Péld 9.
Péld 9.
A vendégszerető bölcsesség
Péld 9,1
Megépítette a házát a bölcsesség, s hét oszlopát is felállította.
Péld 9,2
Barmait levágta, borát megkeverte, és az asztalát is megterítette.
Péld 9,3
Kiküldte szolgálóit és kihirdettea város magasabb pontjain:
Péld 9,4
„Tapasztalatlanok, kerüljetek beljebb!”Az értetleneknek meg ezt mondja:
Péld 9,5
„Gyertek, egyetek a kenyeremből, igyatok a borból, amelyet kevertem!
Péld 9,6
Éltek, csak hagyjatok fel a dőreséggelés járjatok az értelem útjain!”
A gúnyolódók ellen
Péld 9,7
Aki a gúnyolódót feddi, szégyent arat, aki a gonoszt szidja, maga is foltot kap.
Péld 9,8
Ne szidd a gúnyolódót, mert még meggyűlöl, csak a bölcset fedd meg, az majd szeret érte!
Péld 9,9
Adj tanácsot a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, s gyarapítja a tudását.
Péld 9,10
A bölcsesség kezdete az Úr félelme, és a Szentet ismerni - az az okosság.
Péld 9,11
Általam gyarapszik napjaidnak száma, és megsokasodnak életed évei.
Péld 9,12
Ha bölcs vagy, neked válik javadra, ha gúnyolódsz, magad vallod kárát.
A dőreség a bölcsességet majmolja
Péld 9,13
Dőre asszonynak nincsen nyugodalma, tele van butasággal, nem tud semmit sem.
Péld 9,14
Üldögél házának ajtaja előtt, trónszéken a város magaslatán,
Péld 9,15
hogy felszólíthassa, akik arra járnak, akiknek épp arra vezet el az útjuk:
Péld 9,16
„Térjen be ide mind, aki tudatlan!”Akinek kevés az esze, annak meg ezt mondja:
Péld 9,17
„Milyen édes a víz, amelyet úgy lopnak, s milyen jó az íze a titkos eledelnek!”
Péld 9,18
És nem veszi észre, hogy holtak laknak ott, az alvilág völgyében vannak vendégei.
