Fa.
209Fa. A cigány is megszokja a fát, ha felakasztják. D. – A disznó is megeszi a makkot, de fel nem néz a fára. B. – A disznó is megeszi a makkot, de a fával nem gondol. D. – A fa ott marad, a hová dől. Ny. 4. – A fák miatt az erdőt nem látja. D. – A fák sokáig nőnek, de egy óra alatt gyökerestől kivághatók. D. – A fát gyümölcséről, embert erkölcséről. KV. – A fát gyümölcséről, az embert erkölcséről könnyen megismerheted. B. – A fát sem ejtik le egy vágásra. E. – A fát sem vágják le egyszerre. D. – A fát sem vágják le egy vágással. B. – A fát sem lehet egy csapással levágni. Sz. – A felettébbvaló dicséret és a hazugság azon egy fának ágai. B. – A hamar érő fának férges a gyümölcse. D. – A hamis és csalárd egy fának ágai. E. – A hátul ütő fától tarts. Ny. 4. – A jó fának ága idején virágzik. D. – A jó fának is van férges gyümölcse. B. – A ledőlt fát a gyermek is kopácsolja. K. – A ledőlt fának fejét a gyermek is ráncigálja. D. – A legjobb fa legutolsó a gyümölcshozásban. D. – A legjobb fából soha sem épitenek. E. – A legjobb fának is benn a baja. D. – A legrosszabb fának legrosszabb a gyümölcse. D. – A levelek után végtére a fa is leesik. D. – A mely fából horog akar lenni, idején a föld felé nő az. E. – A mely fából horog akar lenni, idején meggörbül. B. – A mely fának árnyékában nyugszol, ne nyesegesd. E. – Amint vágod a fát, ugy hull a forgácsa. B. – Amit kézzel elérsz, fával ne hajitsd. D. – A nagy fák soká nőnek, de hamar ledőlnek. B. – A paszomány nem illik ugy a nadrágra, mint a tolvaj a fára. D. – A száraz fa mellett a nyers is megég. KV. – A szekércsináláshoz sok fa kell. D. – A terebély fának fejsze van a tövén. (A nagy urat hamar baj éri.) D. – A tót is megnyugszik, mikor a fáról lesik. D. – A tót is megpihent, mikor a fáról leesett. E. – A tüz mellett minden fa elég. B. – A tüz mellett minden fa megég, kivévén a tréfát. D. – A vessző sokára lesz fa. D. – A vén fa sokkal nagyobb árnyékot vet. D. – A vén fát által ne ültesd. D. – Az agg fát árnyékáért becsüljük. B. – Az embert emészti a bú, mint fát a szú. D. – Az ördög is megnyugodott, mikor leesett a fáról. Ny. 24. – Azóta a fák sokszor lehullatták levelöket. D. – Azt sem tudja milyen fán terem. S. – Addig hajlitsd a fát, mig hajlik. B. – Addig hajtsd a fát, mig vessző. Ny. 4. – Addig kell a fát egyenesiteni, mig fiatal. E. – Akkor még ez a fa sem vetett ekkora árnyékot. (Régen volt.) D. – Akkor fizet, mikor a bibic fára száll. S. – Akkor jó a berkenye és naspolya, mikor megfő a fája alatt. B. – Almát szed a száraz fáról is. (Szerencsés.) D. – Aszú fa mellett a nyers is megég. E. – Attól fél az erdőben, nehogy magától is felakadjon a fán. D. – Árnyékért becsüljük a vén fát. E. – Bolond, ki a fának gyümölcsére néz, magasságát pedig nem tekinti. D. – Bolond, ki a maga nyakára vágja a fát. D. – Csáti fa. (Erős, kemény bot.) E. – Dülő fához ne támaszkodjál. ME. – Eb oda fa nélkül. (Bolond a ki oda bot nélkül megyen.) KV. – Ebnek sem kell a tolvaj, ha a fán megszáritják. D. – Egy fa nem erdő. M. – Egy fa nem erdő, egy ház nem falu. Decsi János. – Egy fa sem tetszik senkinek, hogy reá akadjon. (Tudjuk, hogy meg kell halni, de nem örvendünk rajta.) D. – Egy fába vágnak. D. – Egy fának ágai. E. – Egy fára három tolvaj is felfér. D. – Egy fával többet tett a tüzre. (Nagyobb ebédet készitett a szokottnál.) E. – Elvágták alatta a fát. D. – Ember hiba nélkül, fa csomó nélkül nincsen. Ny. 18. – Emészti a fát a szú. M. – Erdőre fát visz. M. – 210Erős fába vágta fejszéjét. Decsi János. – Él mint a fa, nevekedik mint a barom. D. – Élő fának dőltét várja. (Halálát