Kedv.
Kedv. A kutya néha jó kedvből is ugat. B. – Bajos minden ember kedve szerint tenni. S. – Elvitte kedvét a gólya (Megesett leány.) Np. – Ha fejét betöröd, sem leled kedvét. (Tréfásan: semmikép nem találni kedvét.) B. – Hol kedvére él a gazda, lusta a szolga. D. – Honn lakjék az, ki kedvére akar élni. M. – Jó kedve van, mint a kötözött malacnak. Ny. 19. – Kinek hasznát veheted, annak kedvét keressed. KV. – Kinek mi kedvére, nincsen az terhére. B. – Kinek mihez kedve, azért álmát felejtse. KV. – Kinek mihez kedve, nincs ott rövidsége. BSz. – Kinek mihez kedve, ott akad a szive. KV. – Lehetetlen minden ember kedvére járni. B. – Még a pap is vétkezik, ha jó kedve érkezik. Np. – Minden kedve, esze, az ostorra vesze. E. – Mit jó kedvvel tesznek, nem esik nehezen. B. – Nagyurak kedve lóháton jár. S. – Nagyurak kedve nyulháton jár. K. – Ne kedvem, ne! E. – Nehéz a bánatos arcnak vig kedvet mutatni. E. – Nehéz mindenkinek kedvét találni. E. – Nem mindig telik kedved abban, amit kivánsz. B. – Oly kedve van, mint komornak a járomban. (Ökörnek.) D. – Olyan kedvem van, mint a lisztláng. E. – Otthon lakjék, ki kedvére akar élni. KV. – Pap is csak vétkezik, ha jó kedve érkezik. Ny. 6. – Semmi kedve, mint cigánynak a felakasztásra. D. – Semmi kedve a cigánynak, ha ur dolgára hajtják. D. – Sok ember kedvét megmásitja az ősz. (Öregség.) D. – Sokat tanult, kinek kedve a könyvekhez. KV. – Teljék kedve, mint Bibáknak. Ny. 2.
