Sir 38.
Sir 38.
Orvos és betegség
Sir 38,1
Tiszteld az orvost, mert jó szolgálatot tesz, meg hát az orvos is Isten teremtménye.
Sir 38,2
A gyógyulás úgy jön a Magasságbelitől, mint az ajándék, amit a királytól kapsz.
Sir 38,3
Tudása miatt az orvos emelt fővel járhat, még a hatalmasok körében is megcsodálják.
Sir 38,4
A gyógyszereket a földből adja az Úr, és az okos ember nem veti meg őket.
Sir 38,5
Vajon nem fától lett talán édes a víz, hogy így megmutassa, mily erő van benne?
Sir 38,6
Az embernek is ő adott értelmet, hogy magasztalja hatalmas műveit.
Sir 38,7
Ápolás, enyhítés céljára használja a gyógyszerész is a gyógyszert, azért készíti.
Sir 38,8
Működése soha meg ne szűnjék, jóvoltából az egészség terjed a földön.
Sir 38,9
Fiam, ne késlekedj, hogyha megbetegszel, imádkozz az Úrhoz, és meggyógyít téged.
Sir 38,10
Menekülj a bűntől, s legyen tiszta a kezed, tisztítsd meg a szíved minden gonoszságtól.
Sir 38,11
Mutass be tömjén- és lisztlángáldozatot, s adakozz bőkezűen, amint telik tőled.
Sir 38,12
De hívd az orvost is, az Úr alkotta őt is, ő se hiányozzék, mert rá is szükség van.
Sir 38,13
Van, amikor az ő kezében van az egészség,
Sir 38,14
mert hiszen ő is könyörög az Úrhoz, hogy munkája nyomán javulás álljon be, s adjon gyógyulást az élet javára.
Sir 38,15
Az, aki vétkezik Teremtője ellen, az orvosoknak kerül a kezébe.
A gyász
Sir 38,16
Fiam, a halottért ontsad könnyeidet, énekeld el a siratóéneket; ahogy az jár neki, temesd el tetemét, és ne rejtőzz el, amikor temetik.
Sir 38,17
Sírj keservesen, jajgass fájdalmadban, és tartsd meg érte a gyászt, ahogy megilleti, egy napig, kettőig, nehogy megszóljanak. Aztán hagyd fájdalmadat, s keress vigasztalást,
Sir 38,18
mert a szomorúság a halálhoz vezet, és a kedvetlenség megtöri az erőt.
Sir 38,19
A temetés után vesd le a fájdalmat, mert örökös gyászban nem lehet élni.
Sir 38,20
Ne engedd át szíved a szomorúságnak, utasítsd el, s gondolj a saját végedre.
Sir 38,21
Ne felejtsd el soha: nincsen visszatérés. Mit használnál neki? Magadnak meg ártasz.
Sir 38,22
Gondold meg: „Ami az én sorsom, az lesz a tied is, tegnap rám, ma rád kerül a sor”.
Sir 38,23
Ha pihen a halott, pihenjen emléke, vigasztalódj meg, ha már elszállt a lelke.
A kézművesség
Sir 38,24
Az írástudó szabad idejében szerzi bölcsességét, aki ment a nehéz munkától, az eljut a bölcsességre.
Sir 38,25
Hogy legyen bölcs, aki az eke szarvát tartja, vagy aki kezében az ostort suhogtatja, aki ökröket hajt, s csak velük dolgozik, aki egyre csak borjúkról beszélget,
Sir 38,26
vagy aki boronáláson járatja az eszét, és hogy a hizlalást be tudja fejezni?
Sir 38,27
Épp ilyen elfoglalt a kézműves, s a művész: hiszen éjjel-nappal megvan a munkája. Aki pecsétgyűrűt metsz vagy színeket kever, s igyekszik egy képet hűen visszaadni, azon van, hogy művét jól befejezhesse.
Sir 38,28
Így van a kovács is: üllője mellett ül, s vizsgálja a nyers vasat. Közben a tűz heve pörköli a bőrét, s küzdenie kell a forró kemencével. A kalapács zaja süketíti fülét, mégis a mintadarabra szegezi a szemét, s a munkáján járatja az eszét, műve díszítésén töri a fejét.
Sir 38,29
Így a fazekas is munkája mellett ül, s közben a lábával hajtja a korongot. Gondosan végzi a munkáját, s ki van számítva minden mozdulata.
Sir 38,30
Az agyagot a saját karjával formálja, miután lábával rugalmassá tette. Gondosan ügyel a máz készítésére, s közben a kemence fűtésére gondol.
Sir 38,31
Ezek mind a kezükben bíznak, a maga szakmájában mindegyikük bölcs.
Sir 38,32
Nem lehet nélkülük várost építeni, sem letelepedni, sem vándorként élni.
Sir 38,33
De a népgyűlésre nem hívják meg őket, s vezető szerepük nincs a közösségben. Nincsen számukra hely a bírói székben, mivel nem értenek a törvénykezéshez.
Sir 38,34
Műveltséggel, ítélőképességgel nem dicsekednek, s nincsen jártasságuk a bölcs mondásokban. Mégis támaszai az egész világnak, és az imájuk is mesterségük körül forog.