várja annak, kitől örökséget remél.) E. – Élő fának nehéz dőltét várni. (U. a.) Ny. 18. – Fa is nagyobbnak tetszik, ha ledőlt. (Holtával becsülik meg a jeles embert.) D. – Fa mellé esik az alma. D. – Farsang farkán csúszik a fa-szán. D. – Fában is megvan a szokás. D. – Fából csinált vaskarika. (Képtelenség.) E. – Fából, de nem igazából. (Beszél, de nem hiszem, hogy igaz, a mit mond.) Ny. 22. – Fából farag beretvát. D. – Fán akadt. (Megérdemli sorsát.) E. – Fán száradt csuka. (Felakasztották.) D. – Fának haszna gyümölcsében tetszik meg. Pázmán. – Fának is van szive. E. – Fára arany hártyát. (Haszontalan dolog.) D. – Fáról szakadt ember. B. – Fát vághatni hátán. D. – Fától fáig. (Biztosan.) E. – Fából szakadt ember. (Ismeretlen.) M. – Fejsze a fának bikája. Ny. 24. – Felhágott az uborka-fára. D. – Félre bokor, itt a fa. D. – Félre bokor, jön a fa. E. – Fel ne menj a fára, nem esel le. B. – Fübe-fába, adta isten az orvosságot. K. – Fühöz-fához kapaszkodik. E. – Fünek-fának panaszkodik. E. – Görbe fához héja legegyenesebben hozzááll. (Az esetlennek is van hozzáillője.) B. – Görbe volt a fája. (Rossz kenyeret sütött.) E. – Gyöngyös szekercével fát ne vágj. D. – Ha élő fával igy bánnak, hogy tesznek a levágottal? D. – Ha vastag a fa, meg kell bárdolni. D. – Ha vastag a fa, hasitsd meg. D. – Hallgat mint a fa. M. – A hazug és csalárd egy fának ágai. S. – Három fa virága. (Akasztófára való.) E. – Idején kitetszik, mely fából válik bot. D. – Jó fa jó gyümölcsöt terem. B. – Jó fának is van rossz gyümölcse. E. – Jó fának is van férges gyümölcse. S. – Jobb fa jobb gyümölcsöt hoz. D. – Jól elhengeredett alma a fájától. (Jó szülőknek elfajzott gyermeke.) D. – Kemény fát kemény ékkel hasitanak. D. – Kemény mint a fa. D. – Későn virágzó fának ritkán érhetik meg gyümölcse. D. – Későre sem válik venyegéből fa. D. – Kivitték, de a fán felejtették. (Felakasztották.) D. – Korán virágzó fának ritkán eszel gyümölcséből. E. – Könnyebb a fáról leesni, mint reámenni. D. – Könnyebb gyökérről nevelni a fát, mint ágról. Ny. 4. – Könnyü a fát vágni, ha egyszer a bükk leesett. D. – Körmetlen vagy, nagy fára ne hágj. B. – Körmetlen macskának nehéz fára hágni. Sz. – Körmetlen macska nehezen mászik fel a fára. Ny. 12. – Le nem esel, ha a fára nem mész. D. – Lemenne, mint a himódi ember a fáról. (De nem tud.) Ny. 21. – Maga alatt vágja a fát. B. – Magad alatt a fát el ne vágd. D. – Magas fán terem a pénz. (Nehezen szerzik.) Ny. 18. – Magas fának hosszu az árnyéka. S. – Majd bizony! elhagyjak erdőt egy szál fáért. (Házasságtól szabódó legényember mondása.) E. – Majd elválik, mint a héj a fájától. (Majd kiderül, mi igaz belőle.) D. – Megnyugszik a tót is, ha a fáról lehull. D. – Megterhelte a fát. (Felakasztották.) D. – Mely fából horog akar lenni, idején nő lefelé. D. – Mely fák virágzanak, gyümölcsöt nem hoznak, nincs bélök. (Értékök.) B. – Messze ellátszik, mint a kecskeméti gatyásfa. D. – Milyen a fa, olyan a gyümölcse. E. – Minél vastagabb a fa, annál későbbre fürészelik el. D. – Mint moly a ruhának és féreg a fának, ugy árt a bánat a szivnek. KV. – Mintha fának szólnék. KV. – Musztafa, Karaffa és akasztófa, mind a három rossz fa. Np. – Nagy dicséret és hazugság egy fának ágai. E. – Nagy fa alá vetette vállát, elnyomja. D. – Nagy fa, nagy gyökér. (Hatalmas ember, sokféle fegyvere van.) B. – Nagy fába 211vágta fejszéjét. KV. – Nagy fának nagy árnyéka. (Nagy embernek messze terjed pártfogása.) E. – Nagy fán terem. (Nehezen elérhető.) S. – Nagy fára akar hágni. K. – Nagy fát mozgat. (Nagyot akar kivinni.) E. – Nagy fát mozgat, nehezen bir