tartalmában és képanyagában szegényebb lett volna.
