Arany.
Arany. A fillért becsüld, igy gyüjthetsz aranyat. KV. – A legszebb rózsák arany bimbók voltak. (Szép asszony, szebb leány volt.) D. – A mesterembernek arany padimentoma vagyon. KV. – A méreg csak méreg arany pohárból is. E. – A polyva megég a tüzben, az arany pedig ott megtisztul. D. – A rezet is arany gyanánt adja. (Csaló.) D. – A rozsda sem fog az aranyon. D. – A szamár az arany lant mellett is szamár nótát ordit. D. – A szamár nagyobbra becsüli a szalmát, mint az aranyat. D. – Adj a birónak aranyat, tied az igazság. Ny. 2. – Az arany elveszti divatját, ha kezedbe fogod. (Rossz mindent rosszra fordit.) D. – Az arany fegyver néha többet győz a vasnál. D. – Az arany ganéjban is csak arany marad. D. – Az arany a sárban is csak arany marad. – Az arany szép és jó, de mégsem békesség. (Ez többet érő annál.) D. – Az aranyból is elcseppen. D. – Az aranyból sem lesz gyűrű, ha meg nem verik. D. – Az arany láncot el ne szakaszd. (Becsüld meg szerencsédet.) D. – Az ebnek, ha aranya volna is, hájat váltana rajta. KV. – Az ebnek, ha aranya volna is, hájat venne rajta. Sz. – Az ifjuság arany alma, méltó megőrizni. D. – Az jó garas lehet, ki aranyat nyerhet. KV. (Sz. mely.) – Azt hiszi aranyat szarik. (Elbizakodott.) Ny. 2. – Árva az árva, ha arany is kapufája. B. – Arany bárány, arany kos, mindjárt összemennek most. (Párzás.) D. – Arany elmének gyöngy a gondolatja. B. – Arany és gazdagság rosszra izgat. KV. – Arany hegyet igér. E. – Arany horoggal halász. (Veszteget.) Sz. – Arany horoggal horgász. M. – Arany írt ken a biró kezére. (Veszteget.) Sz. – Arany kereken forog a törvény (Vesztegetésen.) Ny. 2. – Arany koporsóban is féreg táplálkozik. (Gazdagnak is ez a sorsa.) Ny. 2. – Arany tömlőből is csak szél a mi kijő. D. – Aranyat ad koldusnak alamizsnául. D. – Aranyat adott, rezet nyert. E. – Aranyat hord a szamár, bogáncskórót eszik. D. – Aranyat is sárból szoktak kikaparni. 21(Nehéz munkával szerzik.) KV. – Aranyat nem gyűjt, ki a fillért meg nem becsüli. E. – Aranyat vet a koldusnak is. (Dusgazdag.) E. – Aranynyal nem lakik jól az ember. (Sohasem elég.) B. – Bátrabb fa-kannából inja mint aranyból. Sz. – Bátrabb fa-kannából inni, mint arany pohárból. KV. – Disznó orra arany perec. D. – Elnyerte az arany almát. D. – Elnyerte az arany perecet. (Szerencsés.) D. – Ennek annyi vagyon, hogy akár aranyon járjon. KV. – Élire rakja az aranyat. (Őrzi.) ME. – Élire veri az aranyat. (U. a.) E. – Én fogom az arany halat. (Enyém a szerencse.) E. – Fa-pénzt vesz arany gyanánt. (Bolond.) E. – Farkasfog is végre aranyat simit. (Aranynyal megszelidithető a kegyetlen is.) D. – Farkasfogas arany. (Jó arany; a Báthoryak aranyain három farkasfog volt.) E. – Fára arany hártyát. (Haszontalan fáradság.) D. – Félti az arany gyűrűt. (Rátartós; válogat a dologban.) D. – Fillérrel szokták az aranyat kimélni. KV. – Feltermeszti az aranyat is. (Szaporitja.) D. – Futó ellenségnek arany hid. Hunyadi János. – Fürészporból aranyat szed. (Mindenből pénzt csinál.) E. – Ha aranyat hordasz tenyereden, vigyázz rá. ME. – Ha biróvá lettél, ne hagyj arany írt kenni kezedre. E. – Halál nem változik ezüstön, aranyon. E. – Illik mint arany rojt szobránci gubához. E. – Haramiják előtt nem tanácsos aranyba öltözni. D. – Jó garas, melyen aranyat nyerhetni. E. – Kellemetes az olyan arany, melyet várból hoznak ki. (Győzelem.) D. – Képet nem arany, hanem imádás teszen bálványnyá. E. – Ki azt igéri, hogy aranyat csinál, ezüstöt akar csalni. K. – Ki korán kell, aranyat lel. E. – Kinek esze nincs, aranyon sem fordithat valamit. (Nem veszi hasznát.) D. – Koldustáska vállán, arany gyűrű ujján. (Nem összeillők.) D. – Könnyü száz dusnak egy arany. D. – Latornak aranylánc, jámbornak nehéz tánc. (Rossznak, jónak.) KV. – Más erszényében arany, másban ezüst. (Gazdag.) D. – Mig a földben vagyon, nem használ az arany. D. – Minden mesterségnek arany a feneke. D. – Minden mesterségnek arany a vége. E. – Ne kivánd az aranyat, ha éhezést szerez. (Ha bajba keverhet.) D. – Nem esik le az arany gyűrű a kezedről. (Rátartós, ne válogass a dologban.) Ny. 9. – Nem esik le ujjáról az arany gyűrű. E. – Nem fog aranyon rozsda. M. és KV. – Nem használ az arany, mig a föld gyomrában hever. K. – Nem illik disznó orrára az arany perec. KV. – Nem jó minden aprólékot arany tollal irni. D. – Nem kell az arany edényt a pad alá tenni. Cz. – Nem kell az arany edényt a pad alatt hevertetni. KV. – Nem lesz az aranyból egyszeriben hártya. (Soká kell verni.) D. – Nem mind arany a mi fénylik. KV. – Nem mind arany a mi sárga. D. – Nem mindenütt hever az arany. KV. – Nem mind orrodra való az arany perec. D. – Nincs félpénzen száz arany kár. E. – Nincs még fogytán aranya. D. – Nincs szebb szó az arany pengésnél. KV. – Oda van immár az arany idő. D. – Okos többet fordit egy pénzen, mint más egy aranyon. D. – Ő találta fel az arany bányát. D. – Örömidők, arany idők. D. – Ravasz a szerelem, arany békóval jár. R. – Reggeli időnek arany a szájában. E. – Reggeli órának arany a szájában. E. – Ritka mint az arany pénz. D. – Rozsda nem fog aranyat. P. – Salak nem arany. D. – Se arany, se bárány, de szolgálat. KV. – Szabadság aranynál is drágább. E. – Szalma férfi is arany asszonyt érdemel. D. – Szamár arany lant mellett is szamár nótát ordit. E. – Szamár többre nézi aranynál a szalmát. E. – Szitán látott sok aranynak, délutáni kézfogásnak rovás a dija. (Nem jó mutogatni az aranyat, nem jó a délutáni kézfogó, 22hanem a józan, reggeli kézfogás.) E. – Szép szó az aranypengés, ha nem is hangos. D. – Szőlőben is terem arany. D. – Tiszta mint az arany. D. – Tiszta mint a mosott arany. D. – Ura aranyban, szolgája ezüstben jár. D. – Vak, ha sok is aranya, mégis nyomorult. K. – Vékával méri az aranyat. E. – Zsidó is szereti Máriát körmöci aranyon. K.