vele. (U. a.) B. – Nagy fát mozgat, nem bir vele. (U. a.) D. – Nagy fát ráz, nehezen kapja gyümölcsét. D. – Ne aludj, nem álmodsz, ne menj a fára, nem esel le. Ny. 5. – Ne menj a fára, nem esel le; ne menj a vizbe, nem halsz bele. E. – Ne rázd a fát, mely önként hullatja gyümölcsét. D. – Ne vágj több fát, semmint haza birod vinni. D. – Nehéz a földről a fára ugrani. D. – Nehéz a nyers fának száradtát várni. (Örökséget várni.) B. – Nehéz a vén fának dőltét várni. (U. a.) Ny. 6. – Nehéz az agg fát gyökerestül kirántani. D. – Nehéz az élő fának dőltét várni. D. – Nehéz agg fából guzst tekerni. (Nehéz öreget uj szokásra rávenni.) B. – Nehéz fába vágta fejszéjét. B. – Nehéz köröm nélkül a fára felmászni. D. – Neki dült a fának, talán ki akar dülni. (Rest.) D. – Nem egyhamar lehet fából guzst tekerni. (Vénet uj dologra szoktatni; guzst fiatal vesszőből tekernek.) D. – Nem esik messze a fájától az alma. E. – Nem fába vágta fejszéjét. (Nem nehéz dolga.) D. – Nem jó a fára hamar felhágni. D. – Nem kell a jó fát rázni. ME. – Nem kell azt a fát rázni, mely magától is hullat. B. – Nem látja fától az erdőt. E. – Nem lehet az ember fából, ki kell rugni a hámfából. (Mulatozók mentsége.) Np. – Nem messze esik alma fájától. KV. – Nem minden fából leszen gerenda. D. – Nem szól mint a fa. E. – Nem várhatni a vad fától szelid gyümölcsöt. D. – Nincs oly magas fa, melyre fel nem kapaszkodhatni. D. – Nyers fának nehéz száradtát várni. (L. fent.) E. – Nyers fát tett a tüzre. D. – Nyesés nélkül fa sem nő nagyra. (Szigoru nevelés.) D. – Nyesve nő a fa is. (U. a.) ME. – Olcsó fának hideg a lángja. Ny. 13. – Ordit, mint a fába szorult féreg. Ny. 8. – Öreg fának árnyékában nyugszik az okos. D. – Pihen, mint a ki leesett a fáról. Ny. 3. – Raktam a fát a tüzre. (Sürgettem a dolgot.) E. – Ritka fa szú nélkül. D. – Ritka szú fa nékül. D. – Ritka mint a száraz fa árnyéka. D. – Ritka mint a téli fa árnyéka. E. – Rossz fának férges a gyümölcse. D. – Rossz fának rossz a tüze. D. – A rossz fának több levele mint gyümölcse. D. – Rossz fát tett a tüzre. (Hibát követett el.) D. – Sivít, mint a fába szorult féreg. S. – Sohasem lehetne eltürni az asszonyt, ha a világ fától szaporodnék. E. – Sok darab fa kivántatik egy szekércsináláshoz. E. – Sok fának férges a gyümölcse. Ny. 4. – Sok fától nem látja az erdőt. S. – Sok kemény fának lágy a gyümölcse. B. – Sokat egy fán ne nyess. D. – Sokféle fából farag. (Hazudozik.) D. – Szál fáért erdőt. (L. fent.) E. – Száraz fa. (Vén.) D. – Száraz fában terem a szú. E. – Szép fának szép a levele. D. – Szomorú mint őszkor a levelevesztette fa. D. – Szür vágja a fát, ködmön hozza haza, palást rakja a tüzet, bunda nyugszik mellete. D. – Szűr húzz fát, palást rakj tüzet, bunda nyugodjál. (Szegény munkájának gazdag veszi hasznát.) BSz. – Te érted is leesett a bagoly a fáról. (L. bagoly.) E. – Terméketlen fára senki követ nem hajit. (A kit a világ bánt, nem rossz ember az.) E. – Tiszta fából ki látott sulykot? (Sima fából.) Ny. 6. – Tolvaj bére vagy bot vagy fa. (Akasztófa.) D. – Több a fa, mint az erdő. (Több fa van, mint erdő.) D. – Ugy verj éket a kemény fába, hogy szemedbe ne pattanjon. D. – Vad fának vad a gyümölcse. D. – Vad fától nem lehet jó gyümölcsöt várni. B. – Vastag mint a 212fa. D. – Vessző nem fa. D. – Vén fa alatt jó nyugodni. E. – Vén fa magától is kidől. E. – Vén fa árnyékában jó megpihenni. (Ha szegény ifju legény öregebb asszonyt vesz feleségül.) Ny. 12. – Vén fának annyi, mint a fiatal fának. (Halál.) Ny. 6. – Vén fának gyümölcse selejtes. S. – De hisz olyan nincs, még a kertben fája sincs. Ny. 7.
