Buza.
Buza. A buza nehéz veretű, könnyed nyeletű. (Nehéz munkálása, könnyü fogyasztása.) Ny. 17. – A legszebb buza között is látni pipacsot. D. – A legszebb buzának is van alja. D. – Benn van már a bika a buzában, csak a farka áll ki. B. – Bor van a mennyit én akarok, buza a mennyit az isten ád. (Vizesbor.) Ny. 6. – Bor, buza, szalonna, égnek fő adománya. BSz. – Bort, buzát, szalonnát! Sz. – Bor, buza, békesség, és feleség ékes; széna, szalma, szalonna és a ruha kékes. D. – Bor, buza, békesség, szép asszony feleség. ME. – Bor, buza, békesség! E. – Buzába konkolyt hint. E. – Buzában már a nyul, 91farka sem látszik ki. (Elmenekült.) D. – Buzát vetett, konkolyt aratott. D. – Buzában a bika, csak a farka áll ki. E. – Csupa szalmát csépel, semmi buzát nem ád. (Üres beszéd.) D. – Dajkálta, mint a tiszta buzát a ponyván. (Őrizte.) Ny. 21. – Bus mint a jégverte buza. D. – Busul, mint kinek buzáját elverte a jég. D. – Együtt cséplik a buzát. D. – Eladta buzáját. (Rátartós.) D. – Elég sok a konkoly, de az még sem buza. D. – Egy buzát aratnak. D. – Eltalálta, mint cigány a buzavetést. Ny. 6. – Ért hozzá, mint cigány a buzavetéshez. B. – Fázik mikor buzát arat. D. – Fekete földben terem a jó buza. KV. – Fekete földben terem a szép buza. D. – Fülel, mint siket disznó a buzában. E. – Hallgat, mint süket disznó a buzában. Ny. 5. – Ha a buza megdül, a gazda feláll. (Bő termés.) Ny. 6. – Ha a konkolyt nem nyüvöd, a buzát elnyomja. KV. – Ha a buzát korán veted, hamar virit. D. – Hantos földben a jó buza. K. – Hányják-vetik, mint a dézsma buzát. D. – Jobb földben jobb buza terem. D. – Kevés jó válik az üszögös buzából. E. – Későn vetett buza későre csirázik. S. – Későn vetett buza, későbbre csirázik. D. – Konkolyt a buzából, vétket a világból nem lehet kiirtani. KV. – Kopáron aratja az őszi buzát. D. – Könnyü a buzát elhányni, de nehéz felszedni. D. – Könnyü asztag alatt buzakalászt bengézni. D. – Könnyü a kepe mellett buzára találni. D. – Könnyü a kepe mellett buzafejet szedni. Cz. – Lecsépelték mint a tót buzát. (Megverték.) D. – Legjobb buzának is van alja. S. – Lesz fiam buza, ha terem. D. – Leverte, mint jég a buzát. D. – Más buzájába veti sarlóját. E. – Más buzáját is csépli. – Másutt is esznek buzakenyeret. D. – Mikor a buza feje fölfelé áll, akkor a pógár ember orra lefelé áll. (Üres kalász.) Ny. 6. – Nagyszemü buza, mint a mák. D. – Ne arra, kurta, a buzába! E. – Nem arra, kurta a buzába! D. – Nem arra, kanca a buzába! D. – Nem földje ő a tiszta buzának. E. – Nem jó ó-zsákba uj buzát tölteni. KV. – Nem mind tiszta buza, mi az ő földjén terem. E. – Nem oda kanca, a buzába! E. – Nincs szerencséje hozzá, mint cigánynak a buzavetéshez. Cz. – Nyugodt föld jobban termi a buzát. (Pihent, ugarolt föld.) D. – Ó-zsákba uj buzát ne tölts. D. – Őrzi, mint teritőn a buzát. Ny. 19. – Örül, mint ki buzáját eladta. D. – Polyva között válik ki a buza. S. – Polyvába takrata isten a buzaszemet. E. – Porba buzát, sárba árpát. S. – Régi buzából is válik jó kenyér. D. – Ritka buza konkoly nélkül. F. – Ritka buza, kiben konkoly nincsen. E. – Ritka az a buza, kiben konkoly nincsen, ritka a szerelem, kiben hiba nincsen. Np. – Ritka mint a szegény ember buzája. E. – Rossz buzából is válik jó kenyér. E. – Sok a zsák, kevés a buza. D. – Sok buzát lophat addig a molnár, mig rajta érik. D. – Sok polyvában kevés a buza. D. – Sok veréb sok köböl buzát elhord. D. – Sokszor kivesz a buza, megmarad a konkoly. K. – Sokszor rozszsal és árpával kivesz a buza, a konkoly pedig megmarad D. – Sűrűn kél, mint a sűrűn vetett buza. D. – Szereti, mint galamb a tiszta buzát. S. – Szereti mint galamb a mézes buzát. E. – Sziszeg, mint sündisznó a buzában. D. – Szuszog, mint oláh disznó a buzában. D. – Tiszta buza között látni a buzavirágot. D. – Tiszta buza, tiszta rozs, menten összemennek most. (Szerelmesek.) D. – Tiszta, mint a galambszedte buza. S. – Tiszta mint a szemenszedett buza. D. – Ungvári bor, bereji buza, nyiri makk, nem szerez bőséget… Ut mellett vetett buza. D. – Vak tyuk is talál néha buzaszemet. E. – Válla köböl buzát elbir. D.
