Elvisz.
Elvisz. A megjegyzett juhból is elviszen a farkas. D. – A mit istentől szánsz, azt elviszi az ördög. KV. – A tolvaj olvasatlan is elviszi a pénzt. D. – Csak egy mostoha volt jó, azt is elvitte a manó. ME. – Csak egy mostoha volt jó, abba is beleszeretett a manó és hamar elvitte. D. – Egy hamisan jött pénz száz igazat elvisz. ME. – El nem viszi szárazon. (Meglakol érte.) D. – Elvitte a kutya a pecsenyét. S. – Elvigye a manó, azzal sem gondol. D. – Elvitte a szent Mihály lova. (Meghalt.) S. – Elvitte azt a két szárnyu veréb. (Vége a vigságnak.) E. – Elvitte jókedvét a gólya. S. – Elvitte két szunyog egy rúdon. D. – Elvitte mint a gólya a fiát. B. – Halál szekere minden but, bánatot elvisz. E. – Halál szekere minden bajt, bubánatot elvisz. S. – Jó ő, csak az ördögök rosszak, hogy előbb el nem vitték. S. – Késő akkor csukni az istálót, mikor a tehenet már elvitték. S. – Ki a singet elvitte, a rőföt is ellopta. D. – Majd elviszi az őszi szél. E. – Minden zekezukáját elvitte. Sz. – Nem azé a madár, a ki utána jár, hanem a ki elviheti. KV. – Nem mindent visz el mindenkor a tolvaj. D. – Se apró, se bankó, elvitte a Patkó. Np. – Sok bárányt elvisz addig a farkas, mig verembe kerül. D. – Tölts az ecetes korsóra, eljön a manó, elviszi korsostól. (Ecetes bor manónak való.) D. – Ugat az eb, de elviszi a szél. D. – Vigyen el a mándoki fene. Ny. 6. – Vissza nem adom fejében vitte el. E.
